Az ökológiai válság morális kérdés.
Az ökológiai válság morális kérdés.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
A kommunálisan gyűjtött szemét díja jelentősen növekedni fog az elkövetkező években, ezért anyagilag is megtérülhet a szelektív gyűjtés azoknak, akik odafigyelnek a hulladék szétválasztására - fogalmazott az Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ) közleménye a kedden Budapesten megrendezett szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai konferenciáról.
Az idei év első egyesületi találkozójára 2013. február 13-án kerül sor. A találkozó menetrendje a következő lesz:
Bazsi – Kiváló minőségű gyümölcseiről, őshonos kisállatairól volt híres sok évtizeden át a falu.

A Pilisi Parkerdő Zrt. a lakosság bevonásával a Zsámbéki-medence eltűnőben lévő gyümölcsfajtáit szeretné dokumentálni és újraéleszteni.

Az Új Ember január 20-ai számában a Teremtésvédelem rovatban Bakonyi Gábor „Apró lépések a környezetünkért” című cikkében ír a „Föld órája” kezdeményezésről. Olyan témáról van szó, amely a keresztény bizalomból ugyanúgy következik, mint - ahogy a cikk bemutatja - a környezettudatos gondolkodásból: az apró tettek sokasága is segíthet a környezeti terhelések csökkentésében. Ne gondoljuk, hogy egy ember tettére nincs szükség, sokunk közös elkötelezettségével mint milliónyi kis Atlasz, együtt vihetjük tovább vállunkon a működésében megóvott, egészséges Földet (ami, tegyük hozzá, elengedhetetlen emberi hozzájárulásunk a Teremtő ránk vonatkozó tervéhez).

Csaba testvér nemrég megjelent újabb üzenete abból a szempontból különösen is érdeklődésre tarthat számot a teremtett világ iránt felelősségüket megélni próbáló keresztények számára, hogy reményteli látásmódjával az emberi közösség és az isteni szeretet nagyobb összefüggésébe helyezi azokat a témákat, amelyek oly sokszor vita tárgyai korunkban: az erőforrások felhasználását, a tudomány fejlődésének vívmányait... Hajlamosak vagyunk ezeket vagy mélyebb átgondolás nélkül, felelőtlenül kihasználni, vagy pedig szigorúan megbélyegezni. Csaba testvér szavaiból megérthetjük: a hálás lelkület és egymás bőkezű megajándékozása a világ javaival ugyanúgy része a teremtett dolgokkal kapcsolatos keresztény küldetésnek, mint a felelős megkülönböztetés és a mai helyzetünkből fakadó tennivalók iránti elkötelezett figyelem.
Gigantikus méreteket ölt az emberiség húséhsége, 2012-ben 300 millió tonnás rekordot ért el. A látszólag olcsó nagyüzemi hús sokkal drágább. A vásárló háromszor fizet: a megvételkor, az adóval az új istállóknak és a vágóhidaknak, és megfizeti az okozott környezeti és egészségügyi károkat is. A Heinrich Böll Alapítvány, a német Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szövetség, a Bund és a Le Monde diplomatique című lap szakemberei által elkészített jelentés szerint különösen gyorsan növekedett és okoz komoly problémát a marha-, disznó- és szárnyashús fogyasztásának mértéke. A globális mezőgazdaság az egyik legnagyobb teher a környezetre: hogy milyen nagyot, azt az új "húsatlasz" teszi nyilvánvalóvá. A számos grafikát és adatot tartalmazó tanulmány többnyire elrettentő képet mutat a globális élelmiszeriparról - olvasható a Der Speigel német hetilap online kiadásában.A január 6-án megjelent Új Emberben Nemes Csaba „Élet a vízből” címmel ír édesvízkészleteinkről: vízkészleteink 97,5 százalékát sós víz alkotja, a fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz is hatalmas mennyiség, ám ennek csak a töredéke hasznosítható és kitett mindenféle szennyezésnek, hiszen a felszíni és felszíni alatti vizeink a végső szennybefogadók, ezért védelmük az élet védelmével egyenlő.


„Egy csepp a tengerben” című cikk Mozsgai Katalin és Nemes Csaba tollából az Új Ember ünnepi számában mindannyiunk felelősségéről, a sokasodó és súlyosbodó tünetekről, a klímakonferenciák zsákutcájáról, a keresztény közösségek reményteli összefogásáról. Nem megijedni, hanem Isten művének megőrzésén kell munkálkodni, közösen: ha gyorsan kívánsz menni, menj egyedül, ha messzire akarsz jutni, menjünk együtt! Jézus Urunk ezért adta nekünk az egyetemes keresztény közösséget!
