Friss tartalmak

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Körbe-körbe

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk most arra mutat rá, szemetet csak az ember tud előállítani, de jó lenne ezt a különlegességünket visszaszorítani.

    A természet saját gyermekét kézről kézre adja, felneveli, majd ott hagyja, elemészti, majd újjáéleszti: a rügyből júniusra lesz csuda fényes, büszkén csillogó levél, ami aztán októberre a fa alatt csendesedve illatozik, majd évek alatt eltűnik, hogy aztán erőt, életfeltételt adhasson évek multán az újonnan növő facsemetének. Évek telnek el, mire a kör bezárul.

    Körbe-körbe: amikor a fák leveléről vízcseppek hullanak alá a takaró növényekre, a mohára, talajra, egy kis időt ott töltenek, azután pára formájában újra indulnak föl az égbe, hogy valahol máshol, újra életet adó vízcsepp formájában hulljanak le.

    A víz körfogása nagyjából csupán két hetet tesz ki.

    A körforgás esszencia, az élet alaptermészete, kikerülhetetlen, lényegét tekintve állandó: a kör valahol, valamikor mindig zárul. Ne azt gondoljuk, hogy visszafordul minden – hiszen a természetben nincsenek reverzibilis folyamatok –, hanem úgy, hogy mindig valami új, ha csak egy kicsinykét is más, de új születik. A természet körforgása az elhullottakat felhasználja, és közben életet ad, az újszülöttekkel irgalmas és védelmező. Csak mi, emberek tudunk oly csúnyán beleavatkozni, rombolni, széttörve a körforgás útjait, szennyezve a természetet, kicsit sem törődve a következményekkel.

  • Hazafelé - 2023. augusztus 23

    Dátum: 
    2023. augusztus 23. szerda - 16:35
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Hazafelé - 2023. július 26

    Dátum: 
    2023. július 26. szerda - 16:35
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Teremtésvédelmi kalendárium – Nagyboldogasszony szépséges virágai

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk egy hazánkban gyakorlatilag kiveszett hagyomány felélesztésére buzdít.

    Nagyboldogasszony ünnepének lassan feledésbe merülő, szép szertartása volt évszázadokon át a virágszentelés. Érdemes lenne ezt a hagyományt nálunk is egyre többfelé újraéleszteni? Fellelhetők még Magyarországon ennek a szokásnak az emlékei? Vagy már rá se találnánk ezekre a gyógyító erejű vadvirágokra? Anselm Grün és bencés közössége évek óta kutatja ennek a szokásnak az eredetét.

    „Augusztusra eltűnnek a pompázó virágok, és a növények gyógyerejű illóolajokkal, balzsamokkal és gyantával gazdagodnak. A középkori keresztények az augusztus 15-e és szeptember 8-a, Mária születésének ünnepe közötti időszakban az úgynevezett két asszony közét ünnepelték, átvéve a természeti vallások régebbi hagyományait. Ebben az időszakban az asszonyok gyógynövényei további illatanyagokkal és hatóanyagokkal gazdagodtak. Ekkor gyűjtötték a gyógynövényeket, amelyeket augusztus 15-én művészi csokrokba kötöttek. A csokrok klasszikus formájukban a következő kilenc gyógynövényt tartalmazták: középre került a királygyertya, királyi méltóságunk és szépségünk jeléül. Körben sorakozott a cickafark, a mogyoróág, a fekete üröm, a palástfű, a réti legyezőfű, az angyalgyökér, a mezei katáng, és az orbáncfű.

    Ez a kilenc gyógynövény feltár valamit Mária mennybevételének lényegéből. A nők számára saját méltóságuk ünnepét jelentette, olyan ünnepet, amely az asszonyokat érintkezésbe hozta belső erejükkel és bölcsességükkel…”

    (Anselm Grün, Susanne Türtscher: A természet gyógyító ereje)

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Újra az El Niñóról

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk az egyáltalán nem új keletű jelenség mai hatásait veszi számba. Időjárás-előrejelzés – kicsit másként.

    Az éghajlati rendszerben, az időjárásunkat meghatározó cirkulációs folyamatokban fellelhetők ciklikus vagy inkább jellemzően kvázi ciklikus folyamatok. A légkör és a világóceán állandó áramlásai, valamint egymással és a szárazföldek feletti légtömegekkel kialakult kölcsönhatásai sok éves, de nem „ingaszerűen” pontosan visszatérő periódusai jelentős befolyással vannak mindennapjaink időjárására. Ilyen jelenségek manapság a sokat emlegetett El Niño és La Niña.

    Az El Niño-jelenséget elsőként Peru és Ecuador partjainál írták le a spanyol hódítók. Ma már tankönyvszerűen leírható az általános folyamata, de még néhány részlet hiányzik a teljes megértésből.

    Azt történik ugyanis, hogy ha a délkeleti passzátszelek erejük teljében vannak (ezt nevezhetnénk egy kvázi normális állapotnak), akkor ezzel összefüggésben a keleti Csendes-óceáni medencében feltörő vízáram megerősödik, a Csendes-óceán keleti medencéje Peru és Ecuador partjainál különösen hideggé válik. Ugyanis a passzátszelek keletről nyugatra tolják a tengeráramlást (ez egy úgynevezett Egyenlítői áramlat), és emiatt a dél-amerikai kontinens partjaitól elsodródó víz „pótlására” a mélyből az addigiaknál hidegebb és tápanyagokban gazdag víz áramlik fel. Ekkor a délről érkező Humboldt hideg áramlás felszínre kerül – a halászok nagy örömére, hiszen halakban gazdag időszak következik be. A nyugatra sodródó, akár 10 Celsius-fokot is melegedő vízből felszálló, nedvességben gazdag légtömegek Ausztráliánál és az indonéz szigetvilágban jelentős esőzéseket okoznak.

  • Hazafelé - 2023. június 28

    Dátum: 
    2023. június 28. szerda - 16:34
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Teremtésvédelmi kalendárium – Fogyatkozó pillangóink figyelmeztető szárnyrebbenései

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk a nyár közepén a fecskefarkú pillangóról, a nappali pávaszemről és a génmódosított növények veszélyeiről ír.

    A Magyar Madártani Egyesület az idén először hirdetett eredményt az „Év lepkéje” kategóriában, és a szavazás során ezt a címet a fecskefarkú pillangó kapta. Bizonyára feltűnő szépségével érdemelte ki a győzelmet! Ez a védett, veszélyeztetett lepkefajunk az egyre gyakoribb késő tavaszi fagyok és a nagyüzemi mezőgazdaság intenzív vegyszerhasználata miatt országszerte megritkult az utóbbi években, ezért is nagy öröm, ha az ember saját kertjében pillantja meg ezt a csodálatos pillangót! A levendulát látogatja legszívesebben, a „közönséges” káposztalepkék, citromlepkék, dongók, vadméhek közül méretével, pompás színeivel is kiragyog.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Péter-Pál

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk a csodálatosan békés természet mögött megbúvó veszélyekre figyelmeztet.

    Péter-Pál napja mögöttünk van. A hagyomány szerint ehhez a naphoz kötődik az aratás kezdete. Néprajzi könyvek tucatjával sorolják a mély gyökerű szokásokat, hagyományokat, amelyeknek kicsiny része talán még a mai napig is élő maradt. Sok helyen az aratási eszközök megszentelésével és hálaadó rigmusokkal kezdték a munkát.

    Az aratás kezdete, nemcsak a régi korokban, hanem ma is fontos. A hálaadásnak ma is helye lenne az aratás, a betakarítás s a szüret alkalmával. Sokan nem tudják, hogy a magok a bennük rejlő gének segítségével előre megírt, és a fajra, fajtára jellemző növekedési protokoll szerint kelnek ki, szöknek szárba és hoznak termést a termesztett és persze a vadon élő növények is.

    Ha az ember nem gondozná, magukra hagyná a nemesített fajták egyedeit, bizony akkor nem lenne akkora terméshozam.

  • Hazafelé - 2023. május 31

    Dátum: 
    2023. május 31. szerda - 16:35
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Teremtésvédelmi kalendárium – Júniusi ízek, varázslatos illatok

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk a nyár kezdetén a friss gyümölcsök és zöldségek ízével csalogat minket kertészkedni.

    A nyár kezdetén megindul a hársfák, a jázminbokrok, az ezüstfa virágzása, a virágoskertben egymás után nyílnak a szegfűk, a rózsák, a liliomok, így aztán minden új nap egy kicsit más illattal köszönt ránk. Már a gyógynövények gyűjtése is megkezdődik, a kakukkfüvek, a bodzavirágok, ahogy száradnak, a lakásba is behozzák sajátosan fűszeres, édes illatukat, és a fanyar diólevelek, a hűsítő menták szedésének is eljött az ideje. Az apró gyümölcsű erdei szamóca is messziről árulkodik magáról az illatával, az íze pedig olyan intenzív, hogy pár szem egy tál epret is képes átjárni, ha összekeverjük vele. A gyümölcse olyan puha, hogy nem tárolható, szállítható, ezért ez a különleges csemege csak a kertből frissen szedve vagy az erdei kirándulások alkalmával élvezhető.

    A kertésznek a konyhában is minden nap különleges ünneppé válhat. Az illatokon túl, a június ízei azért is csodálatosak, mert előkerülnek olyan receptek, amikhez az alapanyagok frissen csak ilyenkor elérhetők. A kapros túrós lepény, a körözött újhagymával, finomra vágott kaporral ízesítve, és az első „valódi” borsóleves, benne az idei zsenge sárgarépák apró karikáival, friss lestyánnal, új zeller levelével, az egyeléskor kihúzott petrezselymek kis csokrával minden évben várva várt meglepetésként kerül az asztalra. Igaz, fáradságos munkával, az időjárás miatti aggodalmakkal, sok ráfordított idővel „fizetünk” egy tányér borsólevesért, mégis a jutalom mindezért nagyon bőségesnek tűnik…

    De most még csak a zöldborsószedésnél tartunk, ami lassú, kicsit unalmas munka, hiszen három-négy naponként újra végig kell menni figyelmesen, alázattal a földig hajolva a sorok között, van hát idő közben szemlélődni, megfigyelni, hogyan is zajlik az élet a veteményeskertben. Még a sokszor hallott bibliai példázatok is új jelentésekkel gazdagodhatnak, ha türelmesen elmélyedünk a természeti folyamatok megfigyelésében…

    „Isten országa olyan, mint az az ember, aki magot vet a földbe. Utána, akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökik, maga sem tudja hogyan. A föld magától terem, először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor a termés beérik, rögtön fogja a sarlót, mert itt az aratás.” (Mk 4,26)

Oldalak