Miközben a legtöbb ember legfeljebb a tévében hallott a klímaváltozás káros következményeiről, addig van jó néhány apró sziget, amelyeknek már a létét fenyegeti az éghajlat átalakulása. Süllyedő szigeteknek hívják magukat, és mindent megtesznek azért, hogy felhívják a figyelmet életveszélyessé vált helyzetükre, de egyelőre nem túl sok kézzelfogható eredményt értek el.
Az emberre veszélyesnek nyilvánította az amerikai kormány az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, amivel megnyílik a lehetőség arra, hogy az Egyesült Államok hatósági eszközökkel lépjen fel a gázkibocsátás ellen. A hétfőn megkezdődött koppenhágai klímacsúcson üdvözölték a vélhetően szándékosan erre az időpontra időzített döntést.
A koppenhágai klímacsúcs utolsó napján fog megjelenni Barack Obama amerikai elnök. Obama változtatott korábbi tervén, eredetileg csak a harmadik napra ugrott volna be, ami arra engedett következtetni, hogy jelenléte csak szimbolikus lesz, a konferenciától pedig nem várható valóban nagy áttörés. Obama új tervét több európai vezető is üdvözölte, a Greenpeace pedig úgy értékelte: végre megjött az elnök esze.
Vékony, időszaki jég borítja az Északi-sarki-óceánt a korábbi évezredek vastag jege helyett - derül ki a NASA jég- és felhőképződést figyelő műholdja, az ICESat felvételeiből.
A felelőtlen klímapolitika egyik valós következménye lesz, hogy emberek százmilliói hagyják el lakhelyüket. A szegény országok a legkevésbé járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, mégis őket érinti a leginkább. Decemberben, Koppenhágában sorsdöntő klímaügyi megállapodást kell hoznia az ENSZ-nek. Mi Magyarország felelőssége az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság globális terjesztésében?
Az Európai Unió bízik Barack Obama amerikai elnök kemény vezetésében, hogy siker koronázhassa a közelgő koppenhágai klímakonferenciát. Azonban Obama kezét is megkötik politikai ellenfelei, akik ellenzik a károsanyag-kibocsátás radikális csökkentését. Az ENSZ-főtitkár sem remél óriási áttörést a dán fővárosban.
A Nap két hét alatt annyi energiát sugároz a Földre, amennyit a glóbusz egy éven keresztül fogyaszt. A grandiózus Desertec program célja, hogy a Szahara forróságát használja fel az európai háztartások ellátására.
Március 28-án 20.30-kor a világ minden táján lekapcsolják a villanyt egy órára – a Föld órájára. A cél: bebizonyítani, hogy globális összefogással eredményesen léphetünk fel a klímaváltozás ellen. A kezdeményezéshez 83 ország 2400 városa csatlakozott.