Megkezdődött az évtized legizgalmasabbnak ígérkező, a globális éghajlatváltozással foglalkozó találkozója a „Koppenhágai klímacsúcs”, amelyen december 7. és 18. között próbálnak pontot tenni az évek óta húzódó viták egy részére. Egyre nagyobbnak tűnik a konszenzus, hogy ha nem csökkenti az emberiség radikálisan a fosszilis energiahordozók használatát, akkor az katasztrófát okozhat, ugyanakkor egyre nagyobb a bizonytalanság abban, hogy kinek mit kell tennie, és ez mennyibe fog kerülni; leginkább a világ harminc legfejlettebb országának, így köztük Magyarországnak is. Koppenhágába a Klímacsúcsra legalább 20 ezer látogatót várnak: a kormányok és a tudomány képviselőit, nemzeti és nemzetközi zöldszervezetek delegációit, a gazdasági élet vezető szereplőit, és természetesen a nemzetközi szervezetek az ENSZ, az OECD, az EU és mások delegáltjait.

2002 júniusában az ENSz Környezetvédelmi Programjának főigazgatója ünnepi üzenetében „környezeti etika" kialakításának a szükségére hívta fel a világ figyelmét, amelyben a természethez való kapcsolatunkat az egyenlőség, a tisztesség és a tisztelet irányítja. Úgy fogalmazott: „mindezen értékek megtalálhatók az ősi kultúrákban, a bennszülöttek hagyományaiban és a világvallásokban. Sokszor a jövőben keressük a megoldás kulcsát, de én úgy hiszem, hogy kutatnunk kell a múltunkat, tanulnunk kell az őseinktől."