Friss tartalmak

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Földanya hava

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. A közbeszédben soha ennyi szenvedélyes vitát nem hallottunk az erdőkről, a vízgazdálkodásról, a termőföldek állapotáról, mint az utóbbi hetekben. Vajon jelenti ez a hozzáállásunk valódi megváltozását? – gondolkodtat el szerzőnk.

    „Áldjon, Uram, mi Földanya-nénénk,
    ki tart és táplál minket, hogy megélnénk,
    ki füvet hajt és gyümölcsöt terem és sok színes virággal élénk.”
    (Szent Ferenc: Naphimnusz, Dsida Jenő fordítása)

    Szeptember elseje Ferenc pápa kezdeményezésére már évek óta a teremtett világ védelmének imanapja, és talán nem véletlen, hogy ez a dátum éppen a Földanya havába esik.

    A hagyományban most éljük a „két asszony napja közti” időszakot, ami augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepével kezdődik, és szeptember 8-án, Kisasszony napjával zárul. Lassan enyhül a forróság, a hosszabbodó éjszakák után a hajnali harmat újra zöld fűszálakat csalogat elő a sárguló gyepből, a napsugarak már nem égetnek, egyre inkább oldalról sütnek át a lombokon, átragyognak a kertek virágain, és alig észrevehető, ahogy a nyárból visszavonhatatlanul az őszbe vált a természeti világ. Régen a gondos gazdasszonyok ilyenkor újra megültették a kotlósokat, hogy karácsonyra legyen az ünnepi asztalra rántani való csirke, nagytakarítást tartottak, átszellőztették az ágyneműt, a téli ruhákat.

    Különös, hogy ezt a varázslatos időszakot a magyar néphagyományban két Mária-ünnep határolja!

    Nagyboldogasszony napjával lezárul sok növény maghozása, megérik, magvakba, hagymákba, gumókba záródik az Élet, valóban, szinte „elszenderül” a nyári kert. Kisasszony napjával pedig újra megindul a sarjadás, megpattannak a dióburkok, hullik az érett termés, a liliom előbújik földalatti rejtekéből, szétteríti pompás levélüstökét, és friss zöldjével mintha már a tavaszi újjászületést idézné meg!

  • Laudato si' animátorokkal a teremtett világ védelméért - hamarosan magyarul is!

    Hírlevél megjelenés: 
    k, 2022-09-13 11:20

    2015 januárjában – néhány hónappal a Laudato Si’ enciklika megjelenése és a Párizsi Klímacsúcs előtt – a Fülöp-szigeteken 17 egyházi és világi szervezet valamint 12 egyházi vezető megalapította a Globális Katolikus Klímamozgalmat (mai nevén Laudato Si’ Mozgalom). A Mozgalom rendkívül gyorsan növekedett, és napjainkra immár több mint 800 szervezetet és több ezer magánszemélyt fog össze világszerte. 2021-ben Ferenc Pápa jóváhagyásával vette fel a Laudato Si’ Mozgalom nevet, ezzel is jelezve azt, hogy a klímaválságnál jóval széleskörűbb problémára és egyben annak megoldására fókuszál: az emberiség általános környezeti és társadalmi válságban van, aminek okai morális válságban keresendők.

    A Laudato Si’ Mozgalmat teremtésvédelem iránt elkötelezett katolikusok alkotják: ők azok, akik vallásos emberként egyszerre akarják önmagukat a lelki életben fejleszteni és megélni elkötelezettségüket a klímaigazságosság és a társadalmi igazságosság terén. Az LSM több egyszerű klímamozgalomnál: átfogó ökológia szükségességét hirdeti. Nagyon erősen épít az imára, a spirituális-lelki fejlődésre és feltöltődésre, és a világban tapasztalható válságokra átfogó, erkölcsi alapokon álló válaszokat kezdeményez. Katolikus szempontból mutatja be és értékeli a bolygónkon zajló folyamatokat, azt, hogy mi történik a szegényekkel és az Anyafölddel.

    Az LSM három oszlopa az ima, az ökológiai megtérés és – a társadalomba kilépve - a Föld sóhajának és a szegények sóhajának prófétai képviselete. Megalakulása óta számos konkrét kezdeményezést indított el világszerte: például a katolikus egyházban minden szinten arra buzdítja a vezetőket, hogy ne fosszilis energiacégek részvényeibe fektessenek be. Az LSM Laudato si’-animátorképző programja a helyi katolikus közösségeket célozza. A képzésben részt vevők egy négyalkalmas online kurzus folyamán tudományos és teológiai tudást kapnak az ökológiai megtérés megéléséhez és terjesztéséhez, majd meghívjuk őket, hogy legyenek a Mozgalom nagykövetei és terjesszék ezt az életmódot és -felfogást szűkebb-tágabb környezetükben is. Vagyis csökkentsék a karbonlábnyomukat, segítsék ebben a helyi közösségeiket, támogassák a plébániájukat, hogy azok zöldebbek legyenek. Ennek első lépéseként a képzés végén egy közösségi teremtésvédő projektet (pl. közösségi szemétszedés, természetben végzett közösségi lelkigyakorlat, stb.) kell megvalósítaniuk.

    A Mozgalomról a www.laudatosimovement.org oldalon, az animátorképzésről a www.laudatosianimators.org oldalon tudhat meg többet az érdeklődő.

    A Laudato si’-animátorképzést az idei évig nemzetközi szervezés keretében idegen nyelvekenn lehetett elvégezni. 2022-ben a Laudato Si Movement, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas In Veritate Bizottsága és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Közhasznú Egyesület együttműködésében elindul a foglalkozássorozat magyar nyelven is. A képzésre a nyitott jelentkezést várhatóan novemberben hirdetjük majd meg, mivel az első sorozat próba jelleggel 2022 őszén meghívott résztvevőkkel indul. 

    Magyarországon a foglalkozássorozat a helyi partnereinkkel együttműködésben valósul meg: a Ferencesekkel, az EcoOne/Fokoláre Mozgalommal a 72 Tanítvány Mozgalommal, a Szalézi Szerzetesrenddel, Jezsuita Szerzetesrenddel, a Magyar Cserkészszövetséggel. Partnereink képviselik az Egyház karizmáinak sokszínűségét és gazdagságát, és saját hálózataikban ültetik gyakorlatba a Laudato si' eszméit.

    Alább a képzést korábban már elvégzett magyar testvérek tapasztalatait osztjuk meg.

    Mit kaptál a képzéstől?

    "Nemzetközi/globális kitekintést, jó példákat hallottam, láttam. Magabiztos egyházi/teremtésvédelmi tudást kaptam. Megéltem, tapasztaltam, hogy a világ másik felén is "küzdenek" a közösség szervezéssel, ökológiai megtéréssel stb." (Nemes Gábor)

    "Az enciklika új szemszögből és aspektusból való megvizsgálásának lehetőségét egy profi nemzetközi csapattal. Gyakorlatorientált szituációs gyakorlatokat, melyek attól váltak igazán érdekessé, hogy a világ másik oldalán élő animátorokkal oszthattam meg gondolataimat, észrevételeimet és tapasztalataimat a teremtésvédelem terén." (Gyöngy Ádám)

    "Többek között kitekintést, megerősítést, reményt. Kitekintést a teremtésvédelem nemzetközi szintjére – jó látni, hogy mennyien és milyen sok helyen foglalkoznak vele. Megerősítést, hogy fontos dolog – „nem valami szabadon választott feladat”. A remény: nagyon régóta foglalkozom környezeti/fenntarthatóságra neveléssel és meglehetősen szélmalomharcnak tűnik… Abban is megerősödtem, hogy Isten segítsége nélkül nem állíthatjuk meg azt, amit elrontottunk (de vele igen), és persze szükség van arra is, hogy a saját részünket beletegyük." (Neumayer Éva)

    Miért érdemes másoknak is Laudato si’ animátorrá válni?
         
    "Tárgyi tudást szerezhetnek (klima, öko, bio-élet megismerése, körforgásos gazdaság)jó csapatban, hasonló érdeklődésű emberekkel. És segítség a helyi ügyek (pl. plébánia) életére nézve." (N. G.)

    "Kiváló csapatok jöhetnek létre olyan tenni akaró, motivált és céltudatos emberekkel, akik hasonló fogékonyságot és érdeklődést mutatnak a teremtett világ megóvása és gyógyítása területén, mint mi magunk is."(Gy. Á.)

    "A Laudato Si önmagában is inspiráló olvasmány, közösen, avatott vezetőkkel feldolgozva pedig új megvilágításba kerülhet. Nagyon sokat lehet tanulni, fejlődni a képzés szemléletéből: az ima, az elcsendesedés, a szemlélődés (a természetben) ugyanolyan fontos, mint hogy aktívan cselekedjünk is és másokat lelkesítsünk."
    (N. É.)

    Nekem azért volt "hasznos" a képzés, mert megerősített hitemben, amiben másokkal osztozom, többek közt a tenni akarásban, segítség volt egymás lelkesedésében osztozni, felismerni,hogy egymás tehetségeire és részvételére mindenütt szükség van, és abban támogatott, hogy az összefogásnak mekkora ereje van. Ahogy a pápa is említi az enciklikában, én is szeretem a jó oldalról közelíteni a válságokat.

     ...az ember még mindig képes a pozitív beavatkozásra. Mivel arra teremtetett, hogy szeressen, lehetőségeinek határai között szükségképpen nagylelkűségről, szolidaritásról és gondoskodásról árulkodó gesztusok fakadnak....
     (LS 58)
    ” (Jager Eszter)

  • Őszentsége, Ferenc pápa üzenete a teremtésvédelmi imanapra

    2022. szeptember 1.

    Kedves Testvérek!

    „Halld meg a teremtés hangját” – így szól az idei, a teremtett világ védelmének szentelt idő témája és felhívása. Ez az ökumenikus időszak szeptember 1-jén kezdődik a Teremtés megőrzéséért szóló imádság világnapjával és október 4-én, Szent Ferenc ünnepén ér véget. Minden keresztény számára különleges alkalom ez a közös imádságra és a felelősségvállalásra közös otthonunkért. Ez az eredetileg a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátustól inspirált időszak lehetőséget ad arra, hogy gyakoroljuk az „ökológiai megtérést”, amelyre Szent II. János Pál pápa bátorított minket, válaszul a Szent VI. Pál pápa által már 1970-ben előre látott „ökológiai katasztrófára”.1

    Amikor megtanuljuk meghallani a teremtés hangját, egyfajta disszonanciát veszünk észre benne. Egyfelől édes ének, amely szeretett Teremtőnket dicséri, másfelől keserű kiáltás, panasz a rossz emberi bánásmód ellen.

    A teremtés édes éneke arra hív, hogy gyakoroljuk az „ökológiai lelkiséget” (Laudato si' enciklika, 216), amely odafigyel a természetben Isten jelenlétére. Meghívás ez arra, hogy lelkiségünket arra a „szeretetteli tudatra [alapozzuk], hogy nem a többi teremtménytől elkülönítve létezünk, hanem gyönyörű egyetemes közösséget alkotunk a világ többi élőlényével” (Uo. 220). Ez a felismerés különösen Krisztus tanítványai számára erősíti meg annak tudatát, hogy „minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett” (Jn 1,3). A teremtett világ védelmének szentelt idő során imádkozzunk a teremtés nagy katedrálisában, élvezve az Istent dicsőítő számtalan teremtmény „csodálatos kozmikus kórusát”2. Csatlakozzunk Assisi Szent Ferenc énekéhez: „Áldott légy, Uram, és minden alkotásod” (vö. Naphimnusz). Énekeljünk együtt a zsoltárossal: „Minden élő dicsérje az Urat!” (Zsolt 150,6).

  • Hazafelé - 2022. augusztus 24

    Dátum: 
    2022. augusztus 24. szerda - 16:35
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Teremtésvédelmi kalendárium – Forró szél

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal egy kis meteorológiai továbbképzésen vehetünk részt a mostani aszály kialakulásának hátteréről.

    Az Országos Meteorológiai Szolgálat két munkatársa néhány héttel ezelőtt a met.hu-n rövid tanulmányt publikált, amelyben azt a három alapvető fizikai-meteorológiai folyamatot mutatták be, amelyek leginkább felelősek a globális méretű száraz és nedves időszakok kialakulásáért: a légköri nedvesség alakulása, a légköri cirkuláció és a (tenger és talaj) felszíni párolgása, valamint mindezek kombinációja.

    A szerzők állítása, hogy

    a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális hátterű.

    A nyugati szelek övében a globális átlagnál egyébként is magasabb hőmérsékleten nagyobb az esélye a telítetlen légállapot tartós fennmaradásának, amely egyben pozitív visszacsatolások, azaz a folyamatot erősítő mintázatok – növekvő napsugárzás, csökkenő ciklonaktivitás, kiszáradó talajok – kiindulópontja lehet. Egy hosszabb ideje fennálló, erőteljes csendes-óceáni negatív hőmérséklet-anomália (az úgynevezett La Niña-jelenség) csökkenti a trópusok irányából a mérsékelt égövbe tartó nedvességtranszportot, ami ott további nedvességhiányt okoz. A talaj kiszáradása miatt megszűnik annak nedvességkiegyenlítő hatása, ami negatívan hat a nyáron meghatározó helyi konvektív csapadék kialakulására.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Új kenyér hava

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal hálát adunk, hogy itt, Magyarországon van kenyér, amit ehetünk, még ha az aszály a mi életünkben is látható, sőt félelmetes módon jelen van.

    A hírek szerint megint lesz itthon elegendő hazai kenyérgabona a következő esztendőre. Évtizedek óta így van már Magyarországon, megszoktuk, minden augusztusban ezt halljuk, és talán bele se gondolunk, hogy szerte a világon ez ma már nem is annyira természetes… Igaz, bizonyára drágább is lesz a kenyér, de talán éppen ezért újra jobban értékeljük, és megbecsüljük még akkor is, ha már nem egészen friss, kicsit megszikkadt.

    De ha az alföldi kukoricatáblák siralmas állapotára, a száradó napraforgóra tekintünk, mély aggodalom tölti el a szívünket. „Uram, hozzád kiáltok, mert megemésztette a tűz a puszta legelőit, fölperzselte a láng a mező minden fáját. Hozzád kiáltanak a mező vadjai is, mert kiszáradtak a víz forrásai, és megemésztette a tűz a puszta legelőit.” (Jo 1,19)

    Az aszály hatalmas károkat okoz idén a mezőgazdaságban, és nem is sejtjük, mi lesz jövőre. Ez most egy félelmetes folyamat kezdete, valóban az éghajlat visszafordíthatatlan változása, vagy csak egy kivételesen rossz esztendő?

    Az alkalmazkodás lehetőségeit keressük, termesszünk más fajtákat, olyan növényeket, melyek jobban elviselik a szárazságot, a nyári forróságot, a késő tavaszi fagyokat? Becsüljük meg jobban a tavaszi áradások ajándékát, és a kizsigerelt szántóföldek egy részét adjuk vissza a hagyományos vízgazdálkodásnak, legelőt, ártéri gyümölcsöst, galériaerdőket telepítsünk újra a folyók mentén? Sürgető kérdések, de mi lenne a jó válasz?

  • Hazafelé - 2022. július 27

    Dátum: 
    2022. július 27. szerda - 16:39
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Teremtésvédelmi kalendárium – Óceáni lengéscsillapító

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal arról ír a legújabb kutatási eredményeket ismertetve szakértőnk, hogy az eddig nagy éghajlati stabilizálónak tűnő óceánok is kezdik elveszteni az erejüket.

    Évről évre többet tudunk a természetet alakító folyamatokról. És szinte hónapról hónapra újabb és újabb kutatási eredményeket olvashatunk arról, hogy milyen hatással van az emberiség ezekre az évmilliárdok alatt kialakult, az életet globális léptékben stabilizáló természeti rendszerekre. Ebben a rovatban is írtunk már az óceánokat és élővilágukat veszélyeztető műanyagszennyezésről, az óceánok savasodásáról, a túlhalászás káros következményeiről. Most a világtengerek, óceánok stabilizáló hatásainak gyengüléséről született újabb kutatási eredmény.

    Ahogy az éghajlat is változik, a világ vizei is változnak, és a kialakuló rendellenességek nemcsak az óceán hőmérsékletében, hanem a szerkezetében, az áramlataiban és még színében is megmutatkoznak. Az éghajlat és az óceánok tulajdonságainak megváltozása egymásra is hatással vannak.

    Eddig biztosak lehettünk abban, hogy az óceánoknak robusztus csillapító hatásuk van, de úgy tűnik, hogy ennek is megvannak a határai, sőt gyengülni látszik az óceáni „lengéscsillapító”.

    A változások következménye, hogy az óceánok normálisan stabil környezete egyre változékonyabbá és ezért kiszámíthatatlanabbá válik. Hui Shi, a kaliforniai petalumai Farallon Intézet kutatója és szerzőtársai idén májusban megjelent cikkükben azzal a hasonlattal éltek, hogy „mintha az óceán elveszítené az emlékezetét”. Azt írják, hogy „az óceáni memória, az óceáni állapotok fennmaradása az időjárási időskálákon túl a stabilitás és kiszámíthatóság, a globális éghajlati rendszer egyik meghatározó forrása”. A szerzők megmutatják, hogy a következő évtizedekben az óceánok memóriája, azaz a tengerfelszíni-légköri hőmérsékleti anomáliák a Föld nagy részén évről évre folyamatosan csökkenni fognak.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Áldás hava

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. A magától termő és a kizsigerelt föld különbségéről gondolkoztat el ma irodalmi vénájú állandó szerzőnk, aki reményt ad, hogy még ma is van esély a földi élet megváltoztatására. Csak nem mindegy, hogyan közelítünk a búzamezőkhöz...

    „…Amikor a nap vörös szeme végigpislog a búzamezők felett, hol a hajnali szélben lágy hullámzással zizegnek a kalászok, az első kaszás megemeli kalapját.

    – Na, Jézus nevében! – és a kasza ősrégi mozdulattal meglendül a levegőben.

    Az ispán ezt a kaszavágást soha nem mulasztja el. Tudja jól, hogy utána gyötrelmes, nehéz munka következik, de ez az első vágás olyan, mint a »Veni Sancte«, és az utolsó olyan, mint a „Te Deum«.

    És sokszor gondol arra, hogy erre a néma ünnepre miért nem jön ki az uraság? Hát neki csak számok kellenek? Mázsák, vagonok és pengők?

    Ha hajnalonként felért a dombtetőre – hol az erdő zöld szegélye lágyan ölelte körül ezt a pusztát –, tele lett a szíve ragyogással, és úgy érezte, a föld szeretete nagyobb a birtoklásánál. Nem a telekkönyvre gondolt, hanem a hullámzó vetésekre, és a munka, a fáradtság, az eredmények mögött a föld meleg lüktetését érezte…”

    (Fekete István: Gyeplő nélkül)

    Jó száz évvel ezelőtt így kezdődött az aratás Magyarországon… Fekete István önéletrajzi elemekkel átszőtt csodálatos regényéből a korabeli mezőgazdálkodásról is sok mindent megtudhatunk. Milyen közel volt még akkor egymáshoz a termőföld és a vele dolgozó ember! A nagy dunántúli uradalomban az aratás embert próbáló munkáját végző summások, az akkori idők „vendégmunkásai” az egész éves kenyérnekvalót keresték meg ezekben a hetekben. Igaz, a föld, amin dolgoztak, nem volt a tulajdonuk, mégis érezték, hogy megtartja, táplálja őket családostól, ha alázattal és kemény munkával megszolgálnak érte. Igen, valóban áldást jelentett minden esztendőben a kenyérgabona beérése!

  • Hazafelé - 2022. június 29.

    Dátum: 
    2022. június 29. szerda - 16:35
    Helyszín: 
    Mária Rádió

Oldalak