Friss tartalmak

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Újra az El Niñóról

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk az egyáltalán nem új keletű jelenség mai hatásait veszi számba. Időjárás-előrejelzés – kicsit másként.

    Az éghajlati rendszerben, az időjárásunkat meghatározó cirkulációs folyamatokban fellelhetők ciklikus vagy inkább jellemzően kvázi ciklikus folyamatok. A légkör és a világóceán állandó áramlásai, valamint egymással és a szárazföldek feletti légtömegekkel kialakult kölcsönhatásai sok éves, de nem „ingaszerűen” pontosan visszatérő periódusai jelentős befolyással vannak mindennapjaink időjárására. Ilyen jelenségek manapság a sokat emlegetett El Niño és La Niña.

    Az El Niño-jelenséget elsőként Peru és Ecuador partjainál írták le a spanyol hódítók. Ma már tankönyvszerűen leírható az általános folyamata, de még néhány részlet hiányzik a teljes megértésből.

    Azt történik ugyanis, hogy ha a délkeleti passzátszelek erejük teljében vannak (ezt nevezhetnénk egy kvázi normális állapotnak), akkor ezzel összefüggésben a keleti Csendes-óceáni medencében feltörő vízáram megerősödik, a Csendes-óceán keleti medencéje Peru és Ecuador partjainál különösen hideggé válik. Ugyanis a passzátszelek keletről nyugatra tolják a tengeráramlást (ez egy úgynevezett Egyenlítői áramlat), és emiatt a dél-amerikai kontinens partjaitól elsodródó víz „pótlására” a mélyből az addigiaknál hidegebb és tápanyagokban gazdag víz áramlik fel. Ekkor a délről érkező Humboldt hideg áramlás felszínre kerül – a halászok nagy örömére, hiszen halakban gazdag időszak következik be. A nyugatra sodródó, akár 10 Celsius-fokot is melegedő vízből felszálló, nedvességben gazdag légtömegek Ausztráliánál és az indonéz szigetvilágban jelentős esőzéseket okoznak.

  • Hazafelé - 2023. június 28

    Dátum: 
    2023. június 28. szerda - 16:34
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Teremtésvédelmi kalendárium – Fogyatkozó pillangóink figyelmeztető szárnyrebbenései

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk a nyár közepén a fecskefarkú pillangóról, a nappali pávaszemről és a génmódosított növények veszélyeiről ír.

    A Magyar Madártani Egyesület az idén először hirdetett eredményt az „Év lepkéje” kategóriában, és a szavazás során ezt a címet a fecskefarkú pillangó kapta. Bizonyára feltűnő szépségével érdemelte ki a győzelmet! Ez a védett, veszélyeztetett lepkefajunk az egyre gyakoribb késő tavaszi fagyok és a nagyüzemi mezőgazdaság intenzív vegyszerhasználata miatt országszerte megritkult az utóbbi években, ezért is nagy öröm, ha az ember saját kertjében pillantja meg ezt a csodálatos pillangót! A levendulát látogatja legszívesebben, a „közönséges” káposztalepkék, citromlepkék, dongók, vadméhek közül méretével, pompás színeivel is kiragyog.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Péter-Pál

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk a csodálatosan békés természet mögött megbúvó veszélyekre figyelmeztet.

    Péter-Pál napja mögöttünk van. A hagyomány szerint ehhez a naphoz kötődik az aratás kezdete. Néprajzi könyvek tucatjával sorolják a mély gyökerű szokásokat, hagyományokat, amelyeknek kicsiny része talán még a mai napig is élő maradt. Sok helyen az aratási eszközök megszentelésével és hálaadó rigmusokkal kezdték a munkát.

    Az aratás kezdete, nemcsak a régi korokban, hanem ma is fontos. A hálaadásnak ma is helye lenne az aratás, a betakarítás s a szüret alkalmával. Sokan nem tudják, hogy a magok a bennük rejlő gének segítségével előre megírt, és a fajra, fajtára jellemző növekedési protokoll szerint kelnek ki, szöknek szárba és hoznak termést a termesztett és persze a vadon élő növények is.

    Ha az ember nem gondozná, magukra hagyná a nemesített fajták egyedeit, bizony akkor nem lenne akkora terméshozam.

  • Hazafelé - 2023. május 31

    Dátum: 
    2023. május 31. szerda - 16:35
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Teremtésvédelmi kalendárium – Júniusi ízek, varázslatos illatok

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk a nyár kezdetén a friss gyümölcsök és zöldségek ízével csalogat minket kertészkedni.

    A nyár kezdetén megindul a hársfák, a jázminbokrok, az ezüstfa virágzása, a virágoskertben egymás után nyílnak a szegfűk, a rózsák, a liliomok, így aztán minden új nap egy kicsit más illattal köszönt ránk. Már a gyógynövények gyűjtése is megkezdődik, a kakukkfüvek, a bodzavirágok, ahogy száradnak, a lakásba is behozzák sajátosan fűszeres, édes illatukat, és a fanyar diólevelek, a hűsítő menták szedésének is eljött az ideje. Az apró gyümölcsű erdei szamóca is messziről árulkodik magáról az illatával, az íze pedig olyan intenzív, hogy pár szem egy tál epret is képes átjárni, ha összekeverjük vele. A gyümölcse olyan puha, hogy nem tárolható, szállítható, ezért ez a különleges csemege csak a kertből frissen szedve vagy az erdei kirándulások alkalmával élvezhető.

    A kertésznek a konyhában is minden nap különleges ünneppé válhat. Az illatokon túl, a június ízei azért is csodálatosak, mert előkerülnek olyan receptek, amikhez az alapanyagok frissen csak ilyenkor elérhetők. A kapros túrós lepény, a körözött újhagymával, finomra vágott kaporral ízesítve, és az első „valódi” borsóleves, benne az idei zsenge sárgarépák apró karikáival, friss lestyánnal, új zeller levelével, az egyeléskor kihúzott petrezselymek kis csokrával minden évben várva várt meglepetésként kerül az asztalra. Igaz, fáradságos munkával, az időjárás miatti aggodalmakkal, sok ráfordított idővel „fizetünk” egy tányér borsólevesért, mégis a jutalom mindezért nagyon bőségesnek tűnik…

    De most még csak a zöldborsószedésnél tartunk, ami lassú, kicsit unalmas munka, hiszen három-négy naponként újra végig kell menni figyelmesen, alázattal a földig hajolva a sorok között, van hát idő közben szemlélődni, megfigyelni, hogyan is zajlik az élet a veteményeskertben. Még a sokszor hallott bibliai példázatok is új jelentésekkel gazdagodhatnak, ha türelmesen elmélyedünk a természeti folyamatok megfigyelésében…

    „Isten országa olyan, mint az az ember, aki magot vet a földbe. Utána, akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökik, maga sem tudja hogyan. A föld magától terem, először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor a termés beérik, rögtön fogja a sarlót, mert itt az aratás.” (Mk 4,26)

  • Ferenc pápa levelet küldött minden embernek - nézzük meg együtt közösségeinkben!

    Készült egy film Ferenc pápa közreműködésével, melyet ő maga is a Laudato si’ kezdetű enciklikájában leírt üzenete hiteles magyarázatának tart. A film címe: A levél – Üzenet Földünkért. Úgy mutatja be a Laudato si’ enciklikát (körlevelet)  négy ember útján és a Pápával való találkozásukon, beszélgetésükön keresztül, mint a Pápa mindannyiunknak írt levelét. A film kiindulópontjául  szolgáló enciklika pedig nem másról szól, mint Földünk, „a közös otthon gondozásának” felelősségéről. Ez nemcsak a teremtésvédelmet, de az Egyháznak, Ferenc pápának a társadalmi igazságossággal és a világ gondjainak valós arányaival kapcsolatos üzenetét is magába foglalja.

    Vajon miért van az, hogy Ferenc pápa mondanivalóját – főleg itt Európában – sokan nehezen értik, furcsállják, vitatják, félreértik? Ennek elsősorban az az oka, hogy ő a világ(egyház) valódi arányait, problémáit értve kommunikál. Ebben a világegyházi látásmódban ott vannak a szegény, peremre szorult, nyomorgó emberek milliárdjainak (köztük katolikus testvéreinknek is!) a gondjai, panaszai és igényei, benne foglaltatnak a teremtett világ sebei is. Ez a komplex problémahalmaz, „a szegények és a Föld kiáltása”  innen a biztonságos (vagy annak érzett), kényelmes európai nézőpontból nézve szokatlan és ijesztő, a problémák egy része vagy komolysága pedig nem is látszik.

    Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a Szentatya – és mások, pl. természet- és társadalomtudósok is –  túloznak vagy nem jól látják a dolgokat. Pedig mindez igaz, sőt ez pontosabb kép a világról, mint az általunk megszokott! Tehát nem Ferenc pápa a furcsa, hanem mi, európaiak (köztük mi magyarok) vagyunk hosszú idő óta hozzászokva ahhoz, hogy egy nagyon szűk perspektívából nézzük a világot, és ezért furcsálljuk, amit Ferenc pápa mond. Nem ő nem ért minket: mi nem értjük őt!

    A film azonban szembesít minket is a környezeti és társadalmi problémákkal. De szerencsére nem áll itt meg. Reményt is ad és cselekvésre is szólít. Fő reménye és üzenete a közösség: szerezzük vissza, építsük újra, éljük meg mélyebben kisközösségeinket: családunkat, plébániánkat, baráti körünket, szomszédságunkat. Szőjük újra a társadalom finomszövetét, ápoljuk kapcsolatainkat, vegyük magunkra a másik örömét és bánatát. Hiszen jelenkorunk természeti és társadalmi problémáinak ugyanaz a gyökere: egyéni önzésünk, fogyasztói létünk, mindent pénzben mérő gazdasági berendezkedésünk. Helyezzük ezen értékek helyére újra Istennel és élőlénytársainkkal való egységünket – ez a recept a válságból való kilábalásra.

    Talán ez is az oka, hogy ez a film bizony nem nézhető hagyományos mozikban. Nem egyéni, otthoni filmezésre készült – elsősorban. A Vatikán helyette közösségi filmvetítésre buzdít: hirdessük meg saját közösségünk számára a vetítést, és nézzük meg együtt a Szentatya filmjét! Így a filmvetítés révén rögtön párbeszéd és közös gondolkodás és munka is indulhat az igazságosabb, élhetőbb jövő érdekében.  A levél című dokumentumfilm a nemzetközi Laudato Si’ Mozgalommal való együttműködés keretében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia támogatásával, a Caritas in Veritate Bizottság közreműködésével magyar felirattal vetíthető Magyarországon.

    A közösségi vetítések ösztönzésére és támogatására készült egy magyar honlap, a http://a-level.teremtesvedelem.hu, mely minden szükséges technikai segítséget megad a vetítések megszervezéséhez, megvalósításához és a közös munka megindításához. A gyakorlatias szemléletű oldal végigvezet a regisztrációs folyamaton és a technikai tudnivalókon, de ezen túlmenően is számos ötlettel szolgál: tippeket ad például a helyi sajtó bevonására, a helyszín kiválasztására, az esemény minél teremtéstudatosabb megszervezésére, a nézőközönség meghívására, a vetítést követő beszélgetéshez és a közös munka megkezdéséhez. Mindezek mellett az elmélyülést támogató imádságokat, a hirdetést segítő vizuális anyagokat is tartalmaz.

    A már megvalósult vetítések tapasztalataira építve 2023. június 12-én hétfőn 18 órától webinárt szervezünk. Az esemény keretében a résztvevők megismerkedhetnek a film vetítéséhez szükséges regisztrációs folyamattal, a rendelkezésre álló promóciós anyagokkal. Ötleteket adunk a vetítés során felmerülő kérdések, reakciók kezelésére és az esemény környezettudatos kivitelezésére. Emellett tanulságos élménybeszámolókat is meghallgathatnak a már lezajlott vetítésekről.

     A webinár ingyenes és bárki számára nyitott. Szeretettel várunk mindenkit, aki szeretné saját közösségéhez eljuttatni a Szentatya üzenetét!

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Egy gyűrött fotó

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ma az eső árjától még súlyosabb környezeti hullámokig jutunk el. Vajon mit tudunk tenni, hogy mégiscsak lakható bolygót hagyjunk magunk után?

    Ray Bradburry Az eső esik, egyre csak esik című novelláját juttatták eszembe a május közepei hosszú, szűnni nem akaró csapadékos napok. Rég nem volt ehhez hasonló tapasztalatunk, az aranyat érő májusi esőből egy kicsit sok lett. Olyannyira, hogy áradni kezdtek a folyóink. Azután hirtelen a márciusi hőmérsékletek nyári meleggé változtak át. De nemcsak nálunk, hanem például Észak-Olaszországban, ahol olyan szárazság volt télen és tavasszal, hogy szinte eltűnt a Pó folyó, most halálos áldozatokat követelő árvizek pusztítottak. Egyes területeken két nap alatt hathavi mennyiségű csapadék hullott le. A jellemző, az átlagos, a megszokott eddig az volt, hogy a mediterrán vidéken télen esik az eső, késő tavasztól már rekkenő hőség van. Manapság egyre kevésbé számíthatunk arra, amit úgy fejezünk ki, hogy a „sokévi átlagok” alapján várható időjárás.

    A hirtelen és éppen ezért nehezebben kiszámítható változások korát éljük, ami nemcsak azért gond, mert nehezebben prognosztizálható, hanem azért is – és ez sokkal lényegesebb –, mert nehezebb alkalmazkodni hozzá.

    Az éghajlati mintázat széttöredezetté vált, mindinkább a változékonyság, nem pedig a stabilitás az, ami áthatja jelen időjárásunk képét. Ennek több oka van, de ezen okok mozgatórugója az éghajlatváltozás. Az egyik ok – ahogy erről már egyszer írtam ebben rovatban – az óceán stabilizációs hatásának gyengülése. A kutatások azt mutatják, hogy az erőteljesebb vízkeveredés az óceán legfelsőbb rétegeiben egy kevert, kb. 50 m-es vékony réteget eredményez, amely egyre keskenyebb, és ezzel az óceán vizének legfelsőbb része érzékenyebbé válik a véletlenszerű hőmérsékleti ingadozásra, amivel veszít a stabilizációs tulajdonságából. Leegyszerűsítve: a légköri dinamikus folyamatok egyik „lengéscsillapítója” gyengébbé válik, több teret engedve az extrém változékonyságnak. A másik ok a már nagyjából 15 éve ismert jelenség, az északi-sarki cirkumpoláris áramlás stabilitásának, zártságának gyengülése. Az áramlás gyengüléséből adódóan az eddig megszokottól eltérően egyre többször „szabadul ki” a sarkköri hideg levegő a sarkközeli területekről, és ez a hideghullám árasztja el az északi félteke egyes részeit. A légáramlások dinamikájából adódóan a benyomuló hidegáramlások, „hátukon” a meleg nedves levegővel találkozva olyan havazásokat, majd azt követően olyan hideget okozhatnak, mint amilyen az idei télen volt az USA több térségében, ideértve Kaliforniát is, míg Európában enyhe, eseménymentes tél volt.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Mákvirágok, pipacsok, kora nyári ékességek

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Egészen meglepő helyeken virágozhatnak vadvirágok, a békés építkezés mellett az esztelen pusztítás, a háború jelei is lehetnek. Különleges tájakon bóklászhatunk ma szerzőnk kalauzolásával.

    „Az gömbölyű gyökeres virágok közé imitt-amott hinthetni sok színű teljes mákokat, hogy mikor amazoknak virágjok meghervad, ezek akkor gyönyörködtető színes ruhájokban ékessen udvarollyanak…” (Lippay János: Posoni kert)

    A 17. században így ír Lippay János, a híres pozsonyi érseki kert krónikása a díszmákokról, és ma is követhetjük a tanácsát, a tulipánok, nárciszok, császárkoronák lassan sárguló levelei, visszahúzódó hagymái közé vethetünk a díszpipacsokból, teltvirágú, színes díszmákokból.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Emmausz felé

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Még az eddigieknél is szélsőségesebb hőhullámokat, aszályokat és egyre kiterjedtebb élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okozhat, ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ideje lenne jó irányba, „Emmausz” felé elindulni!

    Hetekkel ezelőtt tették közzé az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az IPCC hatodik jelentésének összesített változatát, amely három, 2021-ben és 2022-ben közzétett szakértői értékelés megállapításait használta fel, hogy tömör összefoglalót adjon a politikai döntéshozóknak. Egyrészt a saját nemzeti szakpolitikájuk kidolgozásához, másrészt az éghajlatváltozási tárgyalások következő fordulójára való minél megalapozottabb felkészülés okán. Talán emlékeznek arra az olvasók, hogy az IPCC neve 2007-ben vált igazán híressé, amikor a harmadik jelentését tette közzé. Akkor óriási sajtóvisszhangja volt a jelentésnek, manapság egy a sok hír között, pedig egyre többet beszélünk a globális környezeti problémákról, egyre jobban tapasztaljuk a következményeit, ez a jelentés pedig még pontosabb jövőképet ad, és egyre sürgetőbb üzeneteket tartalmaz.

    Annak érdekében, hogy a nemzeti vezetők az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés átlépésének elkerülése érdekében szükséges rövid távú intézkedésekre összpontosítsanak, a tudományos testület ambiciózus célt tűzött ki. Az új cél 2035-ig az üvegházhatású gázok éves kibocsátásának 60 százalékos csökkentése.

    A fő ok az, hogy az eddigi, a vártnál nagyobb kibocsátásnövekedés és az ehhez kapcsolható jövőbeli csökkentési útvonalak eredménye nagyon nem elég ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fok alatt maradjon az éves globális középhőmérséklet-emelkedés. A jelentés arra figyelmeztet, hogy ha a 2030-ra és 2035-re kitűzött célok nem teljesülnek, akkor az 1,5 °C-os küszöböt szinte biztosan átlépjük, ami még szélsőségesebb hőhullámokat és aszályokat és egyre kiterjedtebb élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okozhat.

    Az ipari forradalom óta a világon már 1,1 °C-t melegedett az évi középhőmérséklet, és olyan hatások tapasztalhatók, mint a gyakoribb és hevesebb hőhullámok, aszályok és erdőtüzek, valamint heves esőzések, erősebb hurrikánok, hirtelen időjárásváltozások, akár az erős lehűlések gyakoriságának növekedése.

Oldalak