Az ökológiai válság: közös felelősségünk.
Az ökológiai válság: közös felelősségünk.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
A cikk megjelent: TÁVLATOK, a magyar jezsuiták folyóirata, 2009/2. (84. szám), 5-19.
Szarka László
MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (Sopron), tud. igazgatóhelyettes,
a Földév Magyar Nemzeti Bizottság titkára
Brezsnyánszky Károly
Magyar Állami Földtani Intézet, ny. igazgató, tud. tanácsadó,
a Földév Magyar Nemzeti Bizottság elnöke
Ádám József
BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszék, tanszékvezető egy. tanár,
az MTA X. (Földtudományok) Osztály elnöke
2009. szeptember 26 – október 3.
2009. szeptember 28 – október 4.
E kis ötletgyűjtemény a környezetvédelem hétköznapi megéléséhez ad néhány
tanácsot, melyek alapot adhatnak hasonló ötletek megfogalmazására. A listák
tetszés szerint folytathatók. A környezettudatos életmód hiteles megélése
nélkülözhetetlen alapja és nem kevésbé eszköze az eredményes környezeti nevelésnek, mert személyes tapasztalatokhoz vezet.
Energiatakarékosság
A) Általános tippek az energiatakarékosságra
ZÖLD BÖJT
Ha békére törekszel, védd a teremtett világot!" (XVI. Benedek pápa 2010. Béke világnapi üzenetéből)
Javaslatok a Nagyböjt megélésére a teremtésvédelem jegyében –
(Unger Zsuzsa összeállítása)
2002 júniusában az ENSz Környezetvédelmi Programjának főigazgatója ünnepi üzenetében „környezeti etika" kialakításának a szükségére hívta fel a világ figyelmét, amelyben a természethez való kapcsolatunkat az egyenlőség, a tisztesség és a tisztelet irányítja. Úgy fogalmazott: „mindezen értékek megtalálhatók az ősi kultúrákban, a bennszülöttek hagyományaiban és a világvallásokban. Sokszor a jövőben keressük a megoldás kulcsát, de én úgy hiszem, hogy kutatnunk kell a múltunkat, tanulnunk kell az őseinktől."
Az Európai Bizottság kidolgozta az EU energiapolitika átfogó Stratégiai Áttekintését és a politika megújítására vonatkozó javaslatait, továbbá a célkitűzések végrehajtását szolgáló Akciótervet, amelyhez az energia politika egyes területeiről készített részletes jelentéseket csatolt. Ezen anyagokat kiegészíti a Bizottság éghajlatváltozással kapcsolatosan közzétett stratégiai anyaga, amelynek következtetéseire épülnek az energiapolitikai anyagok.
Az elmúlt években már nemcsak a híradásokból értesülhettünk az éghajlatváltozás következményeiről, hanem mi magunk is éreztük a társadalom életét is befolyásoló hatásait. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ez évi elfogadása is azt jelzi, hogy ezzel a kérdéssel nekünk, a városok és a falvak vezetőinek is, az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznunk! Ezért fogalmaztuk meg ezt a felhívást, amelynek célja a közös, helyi szintű éghajlatváltozási programok kidolgozása és ezek megvalósításnak támogatása.
Az éghajlatváltozás a mai társadalmak egyik legerőteljesebben megnyilvánuló válságtünete. Olyan tünet, amely a fejlett ipari országokban kialakult eszméket, s az ezekre az eszméken alapuló normákat kérdőjelezi meg. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem eddigi eredményei a társadalmi rugalmasság olyan alacsony szintjére utalnak, amely e társadalmak működőképességét veszélyeztetik. A felmelegedés várható további gyorsuló ütemű növekedése egyre sürgetőbb módon egy elkerülhetetlen, alapvető társadalmi változásra, másképp fogalmazva egy paradigmaváltásra hívja fel a figyelmünket…
A legfejlettebb országok, valamint további öt nemzet (együttesen a G8+5) tudományos akadémiái 2005-ban hívták fel először a világ vezetőinek figyelmét a klímaváltozás okozta fenyegetés csökkentésére. Azonnali lépéseket javasoltunk a klímaváltozás okainak kezelésére, és érveltünk a mellett, hogy bizonyos éghajlati hatások elkerülhetetlenek. Mégis, az üvegházgáz-kibocsátás globális korlátozása terén lassú a haladás.
Az emberiség története többek között a Föld erőforrásainak egyre nagyobb arányú és egyre hatékonyabb kihasználásának a története is. Ennek során életünket kényelmesebbé, biztonságosabbá tettük, összehasonlítva bármely más élőlény életkörülményeivel. Ennek azonban – úgy tűnik – nagy ára van…
Az ökológiai lábnyom fogalmának és számításának szemléletformáló ereje abban rejlik, hogy a rendelkezésre álló természeti erőforrások végességét nagyon szemléletesen számokban is a szemünk elé állítja, és arra irányítja a figyelmünket, hogy melyik javak fogyasztása során terheljük legjobban a Földet, miből fogyasztunk sokat (túlzottan is kényelmes lakóhely, sok autózás, utazás, távoli országokból származó élelmiszerek, különböző luxuscikkek stb.). Figyelmeztető jel, hogy a legújabb, lehető legjobb módszer szerint készített becslés alapján az emberiség ökológiai lábnyoma már mintegy 30 %-al nagyobb, mint a Föld felszíne!
Megkezdődött az évtized legizgalmasabbnak ígérkező, a globális éghajlatváltozással foglalkozó találkozója a „Koppenhágai klímacsúcs”, amelyen december 7. és 18. között próbálnak pontot tenni az évek óta húzódó viták egy részére. Egyre nagyobbnak tűnik a konszenzus, hogy ha nem csökkenti az emberiség radikálisan a fosszilis energiahordozók használatát, akkor az katasztrófát okozhat, ugyanakkor egyre nagyobb a bizonytalanság abban, hogy kinek mit kell tennie, és ez mennyibe fog kerülni; leginkább a világ harminc legfejlettebb országának, így köztük Magyarországnak is. Koppenhágába a Klímacsúcsra legalább 20 ezer látogatót várnak: a kormányok és a tudomány képviselőit, nemzeti és nemzetközi zöldszervezetek delegációit, a gazdasági élet vezető szereplőit, és természetesen a nemzetközi szervezetek az ENSZ, az OECD, az EU és mások delegáltjait.
Szupercella, súlyos aszályok, tornádók, „sosem" látott nagyságú jégesők, viharok, elemi csapások, rémítik jelenünket és a globális felmelegedés, a Föld jégsapkái elolvadása, az édesvíz hiány, mérséklet égöv felé húzódó fertőző betegségek, globális mértékű népvándorlások jövőképe árnyékolja be a jövő horizontját. Nap, mint nap találkozunk a médiában különféle elemzésekkel, amelyek mindegyike az ember által okozott globális méretű éghajlatváltozást okolják a rossz tendenciák miatt.
A Görögországi Orthodox Egyház főpapsága, amely október 5-8-án összeült soros ülésére, kötelességének tartja, hogy a nyájhoz, Isten népéhez, valamint minden nem közömbös emberhez forduljon az igazság és a szeretet nyelvén.
Jávor Benedek (szerk.), Védegylet, 2004; (PDF-fájl megtekintése)
Ha békére törekszel, védd a teremtett világot
XVI. Benedek pápa üzenete a béke világnapjára
Az új év kezdetén szeretnék szívből békét kívánni minden keresztény közösségnek, a nemzetek vezetőinek és minden jóakaratú embernek az egész világon. A béke 43. világnapja témájául ezt választottam: Ha békére törekszel, védd a teremtett világot. A teremtett világ tiszteletben tartásának nagy jelentősége van azért is, mert „a teremtés Isten minden művének kezdete és alapja”1, megóvása napjainkban lényegbevágó az emberiség békés együttélése szempontjából.
„Minden általa és érte teremtetett…” (Kol 1,16)