Magyarország teljes energiafogyasztásának nagyjából a harmadát adja a lakossági energia­felhasználás. Ennek legnagyobb része fűtési, sőt manapság már egyre növekvő mértékben a hűtésre használt energia, valamint a használati meleg víz. Óriási a felesleges energiahasználatunk, részben a nem megfelelően szigetelt, részben a sokszor túlságosan melegre fűtött lakások miatt. Ismert, hogy fűtési energiánk forrása ma nagyrészt fosszilis energia (földgáz- és szén-) alapú, azaz az ehhez kapcsolódó károsanyag-kibocsátásunk jelentős, ami nemcsak a ma már jól ismert éghajlatváltozás egyik fő okozója, hanem a téli időszak helyi levegőszennyezettségnek is a legfontosabb forrása. Azért, hogy ezek a káros kibocsátások csökkenjenek, mi magunk is tehetünk, méghozzá nem is keveset. Vannak még ugyan olyan távfűtéssel ellátott lakások, ahol nehéz vagy nem is lehet szabályozni a belső hőmérsékletet, de másutt magunk dönthetjük el, hogy hány fok legyen lakásunkban. Sokan szeretnek „bedurrantani”, pedig – ahogy ezt számos elemzés bizonyítja – egy bizonyos hőfok felett ez nemcsak hogy felesleges, de nem is egészséges.

 

A Nagyböjt idején ezzel kapcsolatos rossz szokásainkkal is szembenézhetünk, és egy apró lemondással sokat tehetünk a környezetünk védelmében. +/- 1 Celsius fok nagyjából 6 százalékkal változtatja meg a felhasznált energia mennyiségét. De ha például 24 fok helyett megelégszünk a 21 fokkal is, máris majdnem 20 százalékkal csökkentjük energiafelhasználásunkat, a számlánkat és persze az ehhez kapcsolható szennyezéskibocsátásunkat is. Egy hét nem sok, az egy fok szintén nem sok, érdemes kipróbálni, hátha az év más időszakában is sikerül! Ha 23-24 fokos lakáshőmérséklethez szoktunk, akkor az 1-2 °C-kal csökkentett hőmérséklet még az orvosi ajánlások alapján is hasznos lehet. Általános tapasztalat alapján egészségügyi szempontból 21 °C az ideális komforthőmérséklet. A hálószobában 18-20 Celsius-fok az optimális, de éjszaka akár 16 Celsius fok is lehet, ami a pihentető alvás egyik kelléke.

 

Ahhoz, hogy ne fázzunk, számos ötlet, eszköz áll rendelkezésünkre: meleg színek használata, réteges öltözködés, de akár a textíliák használata a padlón és a falon is kedvező lehet. Inkább úgy szellőztessünk, hogy ne kis résnyire hagyva sokáig, akár egész nap nyitva tarjuk az ablakot, hanem rövid időre szélesre tárt ablakokkal, miközben a fűtés minimálisra van állítva. Ezzel a módszerrel nem hűl le a szoba, és nem kell annyi energia az újrafelfűtéshez, mintha résnyire hagyott ablakkal szellőztetnénk. Ne takarjuk le vagy fedjük le a radiátorokat vagy egyéb fűtőtestet, de rosszul elhelyezett bútorok és rálógó függönyök is ronthatják a hőáramlást.

A meleg víz előállítása és használata is jelentős energiát igényel. Egyszerű praktikákkal, odafigyeléssel, némi lemondással itt is jelentős megtakarítást érhetünk el. Például vízzel teli kád helyett sokkal takarékosabb lehet a zuhany használata.

Nagyböjt lelkisége, a lemondás gyakorlása, még ha a megtartóztatások apróbbak is, nemcsak lelkünk tisztulásához, hanem például egy jó háztartási gyakorlat kialakulásán keresztül környezetünk védelméhez is hozzájárulhat.