A 2025. év különleges kegyelmeket hordoz Isten népe és a teremtett világ védelmére elkötelezettek számára. 
Az idei szentévben a remény isteni erénye és ajándéka kerül figyelmünk középpontjába, magunkat a „remény zarándokainak” felismerve járhatjuk utunkat – a nagyböjt és a húsvéti ünnepek idején is. 
800. évfordulóját ünnepeljük Assisi Szent Ferenc csodálatos költeménye, a Naphimnusz megszületésének, melyben az Úristen által teremtett világ ajándékait tárja elénk.
Ferenc pápa 10 évvel ezelőtt tette meg sürgető felhívását „közös otthonunk gondozására” a Laudato Si enciklika kiadásával „minden jóakaratú ember számára”.
Nagyböjti elmélkedéseink ezekből az ünnepi alkalmakból is forrásoznak; a könyörgéseket a magyar bencés kongregáció zsolozsmáskönyvéből válogatta tagtársunk, Bánki-Miklós Bernadett.

„Így szól az Úr:

Ne gondoljatok a régi dolgokra és az elmúltakra ne figyeljetek!

Íme, én újat cselekszem, most sarjad, talán nem tudjátok?” Iz 43,16.18-19

„Mindent veszteségnek tartok Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének mindent felülmúló voltáért…

Krisztust akarom megismerni és feltámadásának erejét, a szenvedéseiben való részvételt hozzá hasonulva a halálban, hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra” Fil 3,8.10-11

„minden teremtmény visszatükröz valamit Istenből és van valami üzenete, amelyet meg akar tanítani nekünk… Krisztus felvette magába ezt az anyagi világot, most pedig feltámadottként minden létező mélyén ott lakozik.

Isten, amikor megteremtette a világot, egyfajta rendet és dinamizmust írt bele, amelyet az embernek nincs joga figyelmen kívül hagyni.” LS 221

„Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka gondolataiban annak szükségességére utalt, hogy mindenki bánja meg, amit személy szerint ártott a bolygónak.

Arra szólított minket, hogy ismerjük el a teremtés ellen elkövetett vétkeinket:

hogy az emberek lerombolják Isten teremtett világának biológiai sokszínűségét;

hogy az emberek az erdők kiirtásával, a vizes élőhelyek tönkretételével megbontják a föld épségét és hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz;

hogy az emberek beszennyezik a vizeket, a talajt, a levegőt: ezek mind bűnök. Mert a természet ellen elkövetett bűntett bűncselekmény önmagunkkal szemben és bűn Isten ellen” LS 8

ÉS AZ EMBEREK MI VAGYUNK – ÉN VAGYOK AZ, AKI…

„Szent Ferenc példáján megtapasztalhatjuk, mennyire elválaszthatatlan egymástól a természetért való aggódás, a szegényekkel való igazságos bánásmód, a társadalmi elkötelezettség és a belső béke.” LS 10

Mit tegyünk hát, testvérek?

„Térjünk át a fogyasztásról az áldozathozatalra, a mohóságról a nagylelkűségre, a pazarlásról javaink másokkal való megosztására, olyan aszkézist gyakorolva, amellyel „megtanulunk adni, és nem csak lemondani. Ez a szeretet egyik módja: lépésről lépésre átlépünk abból, amit én akarok, abba, amire Isten világának szüksége van.” LS 9

Állj mellettünk Urunk, amikor hozzád könyörgünk, és védelmezz bennünket kegyesen, hiszen reményünket irgalmadba helyeztük.