Mi is az a bizonyos két Celsius fokos emelkedés? címmel írt Nemes Csaba cikket az Új Ember március 8- ai számában. Vajon mi is ez a rejtélyes, sokat emlegetett kettő Celsius fok, amire egyre többször hivatkoznak az ember által okozott éghajlatváltozás kapcsán?! Valamikor 1992. táján az Éghajlatváltozási Keretegyezmény létrehozása kapcsán merült fel ez a határszám, méghozzá nem akárhol, hanem Genfben, a Világ Meteorológiai Szervezet (WMO) és az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) által létrehozott Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek otthon adó ENSZ székház falai között. Az azokban az időkben a Genfben zajló eseményeket közelebbről követők elbeszélései szerint egy orosz tudós diplomata ötlete volt a kettő Celsius fokos határ. A diplomatát ismerők beszámolói szerint ő maga nem igazán fogadta el az ember által okozott éghajlatváltozás folyamatát, sokkal inkább azt természeti okokra vezette vissza, ugyanakkor a 2 Celsius fokos határértéket kerek, jól kommunikálható valamint nagyon távoli jövőbe vesző határértéknek tartotta. Maga az ötlet el is halt volna, ha a német kormány 1994-ben Berlinben megrendezett Klímacsúcson (az Egyezmény Részes Feleinek Konferenciája első ülésszakán) nem hozta volna be a nemzetközi hivatalos köztudatba, azért hogy egy jól meghatározott, világos célt tűzhessenek ki a nemzetközi közösség elé. Azóta is ez maradt a globális cél, bár a később hatályossá vált nemzetközi jogi dokumentumba nem került be. Mi történik, ha meghaladja ezt a határt a globális évi középhőmérséklet emelkedés? Sokan használják azt a kifejezést, hogy ezután „átbillen”, a globális klímaváltozás  és "visszafordíthatatlanná”, „katasztrofálissá” válnak a következményei. Nagyon sok globális modellszámítási kísérlet utal ilyen jelenségekre, de az a bizonyos, a népszerűen „töréspontnak” is nevezett 2 Celsius fokos határ biztosan nem indíthat el ilyen drasztikus változásokat. Ennek a határ számnak nincs valódi fizikai tartalma. Nem a két Celsius fok a lényeg, hanem inkább az ehhez a tartományhoz (1-3 Celsius fok) tartozó klimatikus –esetenként súlyos- regionális következmények. Egyre többet kellene tudnunk arról, hogy pl. a Kárpát-medencében milyen változásokkal kell számolnunk az elkövetkező ötven évben szinte biztosan bekövetkező felmelegedés miatt. Ez azért is lenne rendkívül fontos, hogy minél többet tehessünk, hogy felkészüljünk az alkalmazkodásra és időt nyerjünk a cselekvésre.