A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. November 30-án kezdődik a dubaji klímacsúcs – a Naphimnusz egyesület kezdeményezésére ezen a napon ökumenikus imanapot tartanak.

Kezdenek lassan kibontakozni a történelmi jelentőségűnek tervezett dubaji klímacsúcs (COP28) legforróbb témái. November 30-tól két hétig az éghajlatváltozás enyhítéséről és az alkalmazkodásra való felkészülésről szóló magas szintű nemzetközi egyeztetések házigazdája, az Egyesült Arab Emírségek. Egyes szakportálokon (például az Earth Negotiaton Bulletin, az SDG knowledge hub és a COP28 hivatalos oldalán) már olvashatók információk, bővebb elemzések.

A legfontosabb célkitűzések két nagy területre fognak összpontosítani: az energiaátállás felgyorsítására és a kibocsátások csökkentésére még 2030 előtt, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának átalakítására a régi ígéretek teljesítésével és egy új pénzügyi megállapodás kereteinek meghatározásával.

Kiemelkedő ügy lesz a 2015 óta eltelt időszak eredményeinek felmérése, az úgynevezett globális leltár (Global Stocktake) véglegesítése, melynek célja a párizsi megállapodás célkitűzéseinek elérése felé tett kollektív előrehaladás értékelése, különös tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és az alkalmazkodási erőfeszítések és a finanszírozási folyamatok helyzetére. Ez az ötévente elvégzendő értékelés adhat iránymutatást további éghajlatváltozási intézkedések előkészítésére, valamint az eddigiek megerősítésére, felgyorsítására.

Az ENSZ hivatalos honlapján is megtalálható összegzés egyértelmű: a világ súlyosan rossz úton halad. Ennek ellenére, amint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentése kimutatta, a megoldások készen állnak, és gyors beavatkozással továbbra is elérhető egy biztonságos és élhető jövő.

Az előbbiekre tekintettel egyértelmű elvárás, hogy a hivatalos és kevéssé vitatható értékelés nagy fordulathoz vezessen. Hogy ez a fordulat mekkora lesz, és milyen elemeket fog tartalmazni, még nagyon homályos, hiszen akár olyan hosszú, feleslegesnek tűnő viták újra várhatók újra, amelyek a napirendről szólnak. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy egyre nagyobb lendülete van a megújulóenergia-kapacitások fejlesztésének, és van esély rá, hogy elfogadják az azok megháromszorozására vonatkozó célkitűzést, ugyanakkor a fosszilis energiahordozók fokozatos kivonásáról szóló viták továbbra is nyitottak, és nem sok jóval kecsegtetnek. Ez viszont visszafogja a túlzott ambíciókat.

Nagy falat lesz, hogy az úgynevezett veszteségek és károk kezelésére szolgáló finanszírozási megállapodások operatívak legyenek, hiszen ígéret már 2015 óta van, döntés tavaly született, de megvalósítás még nincs. Az erről szóló megbeszélések 2023-ban különböző formákban zajlottak, ideértve „a második glasgow-i párbeszédet”, a célzott műhelyeket és miniszteri konzultációkat. Egy úgynevezett átmeneti bizottságot hoztak létre, hogy ajánlásokat dolgozzon ki például a finanszírozási források használatához szükséges teljesítési feltételekre, jogosultsági kritériumokra. Azaz máris egy nagyon bonyolult teljesítési és felelősségi feltételrendszer látszik létrejönni, ami esetenként inkább hátráltatja, mint segítené a forrásokhoz való hozzáférést.

A fejlődő országok a COP 28-on egyértelműen a finanszírozási megállapodások és az alapok működőképessé tételét szorgalmazzák. A feladat azonban semmiképpen sem kicsi, és a javasolt ütemterv nem is lehetne ambiciózusabb. Csak emlékeztetően: öt évbe telt, mire a Zöld Klíma Alap teljesen működőképessé vált. Az átmeneti bizottság munkájáról szóló eddigi információk nemcsak a még megválaszolandó technikai kérdések nem csekély számát hangsúlyozzák, hanem azt is, hogy politikai szintű iránymutatásra van szükség az eltérések rendezésére. Azaz, még most sincs politikai megállapodás, pedig már két évvel ezelőtt Glasgow-ban úgy tűnt, hogy ez megvan!

Nincs mire várni! Teljesen világos, hogy a már nyolc éve ígérgetett évi 100 milliárd USD már most is kevés lenne, és a döntés után még évek telhetnek el azzal, hogy a végrehajtási mechanizmusokat működtető intézmények képesek legyenek eljuttatni a forrásokat a megfelelő helyre, és még csak azután kezdődhet el egy-egy fejlesztés. Nincs mire várni! A fosszilis energiák használatának látványos csökkentésére és a megújuló energia használatának megtöbbszörözésére van szükség!

Az egész kéthetes tárgyalási sorozat nemcsak a fentiekről szól majd, hiszen az alapegyezményhez (UNFCCC), a kiotói jegyzőkönyvhez, a párizsi megállapodáshoz és a tudományos ügyekkel, valamint a végrehajtással foglalkozó testületekhez is kapcsolódó öt, nagyrészt egyidejű tárgyalási folyamatban számos egyéb kérdéssel is foglalkoznak majd.

Furcsának tűnhet, hogy éppen az olaj egyik fővárosában, Dubajban, merész és fényűző felhőkarcolók között, az utas- és teherszállítás egyik globális központjában nyílhat esély arra, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem bátor döntéseit meghozzák a világ vezetői.

Mint ahogy már a Magyar Kurír olvasói is értesülhettek róla, Ferenc pápa is részt vesz a találkozó kezdetén a világ vezetőinek találkozóján, amelynek az a célja, hogy ezzel a vezető döntéshozók kellően erős mandátumot adhassanak a tárgyalásokon résztvevőknek. Ferenc pápa a Laudate Deum apostoli buzdításában néhány héttel ezelőtt kemény, egyenes szavakkal már tisztázta az álláspontját, és biztosak lehetünk abban, hogy ott is képviselni fogja azt.

Nagyon sok múlik majd ezen a két héten: ha bátor és bölcs döntések születnek, akkor mindenki nyer, ha nem, akkor mindenki veszít. Imával is segíthetjük a döntéshozatali folyamatot.

Éppen ezért a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület kezdeményezésére ökumenikus imanapot tartanak november 30-án, más felekezetek aktív és támogató részvételével. Ezen a napon 19 órától online imaalkalom kezdődik a döntéshozókért. A pontos kapcsolódási lehetőség az erre alkalomra készített cop28.teremtesvedelem.hu portálon, a Naphimnusz Fb-oldalán, az evangélikus, görögkatolikus, metodista és református tematikus portálokon is elérhető lesz.