Hogyan lehetne megoldani, hogy minden éhező a megfelelő mennyiségű és minőségű élelemhez jusson? Képes-e erre a tudomány, és főként, a genetikailag módosított (GM) növények? A válasz nem is egyértelmű igen, és nem is egyértelmű nem. A probléma valódi gyökere ugyanis a szegénység, és erre önmagában sajnos sem a technológia, sem pedig a tudomány nem kínál csodaszert - írja a Nature világélelmezéssel foglalkozó különszámának vezércikke.

A szerkesztőségi cikk az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik tisztségviselőjét is idézi, aki szerint "könnyedén megvalósíthatónak tűnik, hogy 2050-ben már mindenki elegendő élelemhez jusson." A kijelentés azonban csak akkor lenne igaz, ha a jövő mezőgazdaságában a mainál sokkal több területet vonnának be a termelésbe (több százmillió hektárnyi természetes élőhely elpusztításával), emellett fokozódna a növényvédőszerek és műtrágyák használata. Az öntözési szükségletek növekedése miatt ezen kívül tovább csökkenne a már jelenleg is szűkös felszín alatti vízkészlet.

A cikk szerint ez lenne az egyik legrosszabb választás. A következő évtizedek igazi kihívása emiatt abban áll, hogy miként növelhető a mezőgazdasági hatékonyság anélkül, hogy ezzel párhuzamosan a szükséges termőföldek méretét is jelentősen meg kellene emelni - írja a Nature. Segíthetnének-e ebben a GM-növények?

Tovább a teljes cikkhez

Forrás: Origo