Annak a hivatásnak a megélése, hogy védelmezői legyünk Isten művének, lényegi része az erényes életnek, nem valami szabadon választható feladat s nem is a keresztény tapasztalat másodlagos szempontja.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
k, 2012-02-07 19:41 A Református Egyház Zsinati Irodájában, Budapesten 2012. január 4-én megtartotta első ülését a frissen létrejött Ökogyülekezeti Tanács. A kívülálló számára első pillanatban talán nem minden nehézség nélkül megfejthető kifejezés nem egy új vallási csoportokat létrehozni kívánó kezdeményezést takar, hanem azt a szándékot fejezi, ki, hogy a református egyházon és annak hitéleti közösségein belül ébredjen fel és növekedjék az ökológiai érzékenység.
Erre a munkára kötelezték el magukat a tanács tagjai, akik mindannyian e feladatért tenni kész környezetvédelmi szakértők és lelkészek. Név szerint: Dr. Botos Barbara környezetvédelmi szakember, Gyimóthy Géza környezetmérnök, Fekete Ágnes lelkész, Karsay Eszter lelkész, Kodácsy Tamás lelkész, Konkolyné Bihari Zita klimatológus, Szabó Mária közgazdász, Szalay László Pál lelkész, Szűcs Boglárka biológia-földrajz szakos tanár, Dr. Végh László fizikus és Dr. Viktor András környezeti nevelő alkotják a testületet.
Sokat megtakaríthat a szemétdíjon a jövőben az, aki veszi a fáradságot, és szétválogatja a hulladékot. A hulladékgyűjtő szigeteket nem számolják fel teljesen, de terjed a háznál történő, zsákos gyűjtés is. A környezetvédők szerint az lenne az igazi, ha a hulladékos rendszer most zajló központosítása a szeméttermelés megelőzését is támogatná.
"Akárhova megyek az országban, mindenki azt mondja, hogy neki fontos a környezettudatosság. Mire én azt szoktam kérdezni: akkor hogyan lehet az, hogy az egy főre eső évi 86 kiló csomagolási hulladékból csak 10-12 kiló, legjobb eseten is csak 20 kiló jut el a szelektív rendszerig? Megfelelő anyagi ösztönző nélkül nem lehet népszerűbb a gyűjtés" - mondta a lakossági hulladékgyűjtésről Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője az [origo]-nak.
Jelenleg mintegy hét és félmillióan használhatnák ki a szelektív hulladékgyűjtő rendszert, de a gyakorlatban mindössze egymillióan válogatják szét a szemetet. A Nyugat-Európában elterjedt módszer szerint a vegyes, nem szelektált hulladékért sokkal többet kell fizetni, Belgiumban például minden egyes zacskóért egy eurót, így a háztartások gyorsan rájönnek, hogy jobban járnak, ha külön gyűjtik a papírt, a fémet és a műanyagot.
A „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát!” akcióhoz folyamatosan csatlakoztak a települési önkormányzatok, akik egyetértettek az erdőgazdaság azon eszmei elkötelezettségével, melynek lényege, hogy a felnövendő nemzedék érzelmileg is jobban kötődjön a fához, erdőhöz, ezáltal természeti környezetük védelméhez.
A legfejlettebb országok, valamint további öt nemzet (együttesen a G8+5) tudományos akadémiái 2005-ban hívták fel először a világ vezetőinek figyelmét a klímaváltozás okozta fenyegetés csökkentésére. Azonnali lépéseket javasoltunk a klímaváltozás okainak kezelésére, és érveltünk a mellett, hogy bizonyos éghajlati hatások elkerülhetetlenek. Mégis, az üvegházgáz-kibocsátás globális korlátozása terén lassú a haladás.
