A kölcsönös függõségnek a közös felelõsséggel, a közös sorsnak pedig a szolidaritással kell együtt járnia.
VI. Pál pápa üznete a stockholmi környezetvédelmi konferenciához, 1972. június
A kölcsönös függõségnek a közös felelõsséggel, a közös sorsnak pedig a szolidaritással kell együtt járnia.
VI. Pál pápa üznete a stockholmi környezetvédelmi konferenciához, 1972. június
„Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet
meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének.
Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”
(Antoine de Saint Exupéry)
Kitűnő adást hallhattunk a Mária Rádióban december 6-án Sipka Júlia szerkesztésében a vízről. Ennek a mostani beszélgetésnek az idei Budapesti Víz Világtalálkozó adott különös jelentőséget. Ifj. Dr. Zlinszky János, a Világtalálkozó egyik szervezője, Leidinger Dániel, geográfus, pomázi gazdálkodó, Balogh Péter gazdálkodó geográfus, valamint Egyesületünk részéről Nemes Csaba és Rohály Gábor beszélgetett parázslóan a témáról.
A műsorban elhangzik Ernst Goetsch neve, aki Latin-Amerikában agrárerdészeti talaj- és környezethelyreállító munkát végez olyan nagy kiterjedésű degradálódott földterületeken, amelyeket már elpusztított a monokultúrás agrárgazdaság és a vízzel való jövőt felélő bánásmód. Ők ezeken a már-már halottnak tűnő területeken teremtenek a produktív és változatos agrár-erdészeti környezetet az Agenda Goetsch projekt keretében. Ahogy Goetsch úr fogalmaz: ”Olyan környezetvédelmi területeket hozunk létre, amelyek az embert befogadják, ahelyett, hogy azt kizárnák.” Érdemes megnézni a róla és a munkatársairól szóló beharangozó filmet. (A magyar felirat bekapcsolható.)
Ezzel a témával már sokat foglalkoztunk. Konkrét műsorunk is volt korábban ugyanitt erről 2013. július 19-én „Nézd, itt az (ár)víz!” címmel, amikor Dr. Molnár Géza, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport kutatója beszélt a stúdióban a vízről. Akkor kapcsoltuk dr. Jánossy Lászlót az akkor még működő Nemzeti Környezetügyi Intézet főosztályvezetőjét, Dr. Nováky Bélát a Szent István Egyetem egyetemi docensét, Kajner Pétert a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökét és Ungvári Gábort Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatóját. Az egyik legjobb teremtésvédelmi adásunk volt.
De ott volt 2013. szeptember 13-án „Ősszel ellep minket a víz” címmel szerkesztett műsorunk, amikor szintén ifj. Dr. Zlinszky Jánost hallgattuk meg az első „Budapesti Víz Világtalálkozó” tartalmáról, fontosságáról.
Sőt, 2013-ban Teremtés hete is erről szólt „Nézd, itt a víz!” címmel, amelynek segédanyagát ehelyütt is ajánljuk hallgatóinknak, olvasóinknak.
A műsort Rohály Gábor szavai zárták. Gábor a víz éltető szerepe mellett felhívta a figyelmet a víz közösségteremtő kapocs szerepére, amely el is választ, de egyszersmind össze is köt közösségeket. A vízre tekintő szemléletünk formálásban mi, akik nem államelnökként veszünk részt egy ilyen nemzetközi víz konferencián, vagyis azt gondolhatnánk, hogy kevés lehet a szerepünk a világ ez irányú jobbításában, fontos, hogy észrevegyük a vízzel való körültekintő bánásmódban rejlő lehetőségeket. Egy felmérés szerint a háztartási vízfogyasztásunk csak nagyon kis része (kb. 130 liter víz) az életmódunk által felemésztett víznek. A felmérés szerint ennél nagyobb rész (kb. 160 liter víz) szükséges a különböző használati tárgyaink legyártásához. Ez már a nem látható vízfelhasználásunk része. De a legtöbb vizet az életmódunk kiszolgálásában az élelmiszer-előállítás jelent. Ennek a legjelentősebb a hatása a víz felhasználására és ennek mérsékléséhez még csak nagy beruházásra sincs szükség, de megváltoztatásával nagyságrendet tudunk változtatni a vízfelhasználásunkon.
A témával sokat fogunk még foglalkozni.
A mostani műsor itt újrahallgatható.