Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
k, 2012-02-07 19:41 A Református Egyház Zsinati Irodájában, Budapesten 2012. január 4-én megtartotta első ülését a frissen létrejött Ökogyülekezeti Tanács. A kívülálló számára első pillanatban talán nem minden nehézség nélkül megfejthető kifejezés nem egy új vallási csoportokat létrehozni kívánó kezdeményezést takar, hanem azt a szándékot fejezi, ki, hogy a református egyházon és annak hitéleti közösségein belül ébredjen fel és növekedjék az ökológiai érzékenység.
Erre a munkára kötelezték el magukat a tanács tagjai, akik mindannyian e feladatért tenni kész környezetvédelmi szakértők és lelkészek. Név szerint: Dr. Botos Barbara környezetvédelmi szakember, Gyimóthy Géza környezetmérnök, Fekete Ágnes lelkész, Karsay Eszter lelkész, Kodácsy Tamás lelkész, Konkolyné Bihari Zita klimatológus, Szabó Mária közgazdász, Szalay László Pál lelkész, Szűcs Boglárka biológia-földrajz szakos tanár, Dr. Végh László fizikus és Dr. Viktor András környezeti nevelő alkotják a testületet.
Sokat megtakaríthat a szemétdíjon a jövőben az, aki veszi a fáradságot, és szétválogatja a hulladékot. A hulladékgyűjtő szigeteket nem számolják fel teljesen, de terjed a háznál történő, zsákos gyűjtés is. A környezetvédők szerint az lenne az igazi, ha a hulladékos rendszer most zajló központosítása a szeméttermelés megelőzését is támogatná.
"Akárhova megyek az országban, mindenki azt mondja, hogy neki fontos a környezettudatosság. Mire én azt szoktam kérdezni: akkor hogyan lehet az, hogy az egy főre eső évi 86 kiló csomagolási hulladékból csak 10-12 kiló, legjobb eseten is csak 20 kiló jut el a szelektív rendszerig? Megfelelő anyagi ösztönző nélkül nem lehet népszerűbb a gyűjtés" - mondta a lakossági hulladékgyűjtésről Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője az [origo]-nak.
Jelenleg mintegy hét és félmillióan használhatnák ki a szelektív hulladékgyűjtő rendszert, de a gyakorlatban mindössze egymillióan válogatják szét a szemetet. A Nyugat-Európában elterjedt módszer szerint a vegyes, nem szelektált hulladékért sokkal többet kell fizetni, Belgiumban például minden egyes zacskóért egy eurót, így a háztartások gyorsan rájönnek, hogy jobban járnak, ha külön gyűjtik a papírt, a fémet és a műanyagot.
A „Minden születendő gyermeknek ültessünk egy fát!” akcióhoz folyamatosan csatlakoztak a települési önkormányzatok, akik egyetértettek az erdőgazdaság azon eszmei elkötelezettségével, melynek lényege, hogy a felnövendő nemzedék érzelmileg is jobban kötődjön a fához, erdőhöz, ezáltal természeti környezetük védelméhez.
A legfejlettebb országok, valamint további öt nemzet (együttesen a G8+5) tudományos akadémiái 2005-ban hívták fel először a világ vezetőinek figyelmét a klímaváltozás okozta fenyegetés csökkentésére. Azonnali lépéseket javasoltunk a klímaváltozás okainak kezelésére, és érveltünk a mellett, hogy bizonyos éghajlati hatások elkerülhetetlenek. Mégis, az üvegházgáz-kibocsátás globális korlátozása terén lassú a haladás.
