Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai püspöki konferenciák és tanácsok (SECAM, CELAM és FABC), valamint a Latin-Amerikai Pápai Bizottság közzétettek egy dokumentumot, amelyben az ENSZ novemberben Brazíliában megrendezésre kerülő COP30 klímakonferenciájára tekintettel az éghajlati igazságosságra és az ökológiai megtérésre szólítanak fel.
Isabella H. de Carvalho (magyarra fordította Pulay Brigitta)

Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika regionális püspöki konferenciái és tanácsai, a Latin-Amerikai Pápai Bizottsággal együttműködve, összefogtak, hogy felhívják az embereket a klímaigazságosságra és az ökológiai megtérésre világszerte.

Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája, a COP30 fényében, amely 2025. november 10. és 21. között kerül megrendezésre Belémben, Brazíliában, ezek a testületek közös dokumentumot tettek közzé „Felhívás az éghajlati igazságosságért és a közös otthonért: ökológiai megtérés, transzformáció és ellenállás a hamis megoldásokkal szemben” címmel, amelyet ma, július 1-jén mutattak be a Szentszék Sajtóirodájában tartott sajtótájékoztatón. A dokumentumot a nap folyamán megmutatták XIV. Leó pápának is. A dokumentum megismétli az egyház elkötelezettségét az éghajlati igazságosság iránt, és cselekvésre szólítja fel a nemzeteket és kormányokat, ihletet merítve a Szentatya átfogó ökológia előmozdítására irányuló felhívásából, valamint Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) enciklikájának szellemében; amely dokumentum idén ünnepli 10. évfordulóját.

Felhívás a lelkiismerethez

„Mai üzenetünk nem diplomáciai, hanem elsősorban lelkipásztori jellegű. Felhívás a lelkiismerethez egy olyan rendszerrel szemben, amely úgy fenyegeti a teremtést, mintha a bolygó csak egy árucikk lenne” – mondta Filipe Neri Ferrão bíboros, Goa és Damao érseke, az Ázsiai Püspöki Konferenciák Szövetségének (FABC) elnöke. A sajtótájékoztatón vele együtt részt vett Jaime Spengler bíboros, Porto Alegre (Brazília) érseke, a brazíliai püspöki konferencia (CNBB) és a Latin-Amerikai és Karib-tengeri Püspöki Tanács (CELAM) elnöke; Fridolin Ambongo Besungu bíboros, Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) érseke, az Afrikai és Madagaszkári Püspöki Konferenciák Szimpóziumának (SECAM) elnöke; valamint Emlice Cuda, a Pápai Latin-Amerikai Bizottság titkára.

„Nyíltszívű szinodális egyház misszionárius apostolaként megyünk a COP30-ra, hogy békét teremtsünk a teremtés ellen folyó háború közepette, ahol sokan meghalnak, és még többen meg fognak halni, ha most nem cselekszünk” – mondta Cuda. „Ezt tesszük, mert, ahogy XIV. Leó pápa mondja, az egyház „mindig arra törekszik, hogy közel legyen, különösen azokhoz, akik szenvednek”.

Az Amazonas-vidéktől Afrikáig az egyház felemeli hangját

„Nem csak a saját nevemben szólalok fel, hanem az amazónia népeinek nevében is, akik a föld – mondhatnánk, hogy az éghajlat – mártírjai, valamint a folyóparti, őslakos, afro-amerikai, paraszti és városi közösségek nevében is” – mondta Spengler bíboros latin-amerikai perspektívából tartott beszédében. „Sürgősen tudatosítanunk kell az életmód, a termelés és a fogyasztás megváltoztatásának szükségességét”. Elítélte többek között a gazdasági érdekek „zöld kapitalizmus” vagy „átmeneti gazdaság” néven való „elmaszkírozását”, valamint új olajkutak megnyitását az Amazonasban, és hangsúlyozta, hogy az egyház elutasítja az olyan mechanizmusokat, mint a „természet forintosítása”.

Hasonlóképpen Ambongo bíboros „az afrikai kontinens egyházainak nevében” szólalt fel, amelyet „évszázadokig tartó kitermelés, rabszolgaság és kizsákmányolás” tett tönkre. Kiemelte, hogy az ásványkincsek kitermeléséért folyó verseny „a fegyveres csoportok elterjedésének forrása”, és „olyan gazdaságot” szorgalmazott, amelynél „mások meggazdagodása nem az afrikai népek feláldozásán alapszik”. „Afrika hozzá akar járulni az egész emberiség számára igazságos és békés jövőhöz” – hangsúlyozta. „Elég volt, elég a hamis megoldásokból, elég a döntésekből, amelyeket az éghajlatváltozás frontvonalában állók nélkül hoznak meg!”

Az ázsiai kontinens nézőpontból Ferrao bíboros kifejtette, hogy „már most milliókat sújtanak a klímaváltozás pusztító hatásai: tájfunok, kényszerű migráció, szigetek eltűnése, folyók szennyezése”, miközben „hamis megoldások terjednek: mega-infrastruktúrák, az emberi méltóságot nem tisztelő „tiszta” energia érdekében történő kitelepítések és a zöld akkumulátorok nevében végzett lelketlen bányászat”. „A gazdag országoknak el kell ismerniük és meg kell fizetniük ökológiai adósságukat, anélkül, hogy tovább növelnék a globális Dél adósságát” – mondta, hozzátéve, hogy az egyház olyan alternatívákat szeretne előmozdítani, mint „oktatási programok”, „új gazdasági utak” vagy a gyakran leginkább érintett „nők és lányok kísérése”.

Ferenc pápa öröksége

Michael Czerny bíboros spontán felszólalva hangsúlyozta a dokumentum kapcsolatát Ferenc pápa örökségével: „Vajon bárki tíz évvel ezelőtt elképzelte volna-e ennek a sajtótájékoztatónak a létrejöttét, mely a Laudato si’ megvalósulását és végrehajtását jelenti? Ez rendkívüli megnyilvánulása annak, amire Ferenc pápa hívott, és amit Leó pápa továbbra is hangsúlyoz és szorgalmaz. Hálás vagyok” – mondta.