Az ökológiai válság morális kérdés.
Az ökológiai válság morális kérdés.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
Megkezdődött az éghajlatváltozással foglalkozó ENSZ konferencia a „Részes Felek 14. találkozója" (United Nations Climate Change Conference in Poznan) Lengyelországban, Poznanban.
A találkozó magában foglalja az Éghajlatváltozási keretegyezmény (UNFCCC) Részes Felek 14. konferenciáját (COP 14) és a Kiotói Jegyzőkönyvet (KP-t) aláíró felek 4. konferenciáját (COP/MOP 4).
Egy ilyen találkozó, az egyezmény (és jegyzőkönyv) legmagasabb döntéshozó testületeinek az ülése mindig izgalmas és mozgalmas találkozó. Sok ezer ember, aki „elvileg" mind azért gyűlik össze, hogy egy cél érdekében, a fenyegető éghajlatváltozás csökkentése – esetleg elkerülése- érdekében olyan nemzetközi szabályokat fogadjon el, amelynek a betartása révén esély nyílhat arra, hogy a végső célt elérjük. Egy ilyen találkozó még akkor is izgalmas, ha várhatóan nagy döntések, óriási „áttörés" a nemzetközi tárgyalásokban nem várható. Így lesz ez Poznanban is.
Majd talán a COP 15 (2009. december Koppenhága) hozhat egy új, a jelenleginél hatékonyabb és hatásosabb (a Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtása szinte „semmi" ahhoz amire szükség lenne az éghajlatváltozás elkerüléséhez) nemzetközi keretrendszer kidolgozása tárgyában fontos döntéseket…., de ne szaladjunk előre.
A konferencia hagyományosan plenáris és sok „kisegítő" testület és munkacsoport ülésével kezdődött: két fő testület, és négy kisegítő testületet hívnak össze: a hosszú távú együttműködési terven dolgozó ad hoc munkacsoport 4. ülésszaka; az ismételten összehívott, a KP Annex I. részes felek a további kötelezettségeket megtárgyaló ad hoc munkacsoportjának 6. ülésszaka (AWG-KP 6); az célok megvalósítását elősegítő testület (SBI 29), valamint az Egyezmény tudományos, kormányközi tanácsadó testületének (SBSTA 29) 29. ülésszaka.
A fentieken kívül még sok-sok az előbbieknél színesebb betűszavakkal jelzett egyeztető csoport és a hivatalos kormányközi folyamaton kívüli nyomást gyakorló csoportok (zöldek és az ipari szféra csoportjai és mások) ülései kezdődnek el.
Fenti egyeztető találkozók hevessége az idő multával nő, de nagyon ritkán kerül minden ügy végére pont.
A konferencia csúcspontja az ún. magas színtű szakasz lesz, a közös COP és COP/MOP delegáció vezető miniszterek és más magas rangú tisztviselők részvételével (december 11-12 között). Érdekesség képen meg kell jegyeznünk, hogy pont ezekben napokban döntenek majd az EU állam és kormányfői az EU hozzájárulásáról, az ún. klíma/energia csomag elfogadásának politikai elemeiről.
A témák színesek lesznek: napirendi pontok igen széles körét fogják megvitatni. A középpontban a 2012 utáni időszak lesz, amikor is a Kiotói jegyzőkönyv első vállalási időszaka lejár, gyakorlatilag ezen nemzetközi eszköz hatályát veszti.
A poznani tárgyalások a félidejét jelentik azon tárgyalási sorozatnak amelynek a végén egy új keretszerződés születik a klímaváltozás elleni hosszú távú, fokozott globális együttműködésre vonatkozóan, reményeink szerint 2009-ben Koppenhágában.
Nemes Csaba