Ha az ember nem él békében Istennel, a Föld maga sem lehet békében:
„Ezért ölt majd gyászt az ország, és veszíti el erejét minden lakója a mező vadjaival, az ég madaraival,
sőt még a tenger halai is elemésztődnek” (Oz 4,3).
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
v, 2012-03-11 15:09 
Nagyböjt és tavasz: az egyik szónak szomorú, a másiknak vidám csengése van, legalábbis egy pillanatra a felületes szemlélő számára így tűnhet. Ha azonban mélyebben belegondolunk a két, párhuzamoson futó időszak rejtelmeibe, megérthetjük az összefüggéseket és feloldhatjuk a szavak felszínén feszülni látszó ellentmondást.
A Nagyböjt ideje nem egyszerűen egy keserű-szomorú időszak, hanem a fény megszületéséé, amikor a hívő ember bűneit, elkényelmesedését hátrahagyva érzékennyé válhat Isten sugallatainak meghallgatására és befogadására, ráhangolódhat a jóra, az örömre, s ezen keresztül magára az üdvösségre. Mi is a Nagyböjt igazi célja? „Húsvét ünneplésének előkészítése, hogy keresztény hitünk újragondolásával testileg és lelkileg is felkészüljünk életünk nagy titkának, a Megváltásnak ünnepére.”
k, 2012-03-06 15:29 „Sokat gondolkoztam, hogyan tehetnénk a megújulás idejévé a nagyböjtöt. Imádság közben kaptam az indítást: Oltsátok el a villanyt!” Egy többgyermekes édesanya tapasztalatai.
A népszerű keresztény blogszerző, Jennifer Fulwiler – felnőttként megtért, ötgyermekes édesanya – az imádságban kapott különös indítás hatására férjével együtt elhatározta, hogy nagyböjtben hetenként egyszer sem lámpát, sem más világító elektronikus készüléket – tévét, számítógép-képernyőt – nem használnak. A heti egyszeri „villanyböjt” hatása mélyrehatóbb volt, mint gondolták volna. Fulwiler így összegzi tapasztalatait:
v, 2012-03-04 07:40 
Sokan a böjtöt szinte kizárólagosan az étkezési korlátozásokra értik, és az is nagyon elterjedt, meggyőződés, hogy teremtett világot terhelő tevékenységeink között a közlekedésnek van a legnagyobb súlya, pedig az épületekben bent töltött idő is jelentős hatással bír. Lakásunk, munkahelyünk jó megválasztásával és ezek körültekintő használatával igen sokat tehetünk. Ennek bemutatására vesszük most számba azokat a hatásokat, amiket otthon és a munkában gyakorlunk a környezetünkre, és amelyeknél odafigyeléssel, tudatossággal, böjti önmérséklettel sok lehetőségünk adódik a hatások mérséklésére.
Az épületek mérete, kialakítása és anyagai magukban is nagy különbséget jelenthetnek. Egy hatalmas beton-üveg iroda alkotóelemeinek, mint pl. a cementnek, a fémeknek már az előállítása is nagyon energiaigényes, és ezeket rendszerint messziről szállítják a beépítési helyükre. Egy ilyen épület már az építéskor is sokkal többet terheli a környezetet, mint egy, a feladathoz igazított méretű, az adott tájra jellemző helyi anyagokból (pl. fa, kő, vályog), hagyományos technológiával felépített ház. Az épület kialakítása is magában hordoz egy sor környezetterhelési adottságot: lehet egy építmény modernnek kikiáltott, légkondicionálásra és mesterséges világításra-szellőztetésre alapozott energiafaló egység, vagy a nap járásához igazított, jól szigetelt, környezetbe illesztett ház. Mivel azonban valószínű, hogy csak kevesen választanak maguknak új lakást vagy munkahelyet éppen a böjt ideje alatt, a következőben elsősorban a használattal kapcsolatos lehetőségekre koncentrálunk.
v, 2012-02-26 13:25 „A bűnbánat ajtaját nyisd meg nékem, életadó Urunk, mert az én lelkem virraszt a te szent hajlékodban…” - énekli a görög katolikus egyház a bűnbánati időben.
A Nagyböjt bűnbánati idő, a 40 nap kellően hosszú, de nem kibírhatatlanul sok. Elhagyunk bizonyos ételeket, szokásokat, elsősorban olyanokat, amelyeknek rabjai vagyunk. Lemondunk olyan ételekről, italokról, amelyek egyébként mindennapjaink részét képezik. Nem csak azért, mert az Egyház előírja, hanem saját magunk akaratából: szeretetből, Krisztusért, a Úr szenvedésében való osztozás jeleként.
Már az ókori pogány filozófusok is vállaltak bizonyos étkezési korlátozásokat, hogy megőrizhessék az uralmat szenvedélyeik felett. Sok vallásban ma is ez motiválja a bizonyos ételekről való lemondást. A keresztény böjt lényege azonban nem ez, hanem mindenek felett a Krisztus szenvedésében való osztozni akarás és az ezért vállalt önmegtartóztatás. Ezen cselekedeteinken keresztül beteljesednek az Úr szavai: „Csak nem böjtölhet a násznép, míg vele a vőlegény… Eljön a nap, amikor elviszik a vőlegényt, akkor majd böjtölnek.” /Mk 2,19-20/
Böjtölésünk egyik, de nem egyetlen módja a bizonyos ételektől, italoktól való tartózkodás, a mértékletesség gyakorlása. Az egyházi előírás Nagyböjtre igen engedékeny, hiszen ezen időszak mindösszesen 8 napjára ír elő (igen enyhe) korlátozásokat, és még Hamvazószerdán meg Nagypénteken is - amelyek pedig szigorú böjti napok - megengedett a háromszori étkezés.
sze, 2012-02-22 18:33 2012. február 22., Hamvazószerda
Tisztelt Olvasóink!
Elmúlt a farsang, a tél múlása felett érzett örömünk ideje. Ma beköszönt a Nagyböjt, amikor befelé fordulással, elcsendesedéssel készítjük fel magunkat a Húsvét minél teljesebb megélésére.
A Naphimnusz egyesület szeretné a böjt idejét is kihasználni arra, hogy a teremtésvédelem témakörét a figyelem középpontjába állítsa. Tesszük ezt annál is inkább, mert a böjt önmegtagadási gyakorlatai és a teremtésvédelmi elvek által javasolt fogyasztáscsökkentés magától értetődő kapcsolatot kínálnak.
Túl a böjti lemondáson az elcsendesedés és befelé fordulás a valódi értékek felfedezését is hivatott elősegíteni. Ez szintén összeköti a teremtésvédelmet a nagyböjttel. Állítjuk, hogy ha (újra) felfedezzük életünk valódi értékeit és ezek szerint élünk, az a környezetre rótt terhelésünket is csökkenti.
Hogy segítsük olvasóinkat a fenti gondolatokat gyakorlatba ültetni azt tervezzük, hogy hetenként más-más témára koncentrálva, a böjt minden vasárnapján egy-egy cikket teszünk közzé, ami életünk egy területét elemzi és ad teremtésvédelmi indíttatású böjtölési ötleteket, tanácsokat.
Terveink szerint az alábbi témákat fogjuk tárgyalni:
február 26. – az étkezés hete: Klasszikus böjti téma: mit, miért együnk / ne együnk (hús, luxus ételek, élelmiszer kilométerek, stb.)?
március 4. – a lakás hete: “Akkor is terheljük a környezetet, amikor alszunk.” Mekkora a lakásunk hatása, hogyan mérsékelhetjük? ( fűtés, világítás, gépek, stb.)
március 11. – a természet hete: Menjünk ki! Csodálkozzunk rá a teremtett világra és tegyünk érte! (megóvás, gazdagítás, ápolás, kertészkedés, stb.); Teremtett testünk megóvása (egészség tudatosság, mozgás, szűrés, stb.)
március 18. – a közlekedés hete: Hova menjünk/ ne menjünk, mivel menjünk, hogyan menjünk?
március 25. – értékek hete: Mi az, ami valóban fontos, és a környezetet sem terheli? (Találkozzunk, látogassunk, segítsünk!)
április 1., Virágvasárnap – az ima hete: Adjunk hálát teremtett világunkért és dicsőítsük Istent! Kérjük, hogy segítsen a mértékletességben, az értékek tisztánlátásában, megújulásban.
Reméljük, hogy a fenti ízelítő felkeltette érdeklődésüket és ellátogatnak az oldalunkra vasárnap esténként. Igyekszünk olyan gondolatokkal, tanácsokkal és példákkal előállni, ami segíti olvasóinkat a Húsvét lelkileg elmélyültebb és teremtett világunkat is tehermentesítő megélésében.
k, 2012-01-31 16:27
Mi vetettünk ágyat a gonosznak, miért csodálkozunk, hogy nyakunkra költözik? Elmennek a fiataljaink? Miért vállalnák az általunk felhalmozott adóssághegyeket?
Húsz éve folyamatosan vesszük fel minden évben a kölcsönöket, mert jobban, kényelmesebben akarunk élni, mint amennyire a munkavégzésünk feljogosít. Összevegyültünk egy uzsorás kufár társasággal, és most csodálkozunk? Döbbenetes, a hiánycél évente csak 3 százalék?! Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Fojtogatnak a bankárok? Nem kellett volna felvenni a kölcsönöket!
Keseregni fölösleges! Eső után köpönyeg! Mi a megoldás? – kérdezik itt is, ott is. Nem az a kérdés, hogy a múltban mit kellett volna tenni, hanem itt és most mit kell tennünk?
h, 2011-12-19 18:36 
A karácsony a szeretet ünnepe, nem pedig a vásárlásé. A karácsonyi költekezések a jövő nemzedékek éléskamráját terhelik.
A karácsony legszebb dísze egy összetartó család és nem az ajándékhalom egy agyonégőzött fa alatt.
Áldott karácsonyi ünnepeket kíván a pestszentimrei teremtésvédelmi munkacsoport!
k, 2011-12-06 12:14 
Ülök és látom, hogy jön Krisztus Király, közeledik csendesen.
Körülöttem forrong minden! Vitázó politikusok, választásra készülnek, jót akarnak, dicsérik magukat és szidják egymást. Kapzsi bankárok által felher- gelt, fölösleges üveggyöngyök után futkosó, kapkodó emberek kiabálnak, vagy értetlenül, tanácstalanul néznek maguk elé. És itt vannak a naponta megfagyó hajléktalanok, a harcot a hitelek súlya alatt feladó vállalkozók, a munkanélküliek, az olcsó termékeket reklámozó médiák, és sorolhatnám tovább, de minek, hisz mindezt hihetetlen nagy példányszámban megteszi a sajtó, sok-sok csatornán önti a televízió, a megannyi honlap.
Ülök és látom, hogy jön Krisztus Király, közeledik csendesen, méltósággal, hozzám, hozzánk, mint hajdan Jeruzsálem falai felé.
cs, 2011-10-06 16:42
Lehetnek olyan olvasók, akiknek ez a párosítás furcsán hangzik. Hogyan kerül össze a hit dolga egy ma sokszor szóba kerülő „divatos” mozgalommal? Szerintem nem csak összeköthető, de ha következetesen végiggondoljuk elkerülhetetlenül össze is tartozó fogalmak ezek, ilymódon a „teremtésvédelem” kifejezésben forrtak össze.
Arra, hogy a környezetvédelem és fenntarthatóság a legfontosabb kérdéseink közé tartozik számos tanulmány, cikk és könyv hívta már fel a figyelmet. Én itt csak egyet említek: a svéd Stockholm Resilience Centre Planetary Boundaries ( Bolygónk határai) címmel közölt egy tanulmányt a Nature-ben, a tudományos világ vezető folyóiratában 2009 szeptemberében, amelyben összehasonlította a föld különböző alrendszereinek fenntartható és jelenlegi igénybevételét. Megállapításuk szerint a klímaváltozás, a nitrogénkörforgás megváltoztatása és a fajok kipusztulása terén már jelentősen túlléptünk a fenntartható szinten, és több más területen is közelítjük a határt. (Rövid összefoglaló olvasható magyarul itt.)
sze, 2011-10-05 17:18
Ami meglepett, az a hatalmas feszültség, harag, elkeseredettség, - és ha nem lennék ferences szerzetes, akkor talán azt is kimondanám, hogy gyűlölet, - mely újból és újból felcsapott a beszélgetés során.
Meg kell nyugtatnunk magunkat és egymást, ha pánikolva, kapkodva vezetjük az autónkat, rángatva a kormányt, szinte borítékolni lehet a balesetet. Nincs olyan baj, mit ne lehetne nagyobbá tenni az ideges indulatokkal, de nincs olyan nagy gond, mit ne lehetne gyógyítani, mérsékelni, békés nyugodt döntésekkel. Rajtunk múlik, hogy az elmúlt húsz év felelőtlen költekezése milyen következményekkel jár. Én nagyon szeretném, ha eltudnánk kerülni a társadalmunk alapját jelentő gazdasági élet összeomlását, mert az anarchiánál rosszabb semmi sincsen!
h, 2011-09-19 05:52 Miseszándék- és könyörgés-ötletetek a teremtésvédelem hetére.
(szeptember utolsó vasárnapja és október első vasárnapja közti időszak)
h, 2011-08-22 06:47
Meg kell tanítanunk a ránk bízott gyerekeket a jég hátán is megélni. Hogy ebben az iskolák, vagy a csak a mát látó hatóságok mennyire partnereink, az nem számít.
cs, 2010-04-15 00:00 A Magyar Kurír ötletgyűjteményével igyekszünk olvasóinknak segíteni, hogy a böjtölés egyéb formáira is rátalálhassanak, s ezáltal hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Természetesen az ötletekből szabadon lehet válogatni, sorrendjük is felcserélhető. Lényeg az, hogy böjtünk egyben a teremtett világ védelmére is szolgáljon.
cs, 2010-04-15 00:00 Független Ökológiai Központ, 2006;
http://fenntarthato.hu/fesztival/zold_fesztival_ajanlasok.pdf
cs, 2010-04-15 00:00 cs, 2010-04-15 00:00 cs, 2010-04-15 00:00 A cikk megjelent: TÁVLATOK, a magyar jezsuiták folyóirata, 2009/2. (84. szám), 5-19.
cs, 2010-04-15 00:00 
