Előző két cikkünkben már láttuk, milyen fontos a remény mindennapjainkban és kitüntetett pillanatainkban egyaránt. Így az sem meglepő, hogy a művészet is keresi annak tartalmát, igazi jelentését és számos formában megjeleníti a reményt vagy annak hiányát, elvesztését.
A remény allegóriája – egyfajta jelképes ábrázolása – az előző cikkünk illusztrációjaként is használt női alak, horgonnyal. A horgony rögzítést ad, biztonságot jelent a hajósnak. Hasonlóan, az ember számára a remény lehet egy olyan fix pont, amibe kapaszkodva meg lehet pihenni, vagy át lehet vészelni életünk egy viharosabb szakaszát.
Máskor reménysugárról beszélnek az alkotók. Ebben a kifejezésben egyszerre van benne a minket pillanatnyilag körülvevő sötét valóság és az attól merőben eltérő másik, fényes világ kis sugárnyi, de mégis buzdító, motiváló üzenete. A reménysugár irányt is mutat, ami jól kifejezi azt, hogy a remény segít jó célokat kitűzni.
[3] Kocsári Zs. Kati: Reménysugár
Adódhat olyan helyzet is, amikor a művészet puszta megjelenésével maga válik reménysugárrá. Ilyen esetről írt nemrégen a sajtó, amikor egy szír zongorista egy damaszkuszi menekülttáborban az utcán adott koncerteket annak bizonyítására, hogy a háborúban is megőrizhetünk valamennyit az élet szépségéből.
[6]Megjelent Zlinszky János és Balogh Dorka szerkesztésében a „Világunk átalakítása - A fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítandó programja” című kiadvány:
A kötet, amit az Olvasó a kezében tart, az ENSZ „Transforming our World: the 2030 Agenda for Sustainable Development” című egyhangú közgyűlési határozatának illetve közfelkiáltással elfogadott programjának – tudomásunk szerint – első, a nyilvánosság számára hozzáférhető, teljeskörű magyar fordítása, és kétnyelvű kiadása. A 15 évre szóló globális fejlesztési program gerincét adó Fenntartható Fejlesztési Célrendszert 2014 júliusában, a teljes programot 2015 szeptemberében fogadta el az Egyesült Nemzetek illetékes testülete…
Tisztelettel ajánljuk kötetünket a program végrehajtásáért felelős állami vezetőink, és a végrehajtásához hozzájárulni jogosult intézmények, tisztségviselők, közösségek, állampolgárok – túlzás és nagyzolás nélkül az egész társadalom, minden jóindulatú ember figyelmébe. „Tolle, lege!” – vedd és olvasd!
A (133 oldalas) kötet letölthető innen:
https://jak.ppke.hu/uploads/collection/545/file/Vilagunk_atalakitasa.pdf [7]
„Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet
meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének.
Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”
(Antoine de Saint Exupéry)
Kitűnő adást hallhattunk a Mária Rádióban december 6-án Sipka Júlia szerkesztésében a vízről. Ennek a mostani beszélgetésnek az idei Budapesti Víz Világtalálkozó [11] adott különös jelentőséget. Ifj. Dr. Zlinszky János, a Világtalálkozó egyik szervezője, Leidinger Dániel, geográfus, pomázi gazdálkodó, Balogh Péter gazdálkodó geográfus, valamint Egyesületünk részéről Nemes Csaba és Rohály Gábor beszélgetett parázslóan a témáról.
A műsorban elhangzik Ernst Goetsch [12] neve, aki Latin-Amerikában agrárerdészeti talaj- és környezethelyreállító munkát végez olyan nagy kiterjedésű degradálódott földterületeken, amelyeket már elpusztított a monokultúrás agrárgazdaság és a vízzel való jövőt felélő bánásmód. Ők ezeken a már-már halottnak tűnő területeken teremtenek a produktív és változatos agrár-erdészeti környezetet az Agenda Goetsch projekt [13] keretében. Ahogy Goetsch úr fogalmaz: ”Olyan környezetvédelmi területeket hozunk létre, amelyek az embert befogadják, ahelyett, hogy azt kizárnák.” Érdemes megnézni a róla és a munkatársairól szóló beharangozó filmet [14]. (A magyar felirat bekapcsolható.)
Ezzel a témával már sokat foglalkoztunk. Konkrét műsorunk is volt korábban ugyanitt erről 2013. július 19-én „Nézd, itt az (ár)víz! [15]” címmel, amikor Dr. Molnár Géza, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport kutatója beszélt a stúdióban a vízről. Akkor kapcsoltuk dr. Jánossy Lászlót az akkor még működő Nemzeti Környezetügyi Intézet főosztályvezetőjét, Dr. Nováky Bélát a Szent István Egyetem egyetemi docensét, Kajner Pétert a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökét és Ungvári Gábort Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatóját. Az egyik legjobb teremtésvédelmi adásunk volt.
Hivatkozások
[1] http://www.teremtesvedelem.hu/content/cikk/remeny-muveszetben
[2] http://www.teremtesvedelem.hu/category/elmelet/advent-2016
[3] http://www.teremtesvedelem.hu/sites/teremtesvedelem.hu/files/remenysugar.jpg
[4] http://www.teremtesvedelem.hu/content/hirek/vilagunk-atalakitasa-fenntarthato-fejlodes-2030-ig-megvalositando-programja
[5] http://www.teremtesvedelem.hu/category/elmelet/fenntarthato-fejlodes
[6] http://jak.ppke.hu/uploads/collection/545/file/Vilagunk_atalakitasa.pdf
[7] https://jak.ppke.hu/uploads/collection/545/file/Vilagunk_atalakitasa.pdf
[8] http://www.teremtesvedelem.hu/content/hirek/viz-vilagtalalkozo-maria-radioban
[9] http://www.teremtesvedelem.hu/category/gyakorlat/maria-radio
[10] http://www.teremtesvedelem.hu/category/gyakorlat/viz
[11] https://www.budapestwatersummit.hu/index.php?lang=hu
[12] https://en.wikipedia.org/wiki/Ernst_Gotsch
[13] http://agendagotsch.com/
[14] https://vimeo.com/136423275
[15] http://www.teremtesvedelem.hu/content/programajanlo/nezd-itt-az-arviz-teremtesvedelmi-musor-maria-radioban