Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük.
Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
A Magyar Kurír ötletgyűjteményével igyekszünk olvasóinknak segíteni, hogy a böjtölés egyéb formáira is rátalálhassanak, s ezáltal hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Természetesen az ötletekből szabadon lehet válogatni, sorrendjük is felcserélhető. Lényeg az, hogy böjtünk egyben a teremtett világ védelmére is szolgáljon.
Független Ökológiai Központ, 2006;
http://fenntarthato.hu/fesztival/zold_fesztival_ajanlasok.pdf
A cikk megjelent: TÁVLATOK, a magyar jezsuiták folyóirata, 2009/2. (84. szám), 5-19.
Szarka László
MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (Sopron), tud. igazgatóhelyettes,
a Földév Magyar Nemzeti Bizottság titkára
Brezsnyánszky Károly
Magyar Állami Földtani Intézet, ny. igazgató, tud. tanácsadó,
a Földév Magyar Nemzeti Bizottság elnöke
Ádám József
BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék, tanszékvezető egy. tanár,
az MTA X. (Földtudományok) Osztály elnöke
2009. szeptember 26 – október 3.
2009. szeptember 28 – október 4.
E kis ötletgyűjtemény a környezetvédelem hétköznapi megéléséhez ad néhány
tanácsot, melyek alapot adhatnak hasonló ötletek megfogalmazására. A listák
tetszés szerint folytathatók. A környezettudatos életmód hiteles megélése
nélkülözhetetlen alapja és nem kevésbé eszköze az eredményes környezeti nevelésnek, mert személyes tapasztalatokhoz vezet.
Energiatakarékosság
A) Általános tippek az energiatakarékosságra
ZÖLD BÖJT
Ha békére törekszel, védd a teremtett világot!" (XVI. Benedek pápa 2010. Béke világnapi üzenetéből)
Javaslatok a Nagyböjt megélésére a teremtésvédelem jegyében –
(Unger Zsuzsa összeállítása)
2002 júniusában az ENSz Környezetvédelmi Programjának főigazgatója ünnepi üzenetében „környezeti etika" kialakításának a szükségére hívta fel a világ figyelmét, amelyben a természethez való kapcsolatunkat az egyenlőség, a tisztesség és a tisztelet irányítja. Úgy fogalmazott: „mindezen értékek megtalálhatók az ősi kultúrákban, a bennszülöttek hagyományaiban és a világvallásokban. Sokszor a jövőben keressük a megoldás kulcsát, de én úgy hiszem, hogy kutatnunk kell a múltunkat, tanulnunk kell az őseinktől."
Az Európai Bizottság kidolgozta az EU energiapolitika átfogó Stratégiai Áttekintését és a politika megújítására vonatkozó javaslatait, továbbá a célkitűzések végrehajtását szolgáló Akciótervet, amelyhez az energia politika egyes területeiről készített részletes jelentéseket csatolt. Ezen anyagokat kiegészíti a Bizottság éghajlatváltozással kapcsolatosan közzétett stratégiai anyaga, amelynek következtetéseire épülnek az energiapolitikai anyagok.
Az elmúlt években már nemcsak a híradásokból értesülhettünk az éghajlatváltozás következményeiről, hanem mi magunk is éreztük a társadalom életét is befolyásoló hatásait. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ez évi elfogadása is azt jelzi, hogy ezzel a kérdéssel nekünk, a városok és a falvak vezetőinek is, az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznunk! Ezért fogalmaztuk meg ezt a felhívást, amelynek célja a közös, helyi szintű éghajlatváltozási programok kidolgozása és ezek megvalósításnak támogatása.
Az éghajlatváltozás a mai társadalmak egyik legerőteljesebben megnyilvánuló válságtünete. Olyan tünet, amely a fejlett ipari országokban kialakult eszméket, s az ezekre az eszméken alapuló normákat kérdőjelezi meg. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem eddigi eredményei a társadalmi rugalmasság olyan alacsony szintjére utalnak, amely e társadalmak működőképességét veszélyeztetik. A felmelegedés várható további gyorsuló ütemű növekedése egyre sürgetőbb módon egy elkerülhetetlen, alapvető társadalmi változásra, másképp fogalmazva egy paradigmaváltásra hívja fel a figyelmünket…
A legfejlettebb országok, valamint további öt nemzet (együttesen a G8+5) tudományos akadémiái 2005-ban hívták fel először a világ vezetőinek figyelmét a klímaváltozás okozta fenyegetés csökkentésére. Azonnali lépéseket javasoltunk a klímaváltozás okainak kezelésére, és érveltünk a mellett, hogy bizonyos éghajlati hatások elkerülhetetlenek. Mégis, az üvegházgáz-kibocsátás globális korlátozása terén lassú a haladás.