Az állam feladata, hogy gondoskodjon a közösségi javak védelméről, amihez hozzátartozik a természeti és az emberi környezet.
II. János Pál pápa Centesimus Annus kezdetű enciklikájából, 1991. május 1.
Az állam feladata, hogy gondoskodjon a közösségi javak védelméről, amihez hozzátartozik a természeti és az emberi környezet.
II. János Pál pápa Centesimus Annus kezdetű enciklikájából, 1991. május 1.
szo, 2023-09-30 00:00 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk arra figyelmeztet, nem is tudjuk, mit művelünk vizeinkkel a fürdés, a turizmus és más hatások által.
Vége a nyárnak, pihen a Balaton. Nyugodt és tiszta vizű, szinte érezni a délutáni naplementében, hogy „hálásan piheg”. A vízimadarak, kacsák, sirályok hangja messze hallatszik, és néha-néha a csendben egy-egy kócsag szárnyrebbenését is hallhatjuk. A fákról behordott levelek hullanak a partmenti vízbe, közöttük sikló úszik háborítatlan, csérek húznak el messze, hattyúcsapat száll le a közelben. Nappal talán ilyenkor legszebb kék az ég, délután gyorsabban hűl a levegő, itt az ősz: a fecskék már rég elszálltak, ritkulnak a fák levelei, lassan sárgulni kezd a nád.
Az az időszak kezdődik (október 1. és április 1. között), amikor a Balaton csaknem 60 ezer hektáros területe ún. ramsari (rámsári), azaz nemzetközi jelentőségű védett vizes területnek is számít, a vízi élővilág oltalmazó védett helye fél évre.
h, 2023-09-11 19:20 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk most egy szép virág feltűnő rendezettségére hívja fel a figyelmünket.
A szeptemberi kertek romantikus ékességei a lenge pillangóvirágok. Igénytelen egynyári növények, és ha egyszer megtelepednek a kertben, bőven elszórják a magjaikat, aztán évről évre elgyönyörködtetnek finoman formált, lepkeként megrebbenő virágaikkal. Ősszel, amikor a kertekben már szinte csak az újvilág harsány küldöttei nyílnak, a büdöskék, kúpvirágok, újraéledő menyecskeszemek sárga, rézvörös, narancsszínű virágai közül szelíden kiragyognak a rózsaszín, a bíbor sokféle árnyalatában, és néha még hófehér példányok is felbukkannak közöttük. Ráadásul finoman illatoznak, talán így adnak hírt a megporzóknak a bőséges nektárforrásról, ami különösen a dongókat csalogatja a kertbe, hiszen a réteken ilyenkor már egyre kevesebb a nyíló virág.
De a szépségén túl a zseniális virágszerkezetet is érdemes közelről megcsodálni. Mivel a pillangóvirág is a fészkes virágzatúak kiterjedt családjába tartozik, szinte semmi nem az rajta, mint aminek elsőre gondolnánk. Minden egyes „szirom” valójában különleges, féloldalasra formált virág, középen pedig teljesen más formájú, apró sárga virágok nyílnak, amit felületesen szemlélve porzóknak vélhetnénk.
h, 2023-08-28 19:15 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk most arra mutat rá, szemetet csak az ember tud előállítani, de jó lenne ezt a különlegességünket visszaszorítani.
A természet saját gyermekét kézről kézre adja, felneveli, majd ott hagyja, elemészti, majd újjáéleszti: a rügyből júniusra lesz csuda fényes, büszkén csillogó levél, ami aztán októberre a fa alatt csendesedve illatozik, majd évek alatt eltűnik, hogy aztán erőt, életfeltételt adhasson évek multán az újonnan növő facsemetének. Évek telnek el, mire a kör bezárul.
Körbe-körbe: amikor a fák leveléről vízcseppek hullanak alá a takaró növényekre, a mohára, talajra, egy kis időt ott töltenek, azután pára formájában újra indulnak föl az égbe, hogy valahol máshol, újra életet adó vízcsepp formájában hulljanak le.
A víz körfogása nagyjából csupán két hetet tesz ki.
A körforgás esszencia, az élet alaptermészete, kikerülhetetlen, lényegét tekintve állandó: a kör valahol, valamikor mindig zárul. Ne azt gondoljuk, hogy visszafordul minden – hiszen a természetben nincsenek reverzibilis folyamatok –, hanem úgy, hogy mindig valami új, ha csak egy kicsinykét is más, de új születik. A természet körforgása az elhullottakat felhasználja, és közben életet ad, az újszülöttekkel irgalmas és védelmező. Csak mi, emberek tudunk oly csúnyán beleavatkozni, rombolni, széttörve a körforgás útjait, szennyezve a természetet, kicsit sem törődve a következményekkel.
cs, 2023-08-17 19:05 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk egy hazánkban gyakorlatilag kiveszett hagyomány felélesztésére buzdít.
Nagyboldogasszony ünnepének lassan feledésbe merülő, szép szertartása volt évszázadokon át a virágszentelés. Érdemes lenne ezt a hagyományt nálunk is egyre többfelé újraéleszteni? Fellelhetők még Magyarországon ennek a szokásnak az emlékei? Vagy már rá se találnánk ezekre a gyógyító erejű vadvirágokra? Anselm Grün és bencés közössége évek óta kutatja ennek a szokásnak az eredetét.
„Augusztusra eltűnnek a pompázó virágok, és a növények gyógyerejű illóolajokkal, balzsamokkal és gyantával gazdagodnak. A középkori keresztények az augusztus 15-e és szeptember 8-a, Mária születésének ünnepe közötti időszakban az úgynevezett két asszony közét ünnepelték, átvéve a természeti vallások régebbi hagyományait. Ebben az időszakban az asszonyok gyógynövényei további illatanyagokkal és hatóanyagokkal gazdagodtak. Ekkor gyűjtötték a gyógynövényeket, amelyeket augusztus 15-én művészi csokrokba kötöttek. A csokrok klasszikus formájukban a következő kilenc gyógynövényt tartalmazták: középre került a királygyertya, királyi méltóságunk és szépségünk jeléül. Körben sorakozott a cickafark, a mogyoróág, a fekete üröm, a palástfű, a réti legyezőfű, az angyalgyökér, a mezei katáng, és az orbáncfű.
Ez a kilenc gyógynövény feltár valamit Mária mennybevételének lényegéből. A nők számára saját méltóságuk ünnepét jelentette, olyan ünnepet, amely az asszonyokat érintkezésbe hozta belső erejükkel és bölcsességükkel…”
(Anselm Grün, Susanne Türtscher: A természet gyógyító ereje)
h, 2023-07-31 18:57 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk az egyáltalán nem új keletű jelenség mai hatásait veszi számba. Időjárás-előrejelzés – kicsit másként.
Az éghajlati rendszerben, az időjárásunkat meghatározó cirkulációs folyamatokban fellelhetők ciklikus vagy inkább jellemzően kvázi ciklikus folyamatok. A légkör és a világóceán állandó áramlásai, valamint egymással és a szárazföldek feletti légtömegekkel kialakult kölcsönhatásai sok éves, de nem „ingaszerűen” pontosan visszatérő periódusai jelentős befolyással vannak mindennapjaink időjárására. Ilyen jelenségek manapság a sokat emlegetett El Niño és La Niña.
Az El Niño-jelenséget elsőként Peru és Ecuador partjainál írták le a spanyol hódítók. Ma már tankönyvszerűen leírható az általános folyamata, de még néhány részlet hiányzik a teljes megértésből.
Azt történik ugyanis, hogy ha a délkeleti passzátszelek erejük teljében vannak (ezt nevezhetnénk egy kvázi normális állapotnak), akkor ezzel összefüggésben a keleti Csendes-óceáni medencében feltörő vízáram megerősödik, a Csendes-óceán keleti medencéje Peru és Ecuador partjainál különösen hideggé válik. Ugyanis a passzátszelek keletről nyugatra tolják a tengeráramlást (ez egy úgynevezett Egyenlítői áramlat), és emiatt a dél-amerikai kontinens partjaitól elsodródó víz „pótlására” a mélyből az addigiaknál hidegebb és tápanyagokban gazdag víz áramlik fel. Ekkor a délről érkező Humboldt hideg áramlás felszínre kerül – a halászok nagy örömére, hiszen halakban gazdag időszak következik be. A nyugatra sodródó, akár 10 Celsius-fokot is melegedő vízből felszálló, nedvességben gazdag légtömegek Ausztráliánál és az indonéz szigetvilágban jelentős esőzéseket okoznak.
v, 2023-07-16 12:00 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk a nyár közepén a fecskefarkú pillangóról, a nappali pávaszemről és a génmódosított növények veszélyeiről ír.
A Magyar Madártani Egyesület az idén először hirdetett eredményt az „Év lepkéje” kategóriában, és a szavazás során ezt a címet a fecskefarkú pillangó kapta. Bizonyára feltűnő szépségével érdemelte ki a győzelmet! Ez a védett, veszélyeztetett lepkefajunk az egyre gyakoribb késő tavaszi fagyok és a nagyüzemi mezőgazdaság intenzív vegyszerhasználata miatt országszerte megritkult az utóbbi években, ezért is nagy öröm, ha az ember saját kertjében pillantja meg ezt a csodálatos pillangót! A levendulát látogatja legszívesebben, a „közönséges” káposztalepkék, citromlepkék, dongók, vadméhek közül méretével, pompás színeivel is kiragyog.
v, 2023-07-02 12:00 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk a csodálatosan békés természet mögött megbúvó veszélyekre figyelmeztet.
Péter-Pál napja mögöttünk van. A hagyomány szerint ehhez a naphoz kötődik az aratás kezdete. Néprajzi könyvek tucatjával sorolják a mély gyökerű szokásokat, hagyományokat, amelyeknek kicsiny része talán még a mai napig is élő maradt. Sok helyen az aratási eszközök megszentelésével és hálaadó rigmusokkal kezdték a munkát.
Az aratás kezdete, nemcsak a régi korokban, hanem ma is fontos. A hálaadásnak ma is helye lenne az aratás, a betakarítás s a szüret alkalmával. Sokan nem tudják, hogy a magok a bennük rejlő gének segítségével előre megírt, és a fajra, fajtára jellemző növekedési protokoll szerint kelnek ki, szöknek szárba és hoznak termést a termesztett és persze a vadon élő növények is.
Ha az ember nem gondozná, magukra hagyná a nemesített fajták egyedeit, bizony akkor nem lenne akkora terméshozam.
