Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
Kedves Testvérek!
„Halld meg a teremtés hangját” – így szól az idei, a teremtett világ védelmének szentelt idő témája és felhívása. Ez az ökumenikus időszak szeptember 1-jén kezdődik a Teremtés megőrzéséért szóló imádság világnapjával és október 4-én, Szent Ferenc ünnepén ér véget. Minden keresztény számára különleges alkalom ez a közös imádságra és a felelősségvállalásra közös otthonunkért. Ez az eredetileg a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátustól inspirált időszak lehetőséget ad arra, hogy gyakoroljuk az „ökológiai megtérést”, amelyre Szent II. János Pál pápa bátorított minket, válaszul a Szent VI. Pál pápa által már 1970-ben előre látott „ökológiai katasztrófára”.1
Amikor megtanuljuk meghallani a teremtés hangját, egyfajta disszonanciát veszünk észre benne. Egyfelől édes ének, amely szeretett Teremtőnket dicséri, másfelől keserű kiáltás, panasz a rossz emberi bánásmód ellen.
A teremtés édes éneke arra hív, hogy gyakoroljuk az „ökológiai lelkiséget” (Laudato si' enciklika, 216), amely odafigyel a természetben Isten jelenlétére. Meghívás ez arra, hogy lelkiségünket arra a „szeretetteli tudatra [alapozzuk], hogy nem a többi teremtménytől elkülönítve létezünk, hanem gyönyörű egyetemes közösséget alkotunk a világ többi élőlényével” (Uo. 220). Ez a felismerés különösen Krisztus tanítványai számára erősíti meg annak tudatát, hogy „minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett” (Jn 1,3). A teremtett világ védelmének szentelt idő során imádkozzunk a teremtés nagy katedrálisában, élvezve az Istent dicsőítő számtalan teremtmény „csodálatos kozmikus kórusát”2. Csatlakozzunk Assisi Szent Ferenc énekéhez: „Áldott légy, Uram, és minden alkotásod” (vö. Naphimnusz). Énekeljünk együtt a zsoltárossal: „Minden élő dicsérje az Urat!” (Zsolt 150,6).
Ez volt az első alkalom, hogy Ferenc pápa és Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka közös üzenetben kérnek minden jó szándékú embert, hogy imádkozzon a teremtett világért, törekedjen egyszerűbb, másokkal szolidárisabb életvitelre, és felelősen bánjon a Föld javaival. Az alábbiakban az üzenet teljes szövege olvasható.

A teremtésről szóló elbeszélés átfogó képet tár elénk a világról. Az Írás kijelenti, hogy Isten „kezdetben” úgy tervezte meg az emberiséget, hogy az együttműködjön a természeti környezet megóvásában és védelmében. Kezdetben, amint a Teremtés könyvében olvassuk (Ter 2,5), „még nem volt semmiféle vad bozót a földön, és nem nőtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esőt a földnek, s nem volt ember sem, aki a talajt művelje”. A föld nagyszerű ajándékként és olyan örökségként bízatott ránk, amelyért mindannyian felelősek vagyunk, míg „a végén” minden dolog a mennyben és a földön összefoglaltatik majd Krisztusban mint főben (vö. Ef 1,10). Az emberi méltóság és jólét szoros kapcsolatban áll az egész teremtéssel való törődésünkkel.
Ugyanakkor „a közbenső időben” a világ történelme nagyon eltérő állapotról tanúskodik. Erkölcsileg hanyatló helyzetet mutat, amelyben a teremtett világhoz való hozzáállásunk és a vele való bánásmódunk elhomályosítja azt a hivatásunkat, hogy Isten munkatársai legyünk. A világ kényes és kiegyensúlyozott ökoszisztémáinak megzavarására irányuló hajlamunk, a bolygó korlátozott erőforrásainak manipulálására és ellenőrzésére irányuló mohó vágyunk, a piacokon korlátlan nyereségre törekvő kapzsiságunk: mindez elidegenített minket a teremtés eredeti céljától. Már nem tartjuk tiszteletben a természetet mint közös ajándékot, hanem magántulajdonnak tekintjük. Már nem úgy viszonyulunk a természethez, hogy megőrizzük azt, hanem önkényesen rendelkezünk vele, hogy struktúráinkat fenntartsuk.
Ha békére törekszel, védd a teremtett világot
XVI. Benedek pápa üzenete a béke világnapjára
Az új év kezdetén szeretnék szívből békét kívánni minden keresztény közösségnek, a nemzetek vezetőinek és minden jóakaratú embernek az egész világon. A béke 43. világnapja témájául ezt választottam: Ha békére törekszel, védd a teremtett világot. A teremtett világ tiszteletben tartásának nagy jelentősége van azért is, mert „a teremtés Isten minden művének kezdete és alapja”1, megóvása napjainkban lényegbevágó az emberiség békés együttélése szempontjából.
FELELŐSSÉGÜNK A TEREMTETT VILÁGÉRT
„Minden általa és érte teremtetett…” (Kol 1,16)
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről
