Folyik a klímacsúcs Koppenhágában, s egyre világosabb, hogy a környezetünknél is nagyobb a tét. A globális környezeti válság gyakorlatilag minden mai problémánk lényegét érinti, ideértve azt is, hogy olyan világgazdasági modell megalkotására lenne szükségünk, aminek a közjó az alapja. Közvetlen köze van biztonsági kérdésekhez, a politikai és gazdasági életet destabilizáló, egyre veszélyesebb etnikai és nemzetközi konfliktusokhoz, a migráló és otthonuktól megfosztott tömegekhez, a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség növekvő mértékéhez, a víz-, energia- és élelmiszerhiányhoz.

Mára hiteltelenné vált minden kifogás és ürügy, amelyre hivatkozva a környezet ügyét halogattuk, akárcsak az az érv, hogy más, fontosabb problémáink vannak. Ha ezt az ügyet elbukjuk, elbukunk minden mást is.

A bolygó megmentése olyan feladat, amiben a kormányoknak, az üzleti, a tudományos és a civil társadalomnak egyaránt részt kell vennie, hiszen mindannyiuknak megvan a maga szerepe ebben a nemes ügyben. A felelősség leginkább ugyanakkor a kormányoké és a hozzájuk tartozó intézményeké. A kormányok vezethetnek be olyan szigorú normákat és szabványokat, amelyek nélkül nem küzdhetünk a klímaváltozás ellen. Csak az állam tudja biztosítani azokat az erőforrásokat és ösztönzőket, amikre a legfejlettebb technológiák bevezetésére szükség van. Csak az állam tudja segíteni azokat, akik a legkiszolgáltatottabbak a klímaváltozásnak. A koppenhágai csúcs célja, hogy új szakaszt nyisson a klímaváltozás elleni nemzetközi együttműködésben. Csak rajtuk múlik, hogy erős és meggyőző, vagy éppen erőtlen lesz a kezdet.

A klímaváltozásra vonatkozó legújabb tudományos eredmények rendkívül ijesztőek: tényleg vészhelyzet van. A tudomány és a politika közti szakadék mégis tovább szélesedik, ahogyan a tárgyalások és a probléma súlyossága közti szakadék is. A tudományos álláspont szerint el kellene érnünk, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne legyen több 1-2 foknál. A júliusi, olaszországi G-8 találkozón ezzel a nézettel azonosultak a politikusok. Tudnunk kell, hogy ennyi hőmérséklet-emelkedés is jelentős pusztulással járhat, eltűnhet például a korallzátonyok többsége az egész világon. A koppenhágai megbeszélésekben érintett tárgyalók politikai kompromisszumai ugyanakkor gyakorlatilag biztossá teszik, hogy a hőmérséklet-emelkedés legalább 4 foknyi legyen - ami bőven a katasztrofális veszély sávjában van.

Tovább a teljes cikkhez

Forrás: Komment.hu