Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
„Ami elkerülhetetlen” címmel írt Nemes Csaba cikket a július 5-én megjelent Új Ember teremtésvédelmi rovatában. Az enciklika „Ami otthonunkban történik” című fejezetében így fordul felénk: „személyes szenvedéssé alakítsuk azt, ami a világon történik, és így felismerjük, mivel tud minden egyes ember hozzájárulni (a környezetvédelemhez)”. Idézte a Pápai Tudományos Akadémia” által 2015. április végén kiadott „Az éghajlatváltozás és a közjó” című állásfoglalásából a Harvard professzorának (E.O.Wilson) üzenetét: „azt a bűnt, amit ma elkövetünk nagyon kis valószínűséggel fogják nekünk megbocsátani utódaink, mert a folyamat visszafordíthatatlannak látszik”. Azt írja, hogy a bűn az, amikor könnyelműen azt gondoljuk, hogy majd a tudósok megoldják, a bűn a „nem ránk tartozik”, a „nem a mi dolgunk” foglalkozni vele. Észre kell vennünk, hogy felelősek vagyunk, a jövő generációk, azaz gyermekeink, unokáink jövőjéért! Nem rázhatjuk le a felelősséget magunkról, ugyanis technológiai értelemben van megoldás. Nemcsak a tudósok, ha nem a döntéshozók is tisztában vannak azzal, hogy, mit, hogyan és azzal is, hogy milyen pénzügyi forrásból lehetne megkezdeni a globális rendszerek átalakítását. A régóta ismert az a környezetpolitikai elv, amit a „szennyező fizet” alapelv mintájára, ami nem igazán működik a világban, ismert egy másik alapelv is, az „áldozat fizet” alapelv. Az áldozatok legfőképp a szegények és elesettek közül kerülnek ki, és nemcsak a távoli „Harmadik világban”, hanem a fejlett országokban és hazánkban is. Mindnyájunk felelős, ahogy Ferenc pápa üzente „minden kidobott élelmiszer a szegények asztaláról ellopott étel”. S ehhez hozzátehetjük, hogy minden elmulasztott, elodázott intézkedés, tett környezetünk védelme érdekében embertársaink életébe kerülhet, nemcsak nagyon távol tőlünk, hanem közvetlen közelünkben is. Tudnunk kell, hogy felelősek vagyunk embertársainkért is!