Bár a szemléletváltás megtörtént – már nem uralni akarjuk a természetet, hanem védeni –, szükséges, hogy ezt a felfogást minél több ember magáénak érezze, és eszerint cselekedjen. Magyarországon a keresztény egyházak egyre több figyelmet fordítanak a természet védelmének kérdéseire, hiszen Isten azért helyezte az embert a Földre, hogy művelje és őrizze azt (Ter 2,15), és amit gondjainkra bízott, azért felelősséggel tartozunk.

A teremtésvédelem témája évek óta napirenden van az Evangélikus Egyházban. Az iskolai táborokban, kirándulásokon felhívják a gyermekek figyelmét a teremtés szépségeire, értékeire, rendszeresen olvashatunk cikkeket, tanulmányokat ökológiáról az Evangélikus Élet hasábjain, konferenciák, fórumok szólnak a természetvédelemről. Az egyházban általános gyakorlat, hogy a lelkészek és gyülekezeti tagok aktívan részt vesznek környezettudatos gondolkodásmódon alapuló kezdeményezésekben. Az irodákban még arra is figyelnek, hogy a felhasznált papír újrahasznosított legyen, s hogy a szeretetvendégségeken ne használjanak műanyag evőeszközöket. A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma 2008 őszén létrehozta az „Ararát" teremtésvédelmi-ökológiai munkacsoportot. Tagjai olyan lelkészek és tanárok, akik egy-egy közösség életének környezettudatosabbá tételén fáradoznak. A munkacsoport célja a teremtett világ tudatos védelme.

A Magyar Katolikus Püspöki Kar Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevele már 1996-ban rámutatott a természet- és környezetvédelem fontosságára, de nem szólt a környezeti nevelésről. A legutóbb kiadott körlevél, a Felelősségünk a teremtett világért viszont már az ember a teremtett világgal való kapcsolatát vizsgálja és a keresztény hagyomány, valamint az Egyház tanítása alapján a felelős cselekvés kulcspontjaira kíván rámutatni. Az első rész a környezeti problémákra természettudományos szemszögből világít rá, míg a második rész a választ filozófiai és teológiai alapokra helyezi; bemutatja az egyház társadalmi tanításának a témához kapcsolódó legfontosabb elemeit. A harmadik rész egy olyan gazdaságetikai modellt tár elénk, amely a teremtett világot a közjó részeként szemléli, annak megőrzését akkor látja biztosítottnak, ha nem kizárólag a piaci elvek érvényesülnek. A negyedik fejezet pedig az előzőekre épülve az egyház lelkipásztori szolgálatát mutatja be: a hiteles Krisztus-követésnek a teremtett világ értékeivel való egyéni és közösségi kapcsolatainkban konkrétan is meg kell mutatkoznia.

A körlevél mellett három új kiadvány is készült a témában. Az első egy tanulmánygyűjtemény, amely környezetvédelmi adatokat, háttér információkat nyújt a hitoktatóknak, lelkipásztoroknak. A második kötet óravázlatai osztályfőnökök, hitoktatók számára készült, hat különböző korosztály számára öt témakörben készültek. A harmadik kiadvány pedig a környezetvédelem terén megvalósítható gyakorlati ötleteket tartalmaz, melyek családi és plébániai közösségi körökben is hasznosak lehetnek.

A Magyarországi Református Egyház az emberek felvilágosítását tartja az egyik legfontosabb teendőnek. „A kereskedelmi televíziók »közvélemény-kutatásai« szerint sokan örülnek a tavasznak a télben, az emberek többsége nem tud felülemelkedni a rövid távú kényelmi szempontokon, és nem képes felmérni a jelenség veszélyeit" – állapította meg Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke. Az egyház támogatja, hogy a globális felelősség kérdése minél több fórumon kerüljön napirendre, mert a tudományos elemzések, az alapítványok és a különféle egyesületek kezdeményezései nehezen válnak széles körben ismertté. Követve a protestáns alapfilozófiát, úgy vélik, a globális problémákra regionális megoldásokat kell találni. Ahol a világszervezetek nem érnek célt, a helyi kreatív kezdeményezések sikeresek lehetnek. „Lentről felfelé" haladva, mindenkinek először a közvetlen környezetében kell rendet tennie, majd a falvak, városok szintjén át lehet eljutni a nemzetközi cselekvés szintjéig.

A gyakorlati megvalósítás egyik pillére a Károli Gáspár Egyetem Vidék-Innovációs Kutatási Fejlesztési Csoportja, mely 2004 tavaszán alakult. A kutatócsoport gazdálkodók, vállalkozások, vállalatok, települések, kistérségek és régiók számára kínál olyan komplex fejlesztési terveket, melyekben a gazdaságosság mellett a környezetvédelmi szempontok is kiemelt hangsúlyt kapnak. Interdiszciplináris képzési rendszerük segíti a környezettudatos gondolkodás elsajátítását, eddigi sikeres projectjei közt több nemzetközi együttműködés is szerepel.

A keresztény embereknek nemcsak tudatosítaniuk kell magukban a természet kizsákmányolásainak következményeit, hanem aktív részt is kell vállalniuk a probléma enyhítésében, felszámolásában. A felelős keresztény gondolkodás velejárója a tenni akarás. A Földet, minden ellenszolgáltatás nélkül kaptuk ajándékba Istentől, s ezt az ajándékot meg kell becsülnünk. Hiszen elérkezik majd az idő, amikor számot kell adnunk arról, hogy sáfárkodtunk a javakkal s akkor már nem háríthatjuk a felelősséget másra, a gazdagok kényelemszeretetére, az ipari üzemek nagymértékű környezetszennyezésére, csak a mi egyéni lelkiismeretünkre.

Napelemek a Vatikánban

A Vatikánban november 26-án, az általános kihallgatáskor lépett működésbe a VI. Pál kihallgatási csarnok tetőszerkezetén elhelyezett 2400 napelem. A felavatási ceremónián, amelyre a Pápai Tudományos Akadémián került sor, jelen volt Giovanni Lajolo érsek, Vatikánváros kormányzója, Frank Asbeck, a napelemeket adományozó Solar World AG elnöke és Carlo Rubbia, a Fizikai Nobel-díj kitüntetettje.

Vatikáni részről elhangzott: a projekt a Szentszék környezetvédelmi törekvéseinek konkrét és kézzelfogható jele, és része annak a Benedek pápa által támogatott „zöld kultúrának, amelyet etikai értékek jellemeznek". Az évi 315 500 kWh teljesítményű modulok évente 315 tonnányi szén-dioxid-kibocsátástól fogják megkímélni a környezetet és 80 tonnányi kőolaj felhasználását takarítják meg. A kihallgatási csarnok általános audienciák, illetve koncertek és konferenciák helyszíne, befogadóképessége 12 000 fő. A napelemek az épület fűtését és légkondicionálását biztosítják.

Az írás a Stáció február-márciusi számában jelent meg.

Magyar Kurír