A 2025. év különleges kegyelmeket hordoz Isten népe és a teremtett világ védelmére elkötelezettek számára. 
Az idei szentévben a remény isteni erénye és ajándéka kerül figyelmünk középpontjába, magunkat a „remény zarándokainak” felismerve járhatjuk utunkat – a nagyböjt és a húsvéti ünnepek idején is. 
800. évfordulóját ünnepeljük Assisi Szent Ferenc csodálatos költeménye, a Naphimnusz megszületésének, melyben az Úristen által teremtett világ ajándékait tárja elénk.
Ferenc pápa 10 évvel ezelőtt tette meg sürgető felhívását „közös otthonunk gondozására” a Laudato Si enciklika kiadásával „minden jóakaratú ember számára”.
Nagyböjti elmélkedéseink ezekből az ünnepi alkalmakból is forrásoznak; a könyörgéseket a magyar bencés kongregáció zsolozsmáskönyvéből válogatta tagtársunk, Bánki-Miklós Bernadett.

„Valóban azt tapasztalom, hogy Isten nem személyválogató, ellenkezőleg, kedves előtte bármelyik nép fia, aki féli őt és igazságot cselekszik” ApCsel 10,34-35

„Az Úr jobbja győzelmet szerzett, nem halok meg, hanem élek és hirdetem az Úr tetteit.

Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló” Zsolt 117,16-17.29

„Keressétek az odafenn valókat, ahol Krisztus van, Isten jobbján ülve – hiszen meghaltatok és életetek Krisztussal el van rejtve Istenben” Kol 3,1.3

„Krisztus meghalt, eltemették, feltámadt, megjelent – értünk a halál drámáján ment keresztül.

A keresztény remény éppen ebben áll: a halállal szemben, ahol minden végetérni látszik, megkapjuk annak a bizonyosságát, hogy az élet megváltozik, de meg nem szűnik” SNC 20

„Jézus azt mondja nekünk: „Újjáteremtek mindent” (Jel 21,5). Az örök élet közös ámulat lesz, amikor minden – ragyogóvá átalakult – teremtmény elfoglalja helyét, és lesz valamije, amit a végérvényesen felszabadított szegényeknek adhat.” LS 243

„Addig is összefogunk, hogy vigyázzunk erre a ránk bízott otthonra, annak tudatában, hogy minden benne található jó felvétetik majd a mennyei ünneplésbe. Minden teremtménnyel együtt Istent keresve járunk ezen a földön, mert „ha a világnak kezdete van, és teremtett valóság, akkor azt kell keresni, aki kezdetet adott neki, azt kell keresni, aki teremtette”.

Énekelve járjunk! Hogy a bolygónkért folytatott küzdelmünk és az érte érzett aggódásunk ne vegye el tőlünk a remény örömét.” LS 244

„Isten, aki nagylelkű elköteleződésre hív minket, és arra, hogy mindent neki adjunk, eltölt minket a szükséges erővel és világossággal, hogy előrehaladhassunk.

E világ szívében továbbra is jelen van az élet Ura, aki nagyon szeret minket. Ő nem hagy el bennünket, nem hagy magunkra, mert végérvényesen eggyé vált földünkkel, és szeretete mindig segít, hogy új utakat találjunk. Áldott legyen!” LS 245

Istenünk, Te a Húsvét ünnepével gyógyulást hoztál a világnak. Kérünk, halmozd el népedet mennyei ajándékokkal, hogy elnyerje a tökéletes szabadságot és eljusson az örök életre.