A 2025. év különleges kegyelmeket hordoz Isten népe és a teremtett világ védelmére elkötelezettek számára. 
Az idei szentévben a remény isteni erénye és ajándéka kerül figyelmünk középpontjába, magunkat a „remény zarándokainak” felismerve járhatjuk utunkat – a nagyböjt és a húsvéti ünnepek idején is. 
800. évfordulóját ünnepeljük Assisi Szent Ferenc csodálatos költeménye, a Naphimnusz megszületésének, melyben az Úristen által teremtett világ ajándékait tárja elénk.
Ferenc pápa 10 évvel ezelőtt tette meg sürgető felhívását „közös otthonunk gondozására” 
a Laudato Si enciklika kiadásával „minden jóakaratú ember számára”.
Nagyböjti elmélkedéseink ezekből az ünnepi alkalmakból is forrásoznak; a könyörgéseket a magyar bencés kongregáció zsolozsmáskönyvéből válogattuk.

"Te vagy az én oltalmazóm és erősségem, Istenem, akiben bizakodom...
mivel bennem bízik, megszabadítom, oltalma leszek, mert ismeri nevemet. HA kiált hozzám, meghallgatom, a szorongatás idején vele leszek, megmentem és megdicsőítem" (Zsolt 90,2.14-15)

Az Úristenhez emeljük tekintetünket, HOzzá intézzük szavainkat, amikor végignézzük mindazt, amit a teremtett világban nekünk ajándékozott. Hozzá fordulunk, amikor meglátjuk azt is, hogy oly gyakran nem tudtunk, nem tudunk méltóan bánni a javakkal, amelyeket ránk bízott.

„Áldott légy Uram földanya-nővérünkért,
ki fenntart és ellát minket,
gyümölcsöket terem, színes virágokat és füvet” (LS 1)

"Abban a hiszemben nőttünk fel, hogy birtokosai és urai vagyunk és fel vagyunk hatalmazva arra, hogy kizsákmányoljuk…

A legelhagyottabb és legsanyargatottabb szegények közé sorolhatjuk s a mi áldott, elnyomott és pusztított Földünket...

Elfelejtkezünk arról, hogy mi magunk is föld vagyunk: testünket a bolygó elemei alkotják, annak levegőjét lélegezzük be, annak vize éltet bennünket” (LS 2)

Szent Pál apostol bátorít bennünket a mai szentleckében: „mindnyájunknak ugyanaz az egy Ura van, aki bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt” (Róm 10,12)

Mit tegyünk hát, testvérek? 

Lássuk meg: az élet és a teremtett világ ajándék számunkra a Teremtőtől, melyet kapunk és továbbadunk. Előttünk áll a kérdés: 

"Milyen világot szeretnénk hagyni azokra, akik utánunk jönnek? Ha bátran feltesszük ezt a kérdést, ez további kérdésekhez vezet el minket:

Mi végett vagyunk ezen a világon? 

Mi végett születtünk erre az életre?

MIért dolgozunk és küzdünk? Miért van szüksége ránk ennek a földnek?” (LS 160)

Merjük megkeresni, meghallani a csendben, a bensőnkben születő válaszokat.

Urunk, fordítsd magad felé mindnyájunk szívét, hogy tartózkodhassunk mindattól, ami megbánt téged és így ne haragodat, hanem irgalmadat érezzük.