Az idei január-júniusi időszak a valaha mért legmelegebb fél év volt a Földön, mióta mért adatok vannak - a NASA keddi közlése szerint.

Szakértők szerint 2010 valószínűleg a legmelegebb év lesz az időjárási adatok rögzítése óta, bár az amerikai óceán- és légkörkutató intézet (NOAA) azt jósolja, hogy július-augusztusban kialakul a La Nina nevű óceáni időjárási jelenség, ami hűtő hatású lesz.

A NASA adatbázisában az idei június volt minden idők harmadik legmelegebb júniusa. Az északi félgömbön rekord alacsony volt a hótakaró mennyisége, és az utóbbi hat hétben egy sor hőségrekord dőlt meg egyebek mellett Kuvaitban, Szaúd-Arábiában, Irakban, Nigerben, Pakisztánban és Oroszország ázsiai részén.

A hőhullámok és a szélsőségesen magas hőmérsékletek 2039-re szokványosak lesznek az Egyesült Államok területén a Stanford Egyetem új tanulmánya szerint; a globális felmelegedés hatásai előbb lesznek érezhetők, mint azt korábban jósolták. Egyes szövetségi államokban, köztük Utah-ban, Coloradóban, Arizonában és Új-Mexikóban évente várhatóan hét - az emberek egészségére és az agrárszektorra nézve kockázatos - rendkívül forró periódus fog kialakulni. A nagy meleg miatt jelentősen lecsökkenhet majd a kukorica-, szója-, gyapot- és szőlőtermés.

Egy új tanulmány szerint 2021-2040 között több lesz a forróbb, hőségriasztásos nyári nap Magyarországon. Az enyhébb ősz és tél miatt viszont elszaporodhatnak a kártevők, erősebbek lesznek a járványok. Kevesebb lesz a csapadék, de hirtelen sok hullhat belőle - az idei 140 év óta a legcsapadékosabb május volt.

Tovább a teljes cikkhez

Forrás: Origo