Megkezdődött a katari Dohában a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.

 

A megállapodást azonban az évek óta fennálló ellentétek nehezítik, és ez vélhetően az OPEC-tagállam Katarban - amely egyébként a világ országai közül a legnagyobb egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátással rendelkezik - sem lesz másképp.

 

A feltörekvő és fejlődő piacok szerint a klímaváltozást leginkább okozó, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó fejlett ipari államoknak kell nagyobb terhet vállalniuk. A fejlett államok ezzel szemben többek között - az immár a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának számító - Kína csatlakozását várják a szerződéshez. Más országok, így az Egyesült Államok még az első Kiotói Jegyzőkönyvet sem ratifikálták.

 

Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így egyelőre az Európai Unió és Ausztrália - amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 14 százalékát jelenti - tart ki a további szigorítás mellett.

 

Az egy évvel ezelőtti durbani konferencia is e konfliktusból adódóan félsikerrel zárult. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották.

 

A tavalyi megállapodás értelmében így most arról kell dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Kidolgozásra vár továbbá annak a tavaly elfogadott útitervnek a végrehajtása is, amellyel az összes nagy gazdaság - a legnagyobb kibocsátók is - kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie.

 

Mindeközben a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik. Andrew Steer, a World Resources Institute kutatóintézet vezetője így fogalmazott: "A helyzet nagyon sürgős. Már nem mondhatjuk azt, hogy a klímaváltozás a jövő problémája".

 

Az ENSZ által az elmúlt héten közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.

 

Elemzők szerint az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy hurrikán hatására némileg enyhülhet az amerikai álláspont. A hurrikán miatt több napra leállt az élet Amerika atlanti partvidékén, de a vihar a karibi térségben is jelentős károkat okozott.

 

A szélsőséges időjárás azonban Magyarországot sem kímélte az elmúlt évben: februárban hidegrekord, augusztusban meleg- és hidegrekord dőlt meg, és a mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta a nyári szárazság.

 

A megállapodás bizonyára nem múlik majd a Kis Szigetállamok Szövetségén. A 43 államot tömörítő szervezet által szeptemberben kiadott közleményben, az ENSZ Alapokmányára hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás általi tengerszint-emelkedés "jelenti a legnagyobb veszélyt területi integritásukra, életképességükre és túlélésükre".

 

A dohai tanácskozáson részvevőknek tehát ebben a bonyolult környezetvédelmi, gazdasági és politikai csillagzatban kell megállapodásra jutniuk. A konferencia első hetében szakértői szintű egyeztetések várhatóak. A miniszteri szintű tanácskozások december 4-étől kezdődnek.

 

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországot a konferencián állami szinten képviselő hivatalos küldöttség vezetője Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára