„Súlyos gondolat” címmel írt Bakonyi Gábor cikket az Új Ember november 2-ai számában, a teremtésvédelem rovatban. Halottak napján felvethető „súlyos” gondolatait osztotta meg az olvasókkal. Azt írja „Véleményem szerint ugyanis azon a bizonyos „utolsó napon”, többek között, arról is el kell számolnunk mindannyiunknak, hogy milyen volt a viszonyunk a természethez. Jól sáfárkodtunk-e a ránk bízott Természettel a magunk helyén?... Sok más, mindennapi tevékenységekre vonatkozóan nem találunk ilyen egyértelmű utasítást,  viszont a teremtés védelme és továbbvitele mindenkinek kifejezett feladata. Ha pedig ez így van, akkor az utolsó ítéletkor a teremtett világgal volt kapcsolatunkról el kell majd számolnunk Az esztergályos, a pallér pazarolta-e az alapanyagot, a közgazdász felesleges beruházásokra buzdított-e, a tanár nevelte-e környezeti tudatosságra a diákot, és így tovább? Ahányan vagyunk, annyi személyre szabott kérdés, de amit véleményem szerint majd „akkor és ott” mindenkinek meg kell válaszolnia. Ez egy súlyos gondolat, de talán érdemes a tovább gondolásra. Nem biztos, hogy igazam van. De mi van, ha mégis?”