Friss tartalmak

  • Öko-advent 2021 – a 2. hét margójára

    A Naphimnusz Egyesület, az EcoOne Munkacsoport és az Új Város Online közös adventi kampányt hirdet: minden adventi napra egy, a napi szentírási olvasmányokból vett igéből inspirálódó elhatározást ajánlunk, amivel csökkenthetjük életvitelünk környezetre gyakorolt negatív hatását: szelektív hulladékgyűjtés, élelmiszer-pazarlás csökkentése, energiatakarékosság és a természet felfedezése mind-mind szerepelnek a vállalások között!

    „Szeretetetek egyre jobban gyarapodjék a helyes ismeretben és a teljes megértésben, hogy el tudjátok dönteni, mi a helyes.” (Fil 1,9)

  • Naphimnusz Műhely

  • Advent 1. hete

    November 28.

    „Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül.” (Lk 21,36)

    Az advent fontos jelképe, kelléke az adventi koszorú, hiszen ennek fényénél készülünk imádsággal az ünnepre, Krisztus eljövetelére. A lényeg azonban az ima, nem a külsőségek! A tavalyi gyertyák ugyanolyan szépen világítanak az adventi koszorúdon, mint ha újakat vennél. Azt is mérlegeld, hogy adventi koszorúdra mennyi új díszítést, fenyőágat teszel! Nem kell feleslegesen megtépázni a fenyőket, arról nem is beszélve, hogy a díszítések nagy része újrahasznosíthatatlan szemét, ha nem teszed fel újra. Ha már mégis megvetted, fogadd meg, hogy a maradékokat elteszed jövőre!

    November 29. 

    „Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági gondokban” (Lk 21,34)

  • Öko-advent 2021.

    A Naphimnusz Egyesület, az EcoOne Munkacsoport és az Új Város Online közös adventi kampányt hirdet: minden adventi napra egy, a napi szentírási olvasmányokból vett igéből inspirálódó elhatározást ajánlunk, amivel csökkenthetjük életvitelünk környezetre gyakorolt negatív hatását: szelektív hulladékgyűjtés, élelmiszer-pazarlás csökkentése, energiatakarékosság és a természet felfedezése mind-mind szerepelnek a vállalások között!

    Elérkezett az advent: újra megkezdjük a készületet a Megváltó eljövetelére. Nagy dolog ez! Megérkezik közénk ebbe a földi világba, hétköznapi környezetbe, ráutalva ugyanarra a természetre, amelynek megóvását sokszor keresztényként is olyan földhözragadt, világi dolognak érezzük. Pedig Jézus is ezt a földet taposta, ezt a vizet itta, ez a levegő járta át a tüdejét. Élnek még olyan ligetek, amelynek árnyékában akár meg is pihenhetett, rétek, amelyekre letelepedhetett. Vajon visszavárja még ez a világ az újszülött Megváltót? És igazán, szívből várjuk mi, emberek?

    Teremtőnk a pápák üzeneteivel és a teremtett világ pusztulásának vészjósló jelein keresztül is figyelmeztet: meg kell változnunk, ismét megtérésre van szükségünk! Ez az ökológiai megtérés közelebb áll hitünkhöz, világképünkhöz, a szabadító krisztusi tanításhoz, mint talán gondolnánk. Mégis, annyira magával sodor minket a fogyasztásra buzdító közeg, amiben élünk, hogy azt sem tudjuk, hogyan kezdjünk hozzá. Elnehezülünk a vásárlásokban, tobzódunk a dekorációkban, leköt, lefoglal az újabb és újabb finomságok tervezése. Hogy tudnánk nekirugaszkodni, elemelkedni az evilági gondolatoktól?

    Régi hagyomány az új évet fogadalmakkal kezdeni, miért is ne tennénk elhatározásokat az új egyházi év kezdetén is? Ez nem is nehéz, hiszen az egyházi év rögtön böjttel kezdődik… Remélhetjük, hogy ezek az imában, lelki töltettel megszülető adventi elhatározások sokkal gördülékenyebben fognak megvalósulni, mint a naptári év kezdetén a kijózanodás közben, álmos fejjel megfogadott könnyelmű ígéretek.

    Ehhez az újrakezdéshez nyújt segítséget rendhagyó adventi naptárunk. Ha lelkiismeretesen nyitogatjuk ablakait, és komolyan vesszük az ott talált feladatokat, karácsonyra rájövünk, hogy a vártnál sokkal több örömet és sokkal kevesebb áldozatot kíván meg tőlünk a teremtéstudatos élet! Sőt, a naptári új esztendő kezdetére tele leszünk új, saját ötletekkel is!

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Isten szeretett vendége, Carolus Linné

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal azon gondolkodhatunk el, hogy vajon Isten vendégei vagyunk-e ebben a sokszínű és -formájú világban, vagy pusztán a biológiai evolúció csúcsára jutott emberként tengődünk.

    A XVIII. század izgalmas időszak volt Európa történelmében. A világ hirtelen kitágult, hiszen egyre újabb földrészek, idegen, egzotikus tájak nyíltak meg a felfedezők előtt. Linné számára tanítványai bőségesen szállították a meghatározásra, elnevezésre váró növényeket, állatokat, és úgy tűnt, hogy a világ végső soron megismerhető, mindez csupán idő és szorgalom kérdése.

    Linné akkoriban így gondolkodott a teremtett világról és benne az emberről:

    Az öntudatos ember tisztában van azzal, hogy a világ a Mindenható tulajdona, és a Mindentudó bölcsességének legnagyobb csodáival van felékesítve, őt magát pedig mint vendéget vezette be ezek közé,

    azért, hogy e gyönyörűségeket élvezze, megismerhesse az Úristen nagyszerűségét… Hogy méltán hagyhassuk el ezt a világot mi, vendégek, ki kell kutassuk az Alkotó művét, melyet a Legfelsőbb Lény a mi hasznunkra hozott létre. Hogy mindent helyesen ismerjünk meg, szükséges, hogy ezek közül mindegyik külön fogalmat képezzen, és hogy külön névvel legyen ellátva” (Carl Linné: A növények fajai. Váczy Kálmán fordítása).

  • Hazafelé - 2021. november 17.

    Dátum: 
    2021. november 17. szerda - 16:33
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Teremtésvédelmi kalendárium – Utazócirkusz vagy megoldás? COP26, Glasgow

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezen a héten figyelő szemünket – mint mindenki más – Glasgow-ra vetjük.

    A COP26 Glasgow, azaz hivatalos nevén az Éghajlat-változási Keretegyezmény Részes Feleinek 26. Találkozója ezekben az órákban ér véget. A részes felek találkozója a keretegyezmény legfőbb döntéshozói fóruma. Ezek a rendezvények mindig óriási kormányzati és tudományos szakértői, diplomáciai és civil környezetvédelmi és gazdasági lobbik részvételét vonzzák. Kiemelt találkozókon, amilyen a glasgow-i is volt, állam- és kormányfők is részt vesznek.

    A gazdag országok delegációi hosszú kocsikaravánokkal érkeznek a repülőtérről. Több száz magánrepülőgép is csak erre a rendezvényre érkezett. A kritikusok gyakran emlegetik: „ez egy utazócirkusz, amely nagy ökológiai lábnyomot hagy, és semmi más”.

    A COP26-ot megelőzte a G20-ak, azaz a legnagyobb gazdasági hatalommal rendelkező országok és az EU találkozója. Itt megpróbáltak a világ vezetői az eddigieknél konkrétabb ígéreteket tenni, ám ez most sem igazán sikerült, és mindez máris erősen kihatott a tárgyalások menetére. A nagy államok óriási lobbierejüket arra használhatnák, hogy érvényesíthető és számon kérhető, hatásos és kiegyensúlyozott intézkedésekben állapodjanak meg, amelyekkel akár jelentősen szűkítenék a „szent tehénként” kezelt túlzott mértékű világkereskedelemből származó kibocsátásokat is, de sokszor inkább saját pozíciójuknak az erősítésére használták a tárgyalásokat.

    Szinte minden fontosabb nemzetközi környezeti ügynek (éghajlatváltozás, biodiverzitás, sivatagosodás elleni küzdelem, erdővédelem, a levegőszennyezettség csökkentése, vizek védelme és így tovább) külön-külön nemzetközi eszköze (egyezmények, intézmények) van, és sokszor nem is tudnak egymás – máskülönben egymással is szorosan összefüggő – ügyeiről.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Megművelt kertek, megőrzött értékek

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezen a héten a gyümölcsösökbe látogatunk el egy kis értékőrző túrára.

    Október végén, ahogy az első fagyok után a levelek lehullanak, és a fák nyugalmi állapotba kerülnek, újra eljön az ideje a gyümölcsfaültetésnek. A faiskolák gazdag kínálatát végignézve azonban azon is elgondolkodhatunk, hogy mi is valójában egy gönci magyar kajszi-, egy Mariska őszibarack- vagy egy Jonatán almafacsemete értéke, helye a teremtés rendjében?

    A ma ismert gyümölcsök már nagyon messze vannak a természetben vadon élő ősöktől, hosszú évszázadok alatt az ember alaposan átformálta őket a saját örömére.

    A szabad beporzású magoncok közül folyamatosan kiválasztották az ízletes, szép nagy gyümölcsű, fagytűrő, betegségeknek ellenálló egyedeket, és a táj adottságainak legjobban megfelelő fácskákat tovább szaporították. Fontos volt azt is tudni róluk, hogy melyiknek a gyümölcse hogyan, meddig tárolható, melyik alkalmas befőttnek, lekvárnak, pálinkának, és lehet-e aszalvány belőle. Ezt a tudást a fákkal együtt adták tovább a családban, a faluközösségben.

  • Tematikus nap - 2021. október 28.

    Dátum: 
    2021. október 28. csütörtök - 10:50
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Hazafelé - 2021. szeptember 22.

    Dátum: 
    2021. szeptember 22. szerda - 16:33
    Helyszín: 
    Mária Rádió

Oldalak