Egy jól eltalált kifejezés nagy népszerűséget hozhat a kívülállók körében is egy tudományos elképzelésnek. Ilyen eset az ökológiai lábnyom története.

Az alapgondolat a következő: egy ember (embercsoport, valamely ország lakói) életének tartós, állandó színvonalú fenntartásához különböző javakra van szükség. Néhány egyszerű megfontolás arra a gondolatra vezethet minket, hogy a szükséges javak mennyiségét az előállításukhoz szükséges földterületben fejezzük ki. Ha minden, számunkra szükséges életfeltétel előállításához egy adott földterület nagyságát tudjuk hozzárendelni, akkor ezeket összegezve megkaphatjuk az adott egyén életéhez szükséges terület nagyságát (ökológiai lábnyomát) a Földön. Kicsit olyan ez a gondolkodásmód, mint amikor pénzre váltjuk át a javakat.

Van, amikor viszonylag egyszerű a helyzetünk. Ha a fennmaradásunkhoz szükséges táplálék előállításához szükséges földterület nagyságát kell kiszámolni, akkor a táplálékunk összetétele alapján ezt viszonylag egyszerűen megtehetjük. Vagy ha fával fűt valaki, akkor is aránylag egyszerűen becsülhetjük, hogy mekkora területen terem meg az egy évre szükséges tűzifa.

Nehezebb már a helyzet, ha például az energiafogyasztásunkhoz szükséges földterületet akarjuk kiszámolni. De gondolkodhatunk a következő módon: minden elégetett fosszilis fűtőanyagból széndioxid lesz a végén. Mekkora erdő, vagy meződarab kell ahhoz, hogy az elégetettel egyenlő mennyiségű szenet beépítsenek az ott lévő növények a testükbe? Ezek mekkora területet foglalnak el? Ez a területnagyság is becsülhető.

Persze vannak dolgok, amiket nehéz kapcsolni ehhez a gondolatmenethez. Hogyan számítsuk például a hulladékok miatt keletkezett „lábnyomot"? Ilyen és hasonló problémák miatt sok tudós támadja az ökológiai lábnyom számításának módját és az egész elképzelést is. Nyilván számos ponton igazuk van. Ennek ellenére ezt a koncepciót érdemes továbbfejleszteni. Pillanatnyilag pedig használjukszemléletformáló erejét. Ez abban rejlik, hogy a rendelkezésre álló természeti erőforrások végességét nagyon szemléletesen számokban is a szemünk elé állítja, és arra irányítja a figyelmünket, hogy melyik javak fogyasztása során terheljük legjobban a Földet, miből fogyasztunk sokat (túlzottan is kényelmes lakóhely, sok autózás, utazás, távoli országokból származó élelmiszerek, különböző luxuscikkek stb.).

Figyelmeztető jel, hogy a legújabb, lehető legjobb módszer szerint készített becslés alapján az emberiség ökológiai lábnyoma már mintegy 30 %-al nagyobb, mint a Föld felszíne!

Ökológiai lábnyom számítás

A szemléletformálás miatt készítenek egyszerű számítógépes programokat, amelyekkel az ökológiai lábnyomát mindenki kiszámíthatja. A program használatának veszélye, hogy valaki tudományos eredménynek tekinti a kapott virtuális területet, holott nem az, hanem egy érdekes, gondolatébresztő, beszélgetésre serkentő játék.

Tehát: mekkora az Ön „ökológiai lábnyoma"? És mi következik belőle?

A téma iránt érdeklődők a következő helyen kaphatnak közelebbi információt az ökológiai lábnyommal kapcsolatos kérdésekről (a teljeség igénye nélkül, de válogatva a lehetőségek között):

Magyarul:

http://www.mkne.hu/pie/piekonyv3.htm [3]

Angolul:

(Ez a témakörrel foglalkozó legfontosabb információforrás)

http://www.footprintstandards.org/ [4]

Ökológiai lábnyomot lehet számítani a következő helyeken:

Magyarul:

http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html [5]

Angolul:

http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/calculators/ [6]

http://www.myfootprint.org/en/visitor_information/ [7]