egyházi megnyilatkozások

  • Megjelent Ferenc pápa Laudate Deum kezdetű apostoli buzdítása

    Nobilis Márió atya, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület alapítójának gondolatait adjuk közre Ferenc pápa október 4-én, Szent Ferenc ünnepén megjelent, Laudate Deum (Dicsérjétek Istent) kezdetű apostoli buzdításáról
    -----------------------------------------------------
    A dokumentum műfaja "apostoli levél", ami egy konkrétabb műfaj, jellemzően aktualitásokhoz szól hozzá. Tehát nem enciklika, és nem is igazán pontos az, hogy "a Laudato si' folytatása", mert nem annyira általános érvényű és örök időkre szóló, bár lehet, hogy pár megfogalmazását azért sokáig fogják idézni.
     
    A címe Laudate Deum (Dicsérjétek Istent). Ismét Szent Ferencre való hivatkozással kezdődik, a Pápa neki tulajdonítja ezt a kifejezést is, úgy értve, hogy Ferenc a "Dicsérjétek Istent minden teremtményéért" felszólítást valósította meg egész életével, tetteivel és gesztusaival. (És énekével, ezt Ferenc pápa sosem hagyja említés nélkül, nyilván főleg a Naphimnuszra gondolva.)
     

     
    Ebben a dokumentumban a Pápa mint a világ egyik meghatározó globális vezetője lép fel, és azonnali, hatékony változtatásokat sürget, elsősorban nemzetközi politikai és gazdaság téren a klímaváltozással szemben. Ez a dokumentum legtömörebb jellemzése.
     
    Mielőtt valaki kifogásolná, hogy a Pápa miért hangsúlyozza e dokumentumban ennyire a nagy hatalmú rendszerek felelősségét, miért teszi arra az oldalra a hangsúlyt, szeretném az előbbi bekezdésben mondottakat erről az oldalról is megvilágítani:most a nagy rendszerek felelőseihez beszél, és bennük akarja a felelősségérzetet felébreszteni. Tehát nem, a Pápa nem állt annak a véleménynek az oldalára, hogy "az egyén nem tehet semmit, cselekedjenek a hatalmasok", (nagyon szépen bele is fűzi a gondolatmenetébe az egyének, családok cselekvésének méltóságát és erejét), hanem arról van szó, hogy ezúttal hozzájuk, a "hatalmasokhoz" akar elsősorban szólni.
     
    Hosszan magyarázza a klímaváltozás ténye és emberi (antropogén) eredete melletti tudományos érveket, mintegy pápai tanítás szintjére emelve, hogy a klímaváltozás tény és mi vagyunk az oka. Szomorúan jegyzi meg, hogy "még a katolikusok között is" akadnak, akik ezeket a tényeket tagadni próbálják, és kemény szavakkal, egyértelműen elítéli azokat, akik a tagadás különböző formáival próbálkoznak, hogy elkerüljék a cselekvés szükségességét. Ez az egyértelműség, ha lehet, még egyértelműbb, szigorúbb, mint a LS-ben volt.
     
    Hosszú és fontos szakaszt szentel a technokrata paradigma kritikájának, amely a világot egyrészt kihasználható nyersanyagforrásnak tekinti, másrészt a klímaváltozást olyan apró problémának tartja, amely technikai megoldásokkal orvosolható. A Pápa a technokrata paradigmát (mint a LS-ben is) antropológiai gondnak tartja, mint átfogó tévedést az emberiség és a világ viszonyában, és nagyon határozottan a megtagadását követeli.
     
    A másik hosszan tárgyalt kritikája az eddigi megoldási próbálkozásokat érinti. Felsorolja a klímacsúcsok sorozatát, és erősen kritizálja a sikertelenségeket illetve a sikerek (például a párizsi csúcs) utáni hatékonytalan megvalósítást.
    Az eddigi megoldások kritikájára válaszul egy sokkal hatékonyabb nemzetközi, világszintű, valódi hatalommal felruházott multilaterális rendszer létrehozását szorgalmazza. Nem kifejezetten "világkormányt" akar, hanem a legtöbbször használt kifejezése a multilateralitás, amelyben mérettől függetlenül minden ország részt vesz, azok is, amelyek kicsik (de fontosak lehetnek, mert adott esetben ők találták meg valamire a hatékony megoldást, őket kellene követni), illetve amelyek a szegények érdekeit tudják képviselni (mert lakosságuk nagy része szegény, illetve mert nemzeti szinten szenvednek a klímaváltozás következményeitől, miközben nem ők az előidézői).
     
    Ezek után derül ki a dokumentum igazi apropója: a Dubajban most novemberben tartandó klímacsúcs. Ahogy a Laudato si' megjelenési időpontjának fontos apropója volt a 2015 szeptemberi ENSZ-közgyűlés, és a decemberi párizsi klímacsúcs, úgy most úgy időzítette ezt az újabb apostoli buzdítást, hogy nagyon "hangosan" valódi eredmények elérésére szólítson fel Dubajban. Ez a Laudate Deum igazi aktualitása, ezért nem egészen pontos, hogy "a Laudato si' folytatása": ugyanis nem "ötletszerű továbbírás", hanem konkrét eseményhez kapcsolódó üzenet. A LS-vel ellentétben (ahol nem volt direkt utalás a párizsi csúcsra) itt ez hangsúlyosan teret is kap, egy külön fejezet foglalkozik azzal, hogy mit kellene tenni a klímacsúcson idén év végén. Ez az oka annak is, hogy a Pápa most annyira a nagy rendszerek felelősségét hangsúlyozza, és kevesebbet beszél az egyénekről.
     
    Ugyanakkor a dokumentumnak mégiscsak fontos jellemzője a LS-hez való kapcsolódás. Nagyon sok a közvetlen idézet onnan, teljes bekezdések megismétlése akár, azzal a nyomatékkal, hogy "megmondtam már". A LD elején tisztázza is a Pápa, hogy mindent megírt már a LS-ben, de azt kellett látnia, hogy nem vettük komolyan (az ő szavait és úgy általában a helyzetünket). Tulajdonképpen nem sok az új mondanivaló a LS-hez képest, inkább bizonyos, ott is megtalálható üzenetek kapnak most bővebb, aktualizált és nyomatékosított kifejtést. Ilyenformán aztán azt is ki lehet olvasni a LD-ból, hogy a Pápa maga hogyan olvassa a LS-t, tehát hogy (most épp) ő maga mit is tart a legfontosabbnak abból.
    A Laudate Deum tehát egy konkrét, aktuális eseményekhez kapcsolódó és erős, kemény üzenet, felszólítás, hogy "tessék azonnal megtenni minden lényegeset a klímaváltozás ellen". Elsősorban a nemzetközi közösséghez szól, intézmények létrehozására, hatékonyabbá alakítására és valódi hatalommal, cselekvőképességgel való felruházására szólít fel.
     
    A Vatikán készített a Laudate Deumról egy ismertető infografikát:
     
    Zlinszky János szerkesztésében és fordításában összefoglaló részleteket itt tettünk közzé.
    [Nem hivatalos magánfordításban a teljes szöveg olvasható magyarul itt.]
     

    A hivatalos magyar nyelvű fordítás elérhető 2023. december 6. óta a Szent István Társulat kiadásában nyomtatásban.

     
  • Őszentsége, Ferenc pápa üzenete a teremtésvédelmi imanapra

    2022. szeptember 1.

    Kedves Testvérek!

    „Halld meg a teremtés hangját” – így szól az idei, a teremtett világ védelmének szentelt idő témája és felhívása. Ez az ökumenikus időszak szeptember 1-jén kezdődik a Teremtés megőrzéséért szóló imádság világnapjával és október 4-én, Szent Ferenc ünnepén ér véget. Minden keresztény számára különleges alkalom ez a közös imádságra és a felelősségvállalásra közös otthonunkért. Ez az eredetileg a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátustól inspirált időszak lehetőséget ad arra, hogy gyakoroljuk az „ökológiai megtérést”, amelyre Szent II. János Pál pápa bátorított minket, válaszul a Szent VI. Pál pápa által már 1970-ben előre látott „ökológiai katasztrófára”.1

    Amikor megtanuljuk meghallani a teremtés hangját, egyfajta disszonanciát veszünk észre benne. Egyfelől édes ének, amely szeretett Teremtőnket dicséri, másfelől keserű kiáltás, panasz a rossz emberi bánásmód ellen.

    A teremtés édes éneke arra hív, hogy gyakoroljuk az „ökológiai lelkiséget” (Laudato si' enciklika, 216), amely odafigyel a természetben Isten jelenlétére. Meghívás ez arra, hogy lelkiségünket arra a „szeretetteli tudatra [alapozzuk], hogy nem a többi teremtménytől elkülönítve létezünk, hanem gyönyörű egyetemes közösséget alkotunk a világ többi élőlényével” (Uo. 220). Ez a felismerés különösen Krisztus tanítványai számára erősíti meg annak tudatát, hogy „minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett” (Jn 1,3). A teremtett világ védelmének szentelt idő során imádkozzunk a teremtés nagy katedrálisában, élvezve az Istent dicsőítő számtalan teremtmény „csodálatos kozmikus kórusát”2. Csatlakozzunk Assisi Szent Ferenc énekéhez: „Áldott légy, Uram, és minden alkotásod” (vö. Naphimnusz). Énekeljünk együtt a zsoltárossal: „Minden élő dicsérje az Urat!” (Zsolt 150,6).

  • Ferenc pápa és Bartholomaiosz pátriárka közös üzenete a teremtésvédelem imanapjára, 2017. szeptember 1-re

    Ez volt az első alkalom, hogy Ferenc pápa és Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka közös üzenetben kérnek minden jó szándékú embert, hogy imádkozzon a teremtett világért, törekedjen egyszerűbb, másokkal szolidárisabb életvitelre, és felelősen bánjon a Föld javaival. Az alábbiakban az üzenet teljes szövege olvasható.

    A teremtésről szóló elbeszélés átfogó képet tár elénk a világról. Az Írás kijelenti, hogy Isten „kezdetben” úgy tervezte meg az emberiséget, hogy az együttműködjön a természeti környezet megóvásában és védelmében. Kezdetben, amint a Teremtés könyvében olvassuk (Ter 2,5), „még nem volt semmiféle vad bozót a földön, és nem nőtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esőt a földnek, s nem volt ember sem, aki a talajt művelje”. A föld nagyszerű ajándékként és olyan örökségként bízatott ránk, amelyért mindannyian felelősek vagyunk, míg „a végén” minden dolog a mennyben és a földön összefoglaltatik majd Krisztusban mint főben (vö. Ef 1,10). Az emberi méltóság és jólét szoros kapcsolatban áll az egész teremtéssel való törődésünkkel.

    Ugyanakkor „a közbenső időben” a világ történelme nagyon eltérő állapotról tanúskodik. Erkölcsileg hanyatló helyzetet mutat, amelyben a teremtett világhoz való hozzáállásunk és a vele való bánásmódunk elhomályosítja azt a hivatásunkat, hogy Isten munkatársai legyünk. A világ kényes és kiegyensúlyozott ökoszisztémáinak megzavarására irányuló hajlamunk, a bolygó korlátozott erőforrásainak manipulálására és ellenőrzésére irányuló mohó vágyunk, a piacokon korlátlan nyereségre törekvő kapzsiságunk: mindez elidegenített minket a teremtés eredeti céljától. Már nem tartjuk tiszteletben a természetet mint közös ajándékot, hanem magántulajdonnak tekintjük. Már nem úgy viszonyulunk a természethez, hogy megőrizzük azt, hanem önkényesen rendelkezünk vele, hogy struktúráinkat fenntartsuk.

  • A Szentatya környezetvédelemről beszélt hétezer fiatalnak

     

    A Szentatya november 28-án, délelőtt hétezer fiatalt köszöntött a vatikáni VI. Pál teremben. A találkozót a Szent Ferenc lelkiségét követő, 1991-ben létrejött alapítvány szervezte, amelynek neve „Nővérünk a természet”. Tiszteletbeli elnöke 2007-től Rodriguez Maradiaga hondurasi bíboros, tegucigalpai érsek.

    A fiatalok Szent Ferenc példájára döntötték el, hogy „a teremtett világ őrzőivé” válnak. A pápa hozzájuk és nevelőikhez intézett beszédében világosan rámutatott, hogy ma a környezetvédelem olyan érték, amelyről nem mondhatunk le. Nem vár jó jövő az emberiségre, ha nem nevelünk mindenkit felelősségteljes életstílusra a teremett világgal szemben. Ezt mindenekelőtt a családban és az iskolában tanuljuk meg.

    Az élet fája nem egy vak és irracionális fejlődés eredménye, hanem a Teremtő erejét és szeretetét tükrözi. Igent mondunk a tudományos kutatásra, amennyiben az tiszteletben tartja a Teremtőt minden teremtményében. Ha az ember munkája közben elfeledkezik arról, hogy Isten munkatársa, erőszakot követhet el a teremtett világon, és olyan károkat okozhat, amelyek negatív következményekkel járnak az emberek számára is, mint ahogy ezt több alkalommal tapasztaljuk – mondta a Szentatya.

  • A teremtésvédelem hete 2010. szeptember 26- október 3.

    A teremtett világ sóvárogva vár... ( Róm 8,19) Szeptember utolsó hetében a nagy történelmi egyházak - köztük természetesen a katolikus egyházzal - meghirdették a teremtésvédelem hetét - a teremtés ünnepét.
  • Ne a csokifogyasztást, hanem a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük a nagyböjtben

  • A Vatikánnak nem tetszik az Avatar

    A Vatikán L'Osservatore Romano nevű lapja, illetve a Vatikáni Rádió is kritikát közölt James Cameron Avatar-járól, és nincsenek elragadtatva. Bár a lap dicséri a film vizuális világát, kijelenti, hogy "nincs sok a képek mögött", és hogy a film ugyan nagyjából veszélytelen, egyben sekélyes is. A legnagyobb kritika viszont a filmbeli na'vik és a természet viszonyára irányul: "a filmet lehúzza a természet dicsőítéséhez kapcsolódó spiritualizmus".
  • A pápa újévi üzenete

    Ha békére törekszel, védd a teremtett világot

    XVI. Benedek pápa üzenete a béke világnapjára

    Az új év kezdetén szeretnék szívből békét kívánni minden keresztény közösségnek, a nemzetek vezetőinek és minden   jóakaratú embernek az egész világon. A béke 43. világnapja témájául ezt választottam: Ha békére törekszel, védd a   teremtett világot. A teremtett világ tiszteletben tartásának nagy jelentősége van azért is, mert „a teremtés Isten   minden művének kezdete és alapja”1, megóvása napjainkban lényegbevágó az emberiség békés együttélése   szempontjából.   

  • A pápa felhívást intézett a klímacsúcs résztevőihez

    A Úrangyala-imádság alkalmával a pápa felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, hogy a koppenhágai konferencián vegyék figyelembe a szegények és a jövő nemzedékek érdekeit. Advent második vasárnapján a Szentatya azt is hangsúlyozta, hogy az egyháznak folytonos megtisztulásra van szüksége.
  • A zöld pátriárka is szigorú klíma-megállapodást sürget

    A konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, Bartolomaiosz az alábbi üzenettel fordult a világ és az államok vezetői felé: „A megfelelő koppenhágai megállapodás elérése a keretegyezmény nemzetközi tárgyalása során nem csupán morális kényszert jelent majd Isten teremtményeinek, hanem egyúttal elvezet bennünket a gazdasági és szociális fenntarthatósághoz is."

Oldalak