Nagyböjti elmélkedés-sorozatunkban pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemléljük a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követhetünk: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Minden elmélkedés végén adunk néhány tippet a leírt gondolatok megélésének segítésére.

Idei elmélkedéssorozatunkat Ferencz Zoltán szociológus, a Váci Egyházmegye teremtésvédelmi referense készítette.

Nagyböjti elmélkedés-sorozatunkban pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemléljük a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követhetünk: a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Minden elmélkedés végén adunk néhány tippet a leírt gondolatok megélésének segítésére.

Idei elmélkedéssorozatunkat Ferencz Zoltán szociológus, a Váci Egyházmegye teremtésvédelmi referense készítette.

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület idén is meghív a „teremtéstudatos adventre”. Lelki szempontokkal és gyakorlati javaslatokkal szeretnénk a karácsony előtti felkészülési időszakban annak a tudatosítását is segíteni, hogy mint emberek szeretetből teremtett lények, ugyanakkor pedig a teremtésért felelősek vagyunk.

Az idei elmélkedéseket Szilvácsku Zsolt, a Naphimnusz Egyesület tagja írta.

„Ó, jöjj, ó, jöjj, Üdvözítő, beteljesült már az idő! Törd át az ég zárt ajtaját, vár a világ sóvárgva rád!” – énekeljük az adventi időszakban. Tényleg várjuk? Tényleg keressük? Miben nyilvánul meg az én életemben, hogy várom Jézust, a Vele való találkozást? Ha megtalálom Őt, vállalom annak következményeit? Mit kezdek azzal, ha szeretetet kérek, és olyan helyzetekkel szembesülök, ahol szerethetek, vagy ahol engedhetem, hogy szeressenek? Vagy feltételhez, körülményekhez kötöm az Ő követését? Ha megtaláltam, mennyire szeretnék Hozzá közel kerülni, Vele járni utamat, életemet? A mindkét lábát elvesztő Dan Taylor hadnagy, aki végül „megkötötte békéjét Istennel”, kérdezi Forrest Gumptól: „Te megtaláltad már Jézust Gump?”, mire Forrest válasza: „Nem is tudtam, hogy keresnem kellett volna, Uram.”

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület idén is meghív a „teremtéstudatos adventre”. Lelki szempontokkal és gyakorlati javaslatokkal szeretnénk a karácsony előtti felkészülési időszakban annak a tudatosítását is segíteni, hogy mint emberek szeretetből teremtett lények, ugyanakkor pedig a teremtésért felelősek vagyunk.

Az idei elmélkedéseket Szilvácsku Zsolt, a Naphimnusz Egyesület tagja írta.

Az adventi időszak a római katolikusoknál négy hét, a görögkatolikusoknál hat hét készületi idő arra, hogy az Isten megjelenésére, fogadására teljes emberségünkkel és minden ránk bízott teremtménnyel készüljünk. Istennel való kapcsolatunk nem egy zárt és titkos kapcsolat, amelynek semmilyen következménye nem látszódhat rajtunk. Sőt, pont az ellenkezője: Isten szeretettel jön elénk, már pusztán az életre hívásunkkal lehetőséget adva, hogy megismerjük őt, Vele, Benne és Általa élhessünk, és minden körülöttünk lévő teremtménnyel való kapcsolatunkat is áthassa, legyenek azok élettelen vagy élő természeti jelenségek: egy szikla, egy csillag az égen, az eső, a nap, de minden nem emberi élőlény is körülöttünk.

Ha Isten szeretetében tudhatom magam, másként tekintek az ő teremtményeire. Nap mint nap Istenről mesél minden teremtménye, sőt mi is Istentől, az ő megtapasztalásától indítva, a Teremtő tekintetével egy irányt keresve nézhetünk az ő által éltetett világra és benne minden élőre. Ehhez azonban megtérésre, hitre, ökológiai megtérésre van tehát szükségünk, ami azt jelenti (Ferenc pápa megfogalmazása alapján), hogy engedjük, hogy Jézussal való találkozásuk minden következménye megjelenjen a minket körülvevő világhoz fűződő kapcsolatainkban. Annak a hivatásnak a megélése, hogy védelmezői legyünk Isten művének, lényegi része az erényes életnek, nem valami szabadon választható feladat s nem is a keresztény tapasztalat másodlagos szempontja (Laudato si’217).

Isten szeretete megelőz mindent, nem hagy egyedül minket utunkon, így ökológiai megtérésünk felé tartva sem vagyunk egyedül, ahogy a Jelenések könyvének 3 fejezete 8. szakasza mondja: „Ismerem tetteidet. Nézd, ajtót nyitottam előtted, senki nem tudja bezárni. Bár nincs sok erőd, mégis megtartottad tanításomat, és nem tagadtad meg nevemet.” Ajtót nyit az Úr előttünk, amit soha többé senki be nem zárhat. Talán a német nyelvű mondatok még erőteljesebb kifejezik, hogy az Úr által nyitott ajtó előttünk áll, és nem becsukható: „ich habe vor dir eine Tür geöffnet, die niemand mehr schließen kann” (online Biblia, Innsbrucki Egyetem).

Igen ám, de hol az ajtó, amit a Mennyei Atya, a Teremtő Isten elénk nyitott? János evangéliumában a 10,9-10 szakaszban találjuk a választ, amikor Jézus mondja: „Én vagyok az ajtó: aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár, és legelőre talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.” Egy kedves biológus, botanikus ismerősöm mesélte, hogy amikor a Szentföldön járt, akkor döbbent rá a „ki-be jár, és legelőre talál” szavak életbevágó, életformáló erejére, amikor azzal szembesült, hogy a zöldellő legelő azon a vidéken milyen rövid ideig áll rendelkezésre, és milyen hatalmas öröm, amikor kizöldül a határ, és a jószágok legelőre találnak.

Gyakorlati szempontból érdemes az adventi időszakban keresni Isten tekintetét, keresni, ahogy Ő néz minket, embertársainkat, magát a teremtett világot. Keressük és őrizzük a kapcsolódásainkat a szentekkel, Máriával az Istenszülővel, Szent Józseffel, az angyalokkal és minden élővel, akik Isten felé és Isten felől segítik tekintetünket. Ha tehetjük, legyünk minél többet csendben, keressük a csend pillanatait a természet csendjében, az imádság helyein, a városrészek, a közösségeink és a belsőnk csendjében. Keressük a szüntelen ima útját, életértékét, a szüntelen kapcsolatot Istennel, Jézussal, az Ő nevével, az Ő neve által, hogy teljes értékében kibontakozó életünk legyen.

Sajgó Szabolcs: A szív hullámai

          messze vagy

kikapcsoltam a telefont

  hogy jobban halljalak

  kitárok ajtót ablakot

         süketté tesz

       az én börtöne

  a hang hullámainál

       pontosabbak

    a szív hullámai

Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai püspöki konferenciák és tanácsok (SECAM, CELAM és FABC), valamint a Latin-Amerikai Pápai Bizottság közzétettek egy dokumentumot, amelyben az ENSZ novemberben Brazíliában megrendezésre kerülő COP30 klímakonferenciájára tekintettel az éghajlati igazságosságra és az ökológiai megtérésre szólítanak fel.
Isabella H. de Carvalho (magyarra fordította Pulay Brigitta)

Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika regionális püspöki konferenciái és tanácsai, a Latin-Amerikai Pápai Bizottsággal együttműködve, összefogtak, hogy felhívják az embereket a klímaigazságosságra és az ökológiai megtérésre világszerte.

Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája, a COP30 fényében, amely 2025. november 10. és 21. között kerül megrendezésre Belémben, Brazíliában, ezek a testületek közös dokumentumot tettek közzé „Felhívás az éghajlati igazságosságért és a közös otthonért: ökológiai megtérés, transzformáció és ellenállás a hamis megoldásokkal szemben” címmel, amelyet ma, július 1-jén mutattak be a Szentszék Sajtóirodájában tartott sajtótájékoztatón. A dokumentumot a nap folyamán megmutatták XIV. Leó pápának is. A dokumentum megismétli az egyház elkötelezettségét az éghajlati igazságosság iránt, és cselekvésre szólítja fel a nemzeteket és kormányokat, ihletet merítve a Szentatya átfogó ökológia előmozdítására irányuló felhívásából, valamint Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) enciklikájának szellemében; amely dokumentum idén ünnepli 10. évfordulóját.

Felhívás a lelkiismerethez

„Mai üzenetünk nem diplomáciai, hanem elsősorban lelkipásztori jellegű. Felhívás a lelkiismerethez egy olyan rendszerrel szemben, amely úgy fenyegeti a teremtést, mintha a bolygó csak egy árucikk lenne” – mondta Filipe Neri Ferrão bíboros, Goa és Damao érseke, az Ázsiai Püspöki Konferenciák Szövetségének (FABC) elnöke. A sajtótájékoztatón vele együtt részt vett Jaime Spengler bíboros, Porto Alegre (Brazília) érseke, a brazíliai püspöki konferencia (CNBB) és a Latin-Amerikai és Karib-tengeri Püspöki Tanács (CELAM) elnöke; Fridolin Ambongo Besungu bíboros, Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) érseke, az Afrikai és Madagaszkári Püspöki Konferenciák Szimpóziumának (SECAM) elnöke; valamint Emlice Cuda, a Pápai Latin-Amerikai Bizottság titkára.

„Nyíltszívű szinodális egyház misszionárius apostolaként megyünk a COP30-ra, hogy békét teremtsünk a teremtés ellen folyó háború közepette, ahol sokan meghalnak, és még többen meg fognak halni, ha most nem cselekszünk” – mondta Cuda. „Ezt tesszük, mert, ahogy XIV. Leó pápa mondja, az egyház „mindig arra törekszik, hogy közel legyen, különösen azokhoz, akik szenvednek”.

Az Amazonas-vidéktől Afrikáig az egyház felemeli hangját

„Nem csak a saját nevemben szólalok fel, hanem az amazónia népeinek nevében is, akik a föld – mondhatnánk, hogy az éghajlat – mártírjai, valamint a folyóparti, őslakos, afro-amerikai, paraszti és városi közösségek nevében is” – mondta Spengler bíboros latin-amerikai perspektívából tartott beszédében. „Sürgősen tudatosítanunk kell az életmód, a termelés és a fogyasztás megváltoztatásának szükségességét”. Elítélte többek között a gazdasági érdekek „zöld kapitalizmus” vagy „átmeneti gazdaság” néven való „elmaszkírozását”, valamint új olajkutak megnyitását az Amazonasban, és hangsúlyozta, hogy az egyház elutasítja az olyan mechanizmusokat, mint a „természet forintosítása”.

Hasonlóképpen Ambongo bíboros „az afrikai kontinens egyházainak nevében” szólalt fel, amelyet „évszázadokig tartó kitermelés, rabszolgaság és kizsákmányolás” tett tönkre. Kiemelte, hogy az ásványkincsek kitermeléséért folyó verseny „a fegyveres csoportok elterjedésének forrása”, és „olyan gazdaságot” szorgalmazott, amelynél „mások meggazdagodása nem az afrikai népek feláldozásán alapszik”. „Afrika hozzá akar járulni az egész emberiség számára igazságos és békés jövőhöz” – hangsúlyozta. „Elég volt, elég a hamis megoldásokból, elég a döntésekből, amelyeket az éghajlatváltozás frontvonalában állók nélkül hoznak meg!”

Az ázsiai kontinens nézőpontból Ferrao bíboros kifejtette, hogy „már most milliókat sújtanak a klímaváltozás pusztító hatásai: tájfunok, kényszerű migráció, szigetek eltűnése, folyók szennyezése”, miközben „hamis megoldások terjednek: mega-infrastruktúrák, az emberi méltóságot nem tisztelő „tiszta” energia érdekében történő kitelepítések és a zöld akkumulátorok nevében végzett lelketlen bányászat”. „A gazdag országoknak el kell ismerniük és meg kell fizetniük ökológiai adósságukat, anélkül, hogy tovább növelnék a globális Dél adósságát” – mondta, hozzátéve, hogy az egyház olyan alternatívákat szeretne előmozdítani, mint „oktatási programok”, „új gazdasági utak” vagy a gyakran leginkább érintett „nők és lányok kísérése”.

Ferenc pápa öröksége

Michael Czerny bíboros spontán felszólalva hangsúlyozta a dokumentum kapcsolatát Ferenc pápa örökségével: „Vajon bárki tíz évvel ezelőtt elképzelte volna-e ennek a sajtótájékoztatónak a létrejöttét, mely a Laudato si’ megvalósulását és végrehajtását jelenti? Ez rendkívüli megnyilvánulása annak, amire Ferenc pápa hívott, és amit Leó pápa továbbra is hangsúlyoz és szorgalmaz. Hálás vagyok” – mondta.

A 2025. év különleges kegyelmeket hordoz Isten népe és a teremtett világ védelmére elkötelezettek számára. 
Az idei szentévben a remény isteni erénye és ajándéka kerül figyelmünk középpontjába, magunkat a „remény zarándokainak” felismerve járhatjuk utunkat – a nagyböjt és a húsvéti ünnepek idején is. 
800. évfordulóját ünnepeljük Assisi Szent Ferenc csodálatos költeménye, a Naphimnusz megszületésének, melyben az Úristen által teremtett világ ajándékait tárja elénk.
Ferenc pápa 10 évvel ezelőtt tette meg sürgető felhívását „közös otthonunk gondozására” a Laudato Si enciklika kiadásával „minden jóakaratú ember számára”.
Nagyböjti elmélkedéseink ezekből az ünnepi alkalmakból is forrásoznak; a könyörgéseket a magyar bencés kongregáció zsolozsmáskönyvéből válogatta tagtársunk, Bánki-Miklós Bernadett.

„Az Úristen megnyitotta fülemet, én pedig nem ellenkeztem, nem hátráltam meg” Iz 50,5

„Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek Őt, mert Ő nem veti meg és nem nézi le a szegény nyomorúságát, nem fordítja el tőle tekintetét és meghallgatja, amikor hozzá kiált” Zsolt 21,24-25

„kiüresítette önmagát, szolgai alakot vett fel és hasonló lett az emberekhez, külsejét tekintve úgy jelent meg, mint egy ember” Fil 2,7

A 2025. év különleges kegyelmeket hordoz Isten népe és a teremtett világ védelmére elkötelezettek számára. 
Az idei szentévben a remény isteni erénye és ajándéka kerül figyelmünk középpontjába, magunkat a „remény zarándokainak” felismerve járhatjuk utunkat – a nagyböjt és a húsvéti ünnepek idején is. 
800. évfordulóját ünnepeljük Assisi Szent Ferenc csodálatos költeménye, a Naphimnusz megszületésének, melyben az Úristen által teremtett világ ajándékait tárja elénk.
Ferenc pápa 10 évvel ezelőtt tette meg sürgető felhívását „közös otthonunk gondozására” a Laudato Si enciklika kiadásával „minden jóakaratú ember számára”.
Nagyböjti elmélkedéseink ezekből az ünnepi alkalmakból is forrásoznak; a könyörgéseket a magyar bencés kongregáció zsolozsmáskönyvéből válogatta tagtársunk, Bánki-Miklós Bernadett.

„Ha azt állítjuk, hogy nincs bűnünk, önmagunkat csaljuk meg és az igazság nincs bennünk. Ha megvalljuk bűneinket, ő hűséges és igazságos, megbocsátja bűneinket és megtisztít minden gonoszságtól.
Ha azt állítjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt és tanítása nincs bennünk.
Ha valaki vétkezett, van szószólónk az Atyánál: Jézus Krisztus, az Igaz.”  1Jn 1,8-2,1

„Mivel a piac gyakran kényszeres fogyasztói mechanizmust indít be a termékei eladására, az emberek végül elmerülnek a vásárlás és a felesleges kiadások örvényében.” LS 203
„Minél üresebb valakinek a szíve, annál nagyobb szüksége van arra, hogy tárgyakat vásároljon, birtokoljon és fogyasszon… A fogyasztói életmódhoz való megszállott ragaszkodás csak erőszakhoz és egymás elutasításához vezet.” LS 204
„Nincs minden veszve – mert az emberek képesek felemelkedni, újra a jót választani és megújulni is, minden rájuk erőltetett korlátozás ellenére” LS 205
„Amikor képesek vagyunk legyőzni az individualizmust, a csak önmagunkra koncentrálást, kialakíthatunk egy ténylegesen alternatív életstílust” LS 208

Mit tegyünk hát, testvérek?
 
„Nem szabad azt gondolnunk, hogy ezek az erőfeszítések nem változtatják meg a világot. Az ilyen tettek valami olyan jót terjesztenek a társadalomban, amely mindig több gyümölcsöt terem annál, mint amennyit észlelhetünk, mert olyan jót hoznak létre e földön, amely mindig – ha olykor láthatatlanul is – igyekszik tovaterjedni. Továbbá az ilyesfajta magatartásformák kialakítása visszaadja saját méltóságunk érzését, nagyobb egzisztenciális mélységhez vezet, és lehetővé teszi annak megtapasztalását, hogy van értelme vándorlásunknak e világon.”  LS 212

Irgalmas Istenünk, ismerjük gyengeségeinket.
Add meg nekünk, akik a te erődben bízunk, hogy segítségednek mindig örvendhessünk.
 

A 2025. év különleges kegyelmeket hordoz Isten népe és a teremtett világ védelmére elkötelezettek számára. 
Az idei szentévben a remény isteni erénye és ajándéka kerül figyelmünk középpontjába, magunkat a „remény zarándokainak” felismerve járhatjuk utunkat – a nagyböjt és a húsvéti ünnepek idején is. 
800. évfordulóját ünnepeljük Assisi Szent Ferenc csodálatos költeménye, a Naphimnusz megszületésének, melyben az Úristen által teremtett világ ajándékait tárja elénk.
Ferenc pápa 10 évvel ezelőtt tette meg sürgető felhívását „közös otthonunk gondozására” a Laudato Si enciklika kiadásával „minden jóakaratú ember számára”.
Nagyböjti elmélkedéseink ezekből az ünnepi alkalmakból is forrásoznak; a könyörgéseket a magyar bencés kongregáció zsolozsmáskönyvéből válogattuk.

„Az Úr az én fényem…
Rólad mondja a szívem: "téged keres a tekintetem" - A te arcodat keresem, Uram. Mutasd meg nekem Uram utadat, és vezess engem a helyes ösvényre” (Zsolt 26,7-8.11)

„Alapelveink rossz értelmezése időnként arra késztetett minket, hogy igazoljuk a természettel való rossz bánásmódot, az ember zsarnoki uralmát a teremtés felett, vagy a háborúkat, az igazságtalanságot és az erőszakot” (LS 200)

A 2025. év különleges kegyelmeket hordoz Isten népe és a teremtett világ védelmére elkötelezettek számára. 
Az idei szentévben a remény isteni erénye és ajándéka kerül figyelmünk középpontjába, magunkat a „remény zarándokainak” felismerve járhatjuk utunkat – a nagyböjt és a húsvéti ünnepek idején is. 
800. évfordulóját ünnepeljük Assisi Szent Ferenc csodálatos költeménye, a Naphimnusz megszületésének, melyben az Úristen által teremtett világ ajándékait tárja elénk.
Ferenc pápa 10 évvel ezelőtt tette meg sürgető felhívását „közös otthonunk gondozására” 
a Laudato Si enciklika kiadásával „minden jóakaratú ember számára”.
Nagyböjti elmélkedéseink ezekből az ünnepi alkalmakból is forrásoznak; a könyörgéseket a magyar bencés kongregáció zsolozsmáskönyvéből válogattuk.

„Íme, most van a kellő idő, íme, most van az üdvösség napja” – írja Szent Pál apostol a korintusi híveknek (2Kor 6,2) és nekünk, a nagyböjti szent időszakba most belépőknek.

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület idén is meghív a „teremtéstudatos adventre”. Lelki szempontokkal és gyakorlati javaslatokkal szeretnénk a karácsony előtti felkészülési időszakban annak a tudatosítását is segíteni, hogy mint emberek szeretetből teremtett lények, ugyanakkor pedig a teremtésért felelősek vagyunk.

Az idei elmélkedéseket Ozsváth Judit, a Laudato si' animátorkurzus egyik végzett résztvevője írta.

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület idén is meghív a „teremtéstudatos adventre”. Lelki szempontokkal és gyakorlati javaslatokkal szeretnénk a karácsony előtti felkészülési időszakban annak a tudatosítását is segíteni, hogy mint emberek szeretetből teremtett lények, ugyanakkor pedig a teremtésért felelősek vagyunk.

Az idei elmélkedéseket Ozsváth Judit, a Laudato si' animátorkurzus egyik végzett résztvevője írta.

A mai napon, szeptember 1-jén, a teremtésvédelem világnapján adja közre az Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa a Teremtés hete segédfüzetet, és hív minden istenhívő közösséget, hogy csatlakozzon az idei ünnepléshez 2024. szeptember 29. és október 6. között.

A remény zsengéi – „Mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését.” (Róm 8,19) a címe az idei teremtés heti segédanyagnak, mely Pál apostol Rómaiakhoz írt levelének jól ismert és sokat idézett szakaszán alapul. (Isten fiainak reménysége Róm 8,19-25) A füzet végigkalauzol bennünket az igeszakasz teológiai értelmezésével indítva az egyes versek kulcsfogalmain. Ezek adják a napi meditációk alapját, melyek segítségével elmélyülhetünk abban, hogy mit jelent Isten fiainak, avagy a Teremtés papjainak lenni, olvashatunk a hiábavalóságnak alávetett világ állapotáról, vagy arról, hogy mit jelent a szabadság ajándéka, hogyan feszül ki az időben a sóhajtozva vajúdó várakozás, mit hoz a világba a Lélek zsengéje, van-e igazi remény, és vajon van-e hit mindehhez türelemmel és várakozással viszonyulni.

Amikor a világ jelenlegi állapotát szemléljük, vagy annak elkeserítő nehézségét éljük át, hogy jobbító szándékaink, béketeremtő erőfeszítéseink, a romlásnak és értelmetlen pusztításnak ellenszegülni törekvő küzdelmeink magukba hullanak, megrekednek, akkor kiemelten fontos, hogy találjunk módot elcsendesedni. Merjünk önmagunkba és világunk hatalmas valóságának összetettségébe bátran tekinteni, és merjünk hitbéli gyökereinkhez, forrásainkhoz, valamint jól ismert, alapvető fogalmaink valódi értelmének kereséséhez visszatérni.  A saját indíttatásunkra és a reményünk alapjára való őszinte kérdezés a válságok közepette is segítségünkre lehet istenhitünk megújulásában és az igazi remény megtalálásában, megélésében.

A hagyományosan napi meditációkra, imádságokra és gyakorlati segédletre osztott füzetben idén bőséggel találhatunk inspiráló történeteket: közösségi jógyakorlatokat és egyéni életutakat, amelyek jól mintázzák a reményt közvetítő Isten-fiak munkáját a világban. A gyakorlati anyagok segíthetnek egy meditatív imaösvény kialakításában vagy egy egész ifjúsági csendes-nap/lelki-nap programjának összeállításában, valamint a segédanyag tartalmaz film- és könyvajánlókat és játékos feldolgozó feladatokat. Az összeállításban helyet kapott egy tanulmány is, mely abban segít eligazodni, hogy ha világunk állapotát kívánjuk megismerni, akkor vajon hol és hogyan találhatunk erre hiteles forrásokat. A hét témájához kapcsolódóan elkészült plakát, közösségi médiafelületeken is használható vizuális anyagok a helyi akciók, kezdeményezések egységes kommunikációját is segítik. Mind a füzet, mind a további segédanyagok letölthetőek a www.teremtesunnepe.hu oldalról.

Az Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport által készített és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által közreadott Teremtés hete segédanyag immáron hagyományosan illeszkedik a nemzetközi Season of Creation (A teremtés időszaka) eseménysorozat tematikájába és rendjébe. A mai napon ünnepelt Teremtésvédelmi világnap az az alkalom mellyel az őszi Teremtés Időszaka a kezdetét veszi, és melynek utolsó hetét a Teremtés heteként ünnepeljük Magyarországon.

A nemzetközi közösség és a hazai ökumenikus teremtésvédelmi közösség hív minden hívő közösséget, hogy csatlakozzon az idei ünnepléshez imádkozással, Isten dicsőítéssel, környezetjavító tevékenységgel, közösségi összefogással, és ossza meg eseményeinek reményt adó hírét a környezetével, „mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését”.