Tanulmányok, cikkek

  • Teremtésvédő gondolatok az értékekről

    A böjtben a lemondás nem cél, hanem eszköz. Ezért mondja Jézus: ”Amikor böjtöltök, ne öltsetek olyan ábrázatot, mint a képmutatók, akik komorrá változtatják arcukat, hogy lássák böjtölésük! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat.” (Mt 6.16) Nem mazochizmusból tagadunk meg magunktól ételt és élményeket ez alatt a negyven nap alatt, hanem azért, hogy amint elül a köznapi eseményeink zaja és leülepszik a lázas tevékenységünk által felvert „szellemi porfelhő”, meghalljuk a belső hangokat, rálássunk a valóban fontos dolgokra az életünkben. 

    Nézzük például viszonyunkat az anyagiakhoz! Egy sor kutatás bizonyítja, hogy növekvő fogyasztás nem csak a környezetet terheli egyre jobban, de egy bizonyos határon felül már nem is növeli a megelégedettségünket, nem tesz boldogabbá. Nagy Britannia GDP-ben mért gazdasági teljesítménye és ezzel párhuzamosan lakosainak fogyasztása 1973 és 2002 között közel 80 %-kal nőtt. Eközben az életükkel megelégedettek aránya 5% tűréshatáron belül változatlan maradt.

    Nem vitatjuk, hogy van egy minimálisan elegendő fogyasztási szint: nagyjából a betevő falat megléte és a fejünk feletti fedél biztonsága; ez alatt a kevesebb fogyasztás lehetetlenné teheti a minőségi életet. Az alapvető szükségletek kielégítésén túl viszont a többletfogyasztás már egyre inkább csak rövid időre tölti el jó érzéssel a fogyasztót, és utána még erősebb hiányérzet jelentkezik, ami folyamatosan növekvő, értelmetlen fogyasztást és ennek ellenére jelentkező elégedetlenséget kelt.

  • Böjt a közlekedésben

    Az, hogy közlekedésünk jelentősen hozzájárul környezetterhelésünkhöz, talán a zöld gondolatok közül elsőként került be a közgondolkodásba. 

    1999-ben a Németországban található trieri egyházmegye 390 híve indította útjára az „autóböjt” kezdeményezést. Azóta is minden évben meghirdetik a kampányt, amihez az érdeklődők az interneten is csatlakozhatnak (http://www.autofasten.de). A résztvevőket tapasztalataikról is megkérdezték. A környezettudatosság mellett előnyként említették meg többek között a testedzés lehetőségét – pl. kerékpározás  –, de a kisebb stresszt és az új szociális kapcsolatok kialakulását – pl. a közösségi közlekedésre várva – is. Mára több más országban is indítottak hasonló akciókat, Ausztriában 8 éve hirdetik meg az autóböjtöt: http://www.autofasten.at . Itthon ilyen hivatalos kezdeményezés nincs, de szervezetlenül is jól működő böjti felajánlás lehet a séta, bicikli vagy közösségi közlekedés választása. 

  • Nagyböjt és a természet tavaszi megújulása

    Nagyböjt és tavasz: az egyik szónak szomorú, a másiknak vidám csengése van, legalábbis egy pillanatra a felületes szemlélő számára így tűnhet. Ha azonban mélyebben belegondolunk a két, párhuzamoson futó időszak rejtelmeibe, megérthetjük az összefüggéseket és feloldhatjuk a szavak felszínén feszülni látszó ellentmondást. 

    A Nagyböjt ideje nem egyszerűen egy keserű-szomorú időszak, hanem a fény megszületéséé, amikor a hívő ember bűneit, elkényelmesedését hátrahagyva érzékennyé válhat Isten sugallatainak meghallgatására és befogadására, ráhangolódhat a jóra, az örömre, s ezen keresztül magára az üdvösségre. Mi is a Nagyböjt igazi célja? „Húsvét ünneplésének előkészítése, hogy keresztény hitünk újragondolásával testileg és lelkileg is felkészüljünk életünk nagy titkának, a Megváltásnak ünnepére.” 

  • Egy ötlet nagyböjtre: oltsuk el a villanyt!

    „Sokat gondolkoztam, hogyan tehetnénk a megújulás idejévé a nagyböjtöt. Imádság közben kaptam az indítást: Oltsátok el a villanyt!” Egy többgyermekes édesanya tapasztalatai.

    A népszerű keresztény blogszerző, Jennifer Fulwiler – felnőttként megtért, ötgyermekes édesanya – az imádságban kapott különös indítás hatására férjével együtt elhatározta, hogy nagyböjtben hetenként egyszer sem lámpát, sem más világító elektronikus készüléket – tévét, számítógép-képernyőt – nem használnak. A heti egyszeri „villanyböjt” hatása mélyrehatóbb volt, mint gondolták volna. Fulwiler így összegzi tapasztalatait: 

  • Zöld böjt a házban

    Sokan a böjtöt szinte kizárólagosan az étkezési korlátozásokra értik, és az is nagyon elterjedt, meggyőződés, hogy teremtett világot terhelő tevékenységeink között a közlekedésnek van a legnagyobb súlya, pedig az épületekben bent töltött idő is jelentős hatással bír. Lakásunk, munkahelyünk jó megválasztásával és ezek körültekintő használatával igen sokat tehetünk. Ennek bemutatására vesszük most számba azokat a hatásokat, amiket otthon és a munkában gyakorlunk a környezetünkre, és amelyeknél odafigyeléssel, tudatossággal, böjti önmérséklettel sok lehetőségünk adódik a hatások mérséklésére.

    Az épületek mérete, kialakítása és anyagai magukban is nagy különbséget jelenthetnek. Egy hatalmas beton-üveg iroda alkotóelemeinek, mint pl. a cementnek, a fémeknek már az előállítása is nagyon energiaigényes, és ezeket rendszerint messziről szállítják a beépítési helyükre. Egy ilyen épület már az építéskor is sokkal többet terheli a környezetet, mint egy, a feladathoz igazított méretű, az adott tájra jellemző helyi anyagokból (pl. fa, kő, vályog), hagyományos technológiával felépített ház. Az épület kialakítása is magában hordoz egy sor környezetterhelési adottságot: lehet egy építmény modernnek kikiáltott, légkondicionálásra és mesterséges világításra-szellőztetésre alapozott energiafaló egység, vagy a nap járásához igazított, jól szigetelt, környezetbe illesztett ház. Mivel azonban valószínű, hogy csak kevesen választanak maguknak új lakást vagy munkahelyet éppen a böjt ideje alatt, a következőben elsősorban a használattal kapcsolatos lehetőségekre koncentrálunk.

  • Böjtöljünk és étkezzünk a teremtett világ kincstárából

    „A bűnbánat ajtaját nyisd meg nékem, életadó Urunk, mert az én lelkem virraszt a te szent hajlékodban…” - énekli a görög katolikus egyház a bűnbánati időben.

    A Nagyböjt bűnbánati idő, a 40 nap kellően hosszú, de nem kibírhatatlanul sok. Elhagyunk bizonyos ételeket, szokásokat, elsősorban olyanokat, amelyeknek rabjai vagyunk. Lemondunk olyan ételekről, italokról, amelyek egyébként mindennapjaink részét képezik. Nem csak azért, mert az Egyház előírja, hanem saját magunk akaratából: szeretetből, Krisztusért, a Úr szenvedésében való osztozás jeleként.

    Már az ókori pogány filozófusok is vállaltak bizonyos étkezési korlátozásokat, hogy megőrizhessék az uralmat szenvedélyeik felett. Sok vallásban ma is ez motiválja a bizonyos ételekről való lemondást. A keresztény böjt lényege azonban nem ez, hanem mindenek felett a Krisztus szenvedésében való osztozni akarás és az ezért vállalt önmegtartóztatás. Ezen cselekedeteinken keresztül beteljesednek az Úr szavai: „Csak nem böjtölhet a násznép, míg vele a vőlegény… Eljön a nap, amikor elviszik a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.” /Mk 2,19-20/

    Böjtölésünk egyik, de nem egyetlen módja a bizonyos ételektől, italoktól való tartózkodás, a mértékletesség gyakorlása. Az egyházi előírás Nagyböjtre igen engedékeny, hiszen ezen időszak mindösszesen 8 napjára ír elő (igen enyhe)  korlátozásokat, és még Hamvazószerdán meg Nagypénteken is - amelyek pedig szigorú böjti napok - megengedett a háromszori étkezés.

  • Zöld böjt 2012.

    2012. február 22., Hamvazószerda

    Tisztelt Olvasóink!

    Elmúlt a farsang, a tél múlása felett érzett örömünk ideje. Ma beköszönt a Nagyböjt, amikor befelé fordulással, elcsendesedéssel készítjük fel magunkat a Húsvét minél teljesebb megélésére.

    A Naphimnusz egyesület szeretné a böjt idejét is kihasználni arra, hogy a teremtésvédelem témakörét a figyelem középpontjába állítsa. Tesszük ezt annál is inkább, mert a böjt önmegtagadási gyakorlatai és a teremtésvédelmi elvek által javasolt fogyasztáscsökkentés magától értetődő kapcsolatot kínálnak.

    Túl a böjti lemondáson az elcsendesedés és befelé fordulás a valódi értékek felfedezését is hivatott elősegíteni. Ez szintén összeköti a teremtésvédelmet a nagyböjttel. Állítjuk, hogy ha (újra) felfedezzük életünk valódi értékeit és ezek szerint élünk, az a környezetre rótt terhelésünket is csökkenti.

    Hogy segítsük olvasóinkat a fenti gondolatokat gyakorlatba ültetni azt tervezzük, hogy hetenként más-más témára koncentrálva, a böjt minden vasárnapján egy-egy cikket teszünk közzé, ami életünk egy területét elemzi és ad teremtésvédelmi indíttatású böjtölési ötleteket, tanácsokat.

    Terveink szerint az alábbi témákat fogjuk tárgyalni:

    február 26. – az étkezés hete: Klasszikus böjti téma: mit, miért együnk / ne együnk (hús, luxus ételek, élelmiszer kilométerek, stb.)?

    március 4. – a lakás hete: “Akkor is terheljük a környezetet, amikor alszunk.” Mekkora a lakásunk hatása, hogyan mérsékelhetjük? ( fűtés, világítás, gépek, stb.)

    március 11. – a természet hete: Menjünk ki! Csodálkozzunk rá a teremtett világra és tegyünk érte! (megóvás, gazdagítás, ápolás, kertészkedés, stb.); Teremtett testünk megóvása (egészség tudatosság, mozgás, szűrés, stb.)

    március 18. – a közlekedés hete: Hova menjünk/ ne menjünk, mivel menjünk, hogyan menjünk?

    március 25. – értékek hete: Mi az, ami valóban fontos, és a környezetet sem terheli? (Találkozzunk, látogassunk, segítsünk!)

    április 1., Virágvasárnap – az ima hete: Adjunk hálát teremtett világunkért és dicsőítsük Istent! Kérjük, hogy segítsen a mértékletességben, az értékek tisztánlátásában, megújulásban.

    Reméljük, hogy a fenti ízelítő felkeltette érdeklődésüket és ellátogatnak az oldalunkra vasárnap esténként. Igyekszünk olyan gondolatokkal, tanácsokkal és példákkal előállni, ami segíti olvasóinkat a Húsvét lelkileg elmélyültebb és teremtett világunkat is tehermentesítő megélésében.

  • Fenntartható vágyak

     

    Mi vetettünk ágyat a gonosznak, miért csodálkozunk, hogy nyakunkra költözik? Elmennek a fiataljaink? Miért vállalnák az általunk felhalmozott adóssághegyeket?

    Húsz éve folyamatosan vesszük fel minden évben a kölcsönöket, mert jobban, kényelmesebben akarunk élni, mint amennyire a munkavégzésünk feljogosít. Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal, és most csodálkozunk? Döbbenetes, a hiánycél évente csak 3 százalék?! Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Fojtogatnak a bankárok? Nem kellett volna felvenni a kölcsönöket!

    Keseregni fölösleges! Eső után köpönyeg! Mi a megoldás? – kérdezik itt is, ott is. Nem az a kérdés, hogy a múltban mit kellett volna tenni, hanem itt és most mit kell tennünk?

  • Karácsonykor is Óvjuk Isten kedves művét, a teremtett világot!

    A karácsony a szeretet ünnepe, nem pedig a vásárlásé. A karácsonyi költekezések a jövő nemzedékek éléskamráját terhelik.

    • Fejezzük ki szeretetünket tárgyak vásárlása helyett közös élményekkel, az elmaradt beszélgetések bepótlásával, családunkat ajándékozzuk meg a figyelmünkkel!
    • Készítsünk saját magunk ajándékokat lehetőleg természetes, vagy újrahasznosított alapanyagokból! Vásároljunk tartós, természetes anyagokból készült, jó minőségű tárgyakat, amelyek hosszú élettartamúak!
    • Az ajándékot tegyük textilzsákba, válasszunk újrahasznosított csomagolópapírt, vagy például borítsuk le egy nagy lepedővel a fa alatti területet, ami alatt rejtőzhetnek az ajándékok!
    • Válasszunk gyökeres fát, vagy béreljünk egyet, így az ünnepek után nem a szeméttelepen, hanem az erdőben végezheti ünnepi kedvencünk. Gerillakertészek is lehetünk, a cserepes fát elültethetjük a kiserdőben, vagy közterületen.
    • Idén figyeljünk oda arra is, hogy a karácsonyi vacsorához a hozzávalók honnan származnak, milyen eljárással készültek, késztermékekből válasszunk olyat, melyek nem tartalmaznak tartósítószereket. Használjuk ki a bemelegített sütő teljes kapacitását! A kukta gyors és energiatakarékos. Ügyeljünk a mértékletességre, fogyasztható mennyiségű ételt készítsünk!
    • Lakás és karácsonyfadíszeinket készítsük természetes alapanyagokból. Esetleg vásároljunk kézművesektől, így támogatva a hazai mestereket.
    • Karácsony után sok a feleslegesnek tűnő szemét, de nem minden hulladék szemét. Egy jelentős részét újra lehet házilag hasznosítani, a maradékot pedig gyűjtsük szelektíven!

    A karácsony legszebb dísze egy összetartó család és nem az ajándékhalom egy agyonégőzött fa alatt.

    Áldott karácsonyi ünnepeket kíván a pestszentimrei teremtésvédelmi munkacsoport!

  • Adventi levél

    Ülök és látom, hogy jön Krisztus Király, közeledik csendesen.
    Körülöttem forrong minden! Vitázó politikusok, választásra készülnek, jót akarnak, dicsérik magukat és szidják egymást. Kapzsi bankárok által felher- gelt, fölösleges üveggyöngyök után futkosó, kapkodó emberek kiabálnak, vagy értetlenül, tanácstalanul néznek maguk elé. És itt vannak a naponta megfagyó hajléktalanok, a harcot a hitelek súlya alatt feladó vállalkozók, a munkanélküliek, az olcsó termékeket reklámozó médiák, és sorolhatnám tovább, de minek, hisz mindezt hihetetlen nagy példányszámban megteszi a sajtó, sok-sok csatornán önti a televízió, a megannyi honlap.
    Ülök és látom, hogy jön Krisztus Király, közeledik csendesen, méltósággal, hozzám, hozzánk, mint hajdan Jeruzsálem falai felé.

  • A kottafestő

  • Kereszténység és környezetvédelem

     

    Lehetnek olyan olvasók, akiknek ez a párosítás furcsán hangzik. Hogyan kerül össze a hit dolga egy ma sokszor szóba kerülő „divatos” mozgalommal? Szerintem nem csak összeköthető, de ha következetesen végiggondoljuk elkerülhetetlenül össze is tartozó fogalmak ezek, ilymódon a „teremtésvédelem” kifejezésben forrtak össze.

    Arra, hogy a környezetvédelem és fenntarthatóság a legfontosabb kérdéseink közé tartozik számos tanulmány, cikk és könyv hívta már fel a figyelmet. Én itt csak egyet említek: a svéd Stockholm Resilience Centre  Planetary Boundaries ( Bolygónk határai) címmel közölt egy tanulmányt a Nature-ben, a tudományos világ vezető folyóiratában 2009 szeptemberében, amelyben összehasonlította a föld különböző alrendszereinek fenntartható és jelenlegi igénybevételét. Megállapításuk szerint a klímaváltozás, a nitrogénkörforgás megváltoztatása és a fajok kipusztulása terén már jelentősen túlléptünk a fenntartható szinten, és több más területen is közelítjük a határt. (Rövid összefoglaló olvasható magyarul itt.)

  • Gondolatok az államcsődről!

     

    Ami meglepett, az a hatalmas feszültség, harag, elkeseredettség, - és ha nem lennék ferences szerzetes, akkor talán azt is kimondanám, hogy gyűlölet, - mely újból és újból felcsapott a beszélgetés során.

    Meg kell nyugtatnunk magunkat és egymást, ha pánikolva, kapkodva vezetjük az autónkat, rángatva a kormányt, szinte borítékolni lehet a balesetet. Nincs olyan baj, mit ne lehetne nagyobbá tenni az ideges indulatokkal, de nincs olyan nagy gond, mit ne lehetne gyógyítani, mérsékelni, békés nyugodt döntésekkel. Rajtunk múlik, hogy az elmúlt húsz év felelőtlen költekezése milyen következményekkel jár. Én nagyon szeretném, ha eltudnánk kerülni a társadalmunk alapját jelentő gazdasági élet összeomlását, mert az anarchiánál rosszabb semmi sincsen!

  • Miseszándék és könyörgések a teremtésvédelem hetén

    Miseszándék- és könyörgés-ötletetek a teremtésvédelem hetére.
    (szeptember utolsó vasárnapja és október első vasárnapja közti időszak)

  • Készüljünk fel a hidegre!

     

    Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít.

  • Túléljük a válságot? A jövőkutatás professzorát kérdeztük

  • Zöld böjt

     

    ZÖLD BÖJT

    Ha békére törekszel, védd a teremtett világot!" (XVI. Benedek pápa 2010. Béke világnapi üzenetéből)
     
    Javaslatok a Nagyböjt megélésére a teremtésvédelem jegyében –

    hogy a szegényeknek is jusson, a következő nemzedéknek is maradjon a teremtett világ  javaiból, és eközben magunk is megújuljunk  emberségünkben.

    (Unger Zsuzsa összeállítása)

  • Környezetkímélő háztartás – gyakorlati tudnivalók

     

    E kis ötletgyűjtemény a környezetvédelem hétköznapi megéléséhez ad néhány

    tanácsot, melyek alapot adhatnak hasonló ötletek megfogalmazására. A listák

    tetszés szerint folytathatók. A környezettudatos életmód hiteles megélése

    nélkülözhetetlen alapja és nem kevésbé eszköze az eredményes környezeti nevelésnek, mert személyes tapasztalatokhoz vezet.

     

    Energiatakarékosság

     

    A) Általános tippek az energiatakarékosságra

  • Prédikáció-vázlatok 2009. Teremtés hete

  • Prédikáció-vázlatok 2010. Teremtés hete

  • Körkép a Földről - Környezeti kérdések, földtudományi szemmel

    Szarka László

    MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (Sopron), tud. igazgatóhelyettes,

    a Földév Magyar Nemzeti Bizottság titkára

    szarka@ggki.hu

    Brezsnyánszky Károly

    Magyar Állami Földtani Intézet, ny. igazgató, tud. tanácsadó,

    a Földév Magyar Nemzeti Bizottság elnöke

    brezsnyanszky@mafi.hu

    Ádám József

    BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék, tanszékvezető egy. tanár,

    az MTA X. (Földtudományok) Osztály elnöke

    jadam@bme-geod.agt.bme.hu

  • Teremtésvédelem előadás sorozat II. rész záró alkalom

               

  • Paradigmaváltás az Egyház társadalmi tanításának fényében

    Teremtésvédelem előadás sorozat II/4. előadás

  • A környezetvédelem kihívásai a XXI. század küszöbén

    (megjelent az „Ember a teremtett világban. Felelősségünk a környezetért" konferenciasorozat kiadványában; Budapest, 2003, Béthel Alapítvány)

    2002 júniusában az ENSz Környezetvédelmi Programjának főigazgatója ünnepi üzenetében „környezeti etika" kialakításának a szükségére hívta fel a világ figyelmét, amelyben a természethez való kapcsolatunkat az egyenlőség, a tisztesség és a tisztelet irányítja. Úgy fogalmazott: „mindezen értékek megtalálhatók az ősi kultúrákban, a bennszülöttek hagyományaiban és a világvallásokban. Sokszor a jövőben keressük a megoldás kulcsát, de én úgy hiszem, hogy kutatnunk kell a múltunkat, tanulnunk kell az őseinktől."

  • Az EU Klíma és energia csomagja magyar szempontból

    (megjelent: Erdészeti lapok 2008 decemberi szám, valamint Energiafogyasztók lapja 2008 szeptember)

    Az Európai Bizottság kidolgozta az EU energiapolitika átfogó Stratégiai Áttekintését és a politika megújítására vonatkozó javaslatait, továbbá a célkitűzések végrehajtását szolgáló Akciótervet, amelyhez az energia politika egyes területeiről készített részletes jelentéseket csatolt. Ezen anyagokat kiegészíti a Bizottság éghajlatváltozással kapcsolatosan közzétett stratégiai anyaga, amelynek következtetéseire épülnek az energiapolitikai anyagok.

  • Felhívás egy közös, helyi szintű éghajlatváltozási stratégia kidolgozására

    Az elmúlt években már nemcsak a híradásokból értesülhettünk az éghajlatváltozás következményeiről, hanem mi magunk is éreztük a társadalom életét is befolyásoló hatásait. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ez évi elfogadása is azt jelzi, hogy ezzel a kérdéssel nekünk, a városok és a falvak vezetőinek is, az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznunk! Ezért fogalmaztuk meg ezt a felhívást, amelynek célja a közös, helyi szintű éghajlatváltozási programok kidolgozása és ezek megvalósításnak támogatása.

  • Éghajlatváltozás és az elkerülhetetlen társadalmi változások

    Az éghajlatváltozás a mai társadalmak egyik legerőteljesebben megnyilvánuló válságtünete. Olyan tünet, amely a fejlett ipari országokban kialakult eszméket, s az ezekre az eszméken alapuló normákat kérdőjelezi meg. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem eddigi eredményei a társadalmi rugalmasság olyan alacsony szintjére utalnak, amely e társadalmak működőképességét veszélyeztetik. A felmelegedés várható további gyorsuló ütemű növekedése egyre sürgetőbb módon egy elkerülhetetlen, alapvető társadalmi változásra, másképp fogalmazva egy paradigmaváltásra hívja fel a figyelmünket…

  • Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, átalakulás szénkímélő társadalommá

    A legfejlettebb országok, valamint további öt nemzet (együttesen a G8+5) tudományos akadémiái 2005-ban hívták fel először a világ vezetőinek figyelmét a klímaváltozás okozta fenyegetés csökkentésére. Azonnali lépéseket javasoltunk a klímaváltozás okainak kezelésére, és érveltünk a mellett, hogy bizonyos éghajlati hatások elkerülhetetlenek. Mégis, az üvegházgáz-kibocsátás globális korlátozása terén lassú a haladás.

  • Az önkorlátozás hiánya és szükséglete a környezetvédelemben

    Az emberiség története többek között a Föld erőforrásainak egyre nagyobb arányú és egyre hatékonyabb kihasználásának a története is. Ennek során életünket kényelmesebbé, biztonságosabbá tettük, összehasonlítva bármely más élőlény életkörülményeivel. Ennek azonban – úgy tűnik – nagy ára van…

  • Ökológiai lábnyomunk a Földön

    Az ökológiai lábnyom fogalmának és számításának szemléletformáló ereje abban rejlik, hogy a rendelkezésre álló természeti erőforrások végességét nagyon szemléletesen számokban is a szemünk elé állítja, és arra irányítja a figyelmünket, hogy melyik javak fogyasztása során terheljük legjobban a Földet, miből fogyasztunk sokat (túlzottan is kényelmes lakóhely, sok autózás, utazás, távoli országokból származó élelmiszerek, különböző luxuscikkek stb.). Figyelmeztető jel, hogy a legújabb, lehető legjobb módszer szerint készített becslés alapján az emberiség ökológiai lábnyoma már mintegy 30 %-al nagyobb, mint a Föld felszíne!

Oldalak