A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Mai összeállításunkból az is kiderül, hogy hazánkban tavaly nőtt-e vagy csökkent a légszennyezettség mértéke.

Megint átléptünk egy határt, ahonnan visszatérni nagyon sok időbe kerülhet. Átlépte a Föld légköri szén-dioxid-koncentrációja a 410 ppm-t (részecske a millióhoz). Eddigi tudásunk szerint az ember civilizált történelme során még nem volt ekkora a Föld légköri szén-dioxid-koncentrációja.

Az USA-béli NOAA (Nemzeti Óceáni és Légköri ügyek Hatósága) által a világon először, 1958-ban üzembe helyezett, a háttérszennyezettséget (szén-dioxidot) mérő állomás 2018. májusi jelentése az időszakos természetes változékonyságtól letisztított, átlagos szén-dioxid-szintről adott tudósítást. A szén-dioxid évtizedeken keresztül a légkörben marad, és így felhalmozódik, ezért a 400 ppm szint alá csökkenéshez csakis az egész világra kiterjedő, robosztus eredményeket adó, a szennyező anyag kibocsátását csökkentő intézkedésekre lenne szükség. 1958 óta, azaz mindössze hatvan év alatt kis híján 100 ppm-t, azaz több mint 30%-kal nőtt a légkör átlagos szén-dioxid-szintje.

Tudjuk, hogy mit kellene tenni, de mégsem úgy cselekszünk. Az elmúlt harminc évben számos nemzetközi megállapodás rendelkezik arról, hogy miért és hogyan kellene csökkenteni a kibocsátásokat. A legutóbbi, a párizsi klímaegyezmény is erős célokat tűzött ki arra nézve, hogy 2030-ra és azon túl milyen arányban kellene csökkenteni a kibocsátásokat.

A fentiek ellenére a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) hetekkel ezelőtt publikált friss jelentése szerint 2017-ben 2,1%-kal nőtt a globális energiaigény. A növekedés üteme a világgazdaság fellendülése miatt csaknem kétszerese az előző évinek. Azaz elindult a gazdasági növekedés, de a növekedést és az azzal járó környezetszennyezést a világ országainak legtöbbjében nem tudták szétválasztani. Pedig, ahogy ezt már harminc éve hangoztatják a környezetgazdasági tankönyvek is, vagy a növekedés és a szennyezés határozott szétválasztására, vagy ún. nem-növekedési kormányzásra lenne szükség az ökológiai katasztrófa megakadályozásához, „közös otthonunk” megóvásához.

A növekvő energiaigény több mint 70%-át fosszilis energiahordozók adták, az igény 30%-a megújuló alapú energiaforrásokból származott. Az eddig jó tendencia, az egységnyi GDP-re jutó energiafelhasználás csökkenésére vonatkozó ún. energiaintenzitás javulása is lelassult.

Fenti okok miatt ahelyett hogy csökkent volna, 1,4%-kal nőtt a globális szén-dioxid-kibocsátás. Néhány fejlett gazdaságban, az USA-ban, az Egyesült Királyságban és Japánban, valamint Finnországban, Dániában, Írországban, Belgiumban és érdekes módon Mexikóban a világátlagtól eltérően csökkent a kibocsátás.

Magyarországon is nőtt a a szén-dioxid-kibocsátás 2017-ben 2016-hoz képest (az EU 1,8%-os növekedést tudhat magáénak), ami egyebek mellett elsősorban a közlekedés rendkívüli növekedésének köszönhető. De a mérések alapján a miénknél még jóval nagyobb mértékben növekedtek a kibocsátások Máltán, Észtországban, Bulgáriában, Spanyolországban és Portugáliában.

A fent idézett IEA-jelentés azt is megállapította, hogy az olaj iránti kereslet – a közlekedés és a petrolkémia növekvő igénye miatt – 1,6%-kal emelkedett, ami több mint kétszerese az elmúlt évtizedben tapasztalt átlagos éves növekedési ütemnek. A fosszilis erőforrások közül a földgázfelhasználás nőtt a legnagyobb mértékben (3%-kal), amelynek csaknem egyharmadát Kína növekvő kereslete adta. A szén iránti kereslet két év után ismét változást mutatott, körülbelül 1%-kal emelkedett, amit elsősorban az ázsiai széntüzelésű villamosenergia-termelés felfutása okozott. A megújuló forrásból származó villamosenergia-termelés 6,3%-kal nőtt, elsősorban a szél, a napenergia és a vízenergia további térnyerése révén.

Az IEA-jelentés legszomorúbb és remélhetőleg a döntéshozókat felrázó megállapítása, hogy a fosszilis tüzelőanyagok a teljes energiaigény 81%-át fedezték 2017-ben, ami azt jelenti, hogy több mint három évtizede érdemben változatlan a levegőszennyezésért leginkább felelős energiahordozók aránya!

Fotó: Pexels.com

Nemes Csaba/Magyar Kurír