Százszorszépvilág, (Daisyworld) ezt a nevet adta James E. Lovelock 1981-ben készült matematikai modelljének. Lovelock már az 1960-es évek közepe óta egyre biztosabb volt abban, hogy a földi - általunk megkülönböztetett – szférák: az atmoszféra, a kőzetek és talajok, vizek, a tengerek és óceánok, a bioszféra együttesen egy összefüggő és önszabályozó rendszert, egy önálló élő szervezetet alkotnak. Elméletét szomszédjában élő barátja William Golding ötlete alapján, aki - alapvégzettségét tekintve fizikusként - gyorsan átlátta az elmélet holisztikus logikáját, Gaia-hipotézisnek nevezte el.

 

A Daisyworld egy olyan leegyszerűsített bolygót ír le, ahol az élővilágot kizárólag „sötét és világos” százszorszépek képviselik. A számitógépes modell lefuttatása során például kimutatható vált, hogy a modell-bolygó napjának felmelegedése ellenére, a két „faj” természetes kiválasztódása milyen pontosan szabályozza e modell-bolygó felszíni hőmérsékletét, amely a százszorszépek növekedése szempontjából mindig az optimumon körüli volt. Itt kell megjegyezni, hogy Föld történtének mintegy négy milliárd éve alatt nagyjából 30%-kal változott meg az ún. napállandó (azaz a sugárzás mértéke), ugyanis a kialakuló élet hajnalán, mintegy egy milliárd éve 25-%-al kisebb volt a Nap hőfoka mint most,  mégis az élő és élettelen rendszerek kölcsönhatása ennél jóval kisebb hőingást engedett meg globális léptékben a Föld felszíni hőmérsékletében. Azaz a hidro- bió- atmoszféra önálló önszabályozása nem engedett a szélsőséges hatásoknak. A Százszorszépvilág a nagy földi szuperorganizmust egyszerűsítetten leíró matematikai modell működésének köszönhetően  a tudomány világa befogadta Lovelock munkásságát, és a Gaia-hipotézis általánosan elfogadott elmélet lett.

 

A Gaia-elméletkomplexitását bizonyítja az egyik legizgalmasabb folyamat, az óceánok feletti felhőzet kialakulásának oka és dinamikája, amely valószínűsíthetően a tengeri élővilág működésének közvetlen következménye. Lovelock egy húsz évvel ezelőtti interjúban úgy fogalmaz, hogy egy meteorológus barátja szerint, ha ezek a felhők nem lennének a világ tengerei felett, akkor a Föld akár 20 Celsius fokkal is melegebb lenne. Hogyan is működik ez a folyamat? Az óceánokban élő algák egy bizonyos „dimetil-szulfát” , azaz DMS nevezetű gázt termelnek. Ez a kénvegyület felszáll a légkörbe, oxidálódik, és apró cseppecskéket, ún. kondenzációs magvakat alkot, és ezekre  csapódnak ki az esőcseppek. Azt is megfigyelték, hogy a DMS-kibocsátás helyének környékén néhány órán belül megnövekszik a szél sebessége. Ennek oka, hogy a felhőképződés hőt szabadít fel a termodinamika szabályai szerint, ami konvektív légáramlást idéz elő és többek között a légnyomásviszonyok is megváltoztatja.

 

E nélkül, az algák által indított folyamat nélkül nem lennének felhők az óceánok felett, a tenger párolgó vize nagy cseppekké formálódna, és rögtön visszahullana a tengerbe. Erre példát is találunk a csendes-óceáni szigetek környékén, ahol az algák számára túl forró a víz. Itt „tiszta kék égből” esik a kevés eső.

 

Számos, az előbb említetthez hasonló visszacsatolási mechanizmusra, a különböző földi szférákat összekapcsoló, kiegyenlítő folyamatra derült fény. Éppen ezért sokan úgy gondolták, hogy Gaia, azaz a komplex önszabályozó rendszer majd megold mindent, nem kell aggódnunk az ember által okozott sérülések, súlyos környezeti károk miatt.

 

Csakhogy éppen Lovelock állítja a Gaia elmélet működésének lényegéről: azok a szervezetek, amelyek összhangban élnek a környezetükkel, elősegítik utódaik fennmaradását. Azok pedig, amelyek kárt okoznak benne, saját utódaik számára teszik tönkre az életfeltételeket, így azok pusztulásra lesznek ítélve.

 

Az ember által alkotott környezet, az ún. technoszféra nem fejlődött önszabályozó rendszerré, ezért nem képes arra, mint amire a sok százmillió év alatt kialakult földi együttműködő rendszerek. Fenti állítás pedigannyit jelent, hogy az embernek mielőbb meg kell tanulnia összhangban élni a természetes környezettel, ha utódai számára is biztosítani szeretné a földi léthez szükséges életfeltételeket.

Nemes Csaba