A Református Egyház Zsinati Irodájában, Budapesten 2012. január 4-én megtartotta első ülését a frissen létrejött Ökogyülekezeti Tanács. A kívülálló számára első pillanatban talán nem minden nehézség nélkül megfejthető kifejezés nem egy új vallási csoportokat létrehozni kívánó kezdeményezést takar, hanem azt a szándékot fejezi, ki, hogy a református egyházon és annak hitéleti közösségein belül ébredjen fel és növekedjék az ökológiai érzékenység.

Erre a munkára kötelezték el magukat a tanács tagjai, akik mindannyian e feladatért tenni kész környezetvédelmi szakértők és lelkészek. Név szerint: Dr. Botos Barbara környezetvédelmi szakember, Gyimóthy Géza környezetmérnök, Fekete Ágnes lelkész, Karsay Eszter lelkész, Kodácsy Tamás lelkész, Konkolyné Bihari Zita klimatológus, Szabó Mária közgazdász, Szalay László Pál lelkész, Szűcs Boglárka biológia-földrajz szakos tanár, Dr. Végh László fizikus és Dr. Viktor András környezeti nevelő alkotják a testületet.

A megbeszélést Ódor Balázs, a zsinati Külügyi Irodájának vezetője nyitotta meg, felvázolva az Ökogyülekezeti Tanács speciális helyzetét a Magyarországi Református Egyházban. Több értelemben is újszerű kezdeményezésről van szó, hiszen az egyházi közgondolkodás még keresi a fenntartható fejlődéssel, a klímaváltozással való foglalkozás helyét a szervezeti struktúrában; másrészt az Ökogyülekezeti Tanács azon újonnan felálló tanácsadó testületek egyike a magyar reformátusok intézményrendszerében, amelyekben a zsinati tagokon túl már külső szakértők is részt vesznek.

Ezután Kodácsy Tamás az ökogyülekezeti program vezetője az előzményekről és az eddigi eredményekről adott tájékoztatást. Hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés ökumenikus szemléletű, az ECEN (Európai Keresztyén Környezetvédelmi Hálózat) keretén belül született, és a Skót Egyház partnerkapcsolataként működik, amelyet a Rajna-Westfáliai Egyház is támogat. Úgy fogalmazott: az emberek gondolkozásának a megváltoztatása a fő cél; meg kell nyomni a vészcsengőt, hogy ne pótvilágok építésébe meneküljünk. A jelen helyzetben leginkább – a meglévő forrásokat felhasználva – kis dolgokban lehet előrelépést elérni.

A további helyzetértékelés során megfogalmazódott, hogy az újonnan létrejött tanács szerepkörébe tartozhat a református Egyház ökológiai állásfoglalásainak előkészítése, valamint azok közvetítése az állam és társadalom felé. Ugyanígy fontos terület az együttműködés munkálása a többi egyházzal, valamint az egyházak kebelén munkálkodó ökológiai csoportokkal, például az Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoporttal az evangélikus, vagy a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel a katolikus Egyházban. Honlapja is van az Ökogyülekezeti Tanácsnak, melynek céljai között szerepel, hogy szeretné az interneten keresztül távoktatás formájában segíteni a gyülekezeteket a környezettudatos élet kialakításában. Áprilisra pedig egy konferencia van tervbe véve, melyen szeretnének meghirdetni a református közösségek felé egy ökogyülekezeti programot és díjat.

Az eseményről bővebb beszámolók olvashatók az alábbi internetes oldalakon:

• Az okogyulekezet.hu beszámolója
• A parokia.net híre

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület az eseményről szóló hírek vétele után üzenetet küldött a tanács vezetőinek, amelyben örömmel üdvözli a csoport létrejöttét, és amellett, hogy imádságos támogatásáról biztosítja a református testvérek igyekezetét, kifejezi elkötelezettségét az ökumenikus teremtésvédelmi együttműködés további fejlesztése iránt.