Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
Nagyböjti elmélkedés-sorozatunkban pápai dokumentumok és szentírási szakaszok segítségével szemléljük a böjtöt, mint önmegtagadást és megtérést, ami összeköti a teremtésvédelmet a szegények védelmével és a jövő generációk iránti felelősséggel. Nyolc egymáshoz kapcsolódó témát követhetünk a tudatosság felkeltésétől a gyakorlati cselekvésig. Minden téma teológiai és szentírási alapokon köti a nagyböjti cselekedeteket (böjt, ima, alamizsna) a teremtésvédelemhez. Minden elmélkedés végén adunk néhány tippet a leírt gondolatok megélésének segítésére.
Idei elmélkedéssorozatunkat Ferencz Zoltán szociológus, a Váci Egyházmegye teremtésvédelmi referense készítette.

A húsvéti eszkatológia (a végső dolgokról szóló tanítás) nem a világ végét, hanem annak Krisztusban való beteljesedését hirdeti: a feltámadás titka az egész teremtett világ megújulásának záloga, ahol a béke és igazságosság a fenntartható jövő alapköveivé válnak. (KEK 991., 1016) A béke nem csupán a háború hiánya, hanem az igazságosság gyümölcse és a szeretet műve. (Caritas in Veritate, 6) Szent VI. Pál pápa szerint „a fejlődés a béke új neve”, ami azt jelenti, hogy a nemzetek közötti valódi megbékélés elképzelhetetlen az anyagi és szellemi javak igazságos elosztása nélkül. (Gaudium et Spes, 9) A fenntartható jövő megköveteli, hogy a gazdasági rendszerek ne a rövid távú profitot, hanem az emberi méltóságot és a közjót szolgálják. (Caritas in Veritate, 40) Az éhezés felszámolása például nem csupán technikai kérdés, hanem etikai alapelv a világbéke megőrzése érdekében. (Caritas in Veritate, 237)
A „gondozás kultúrája” a technokratikus paradigma és a selejtezés kultúrájának ellenszere. Ferenc pápa hangsúlyozza, hogy a világ iránti gondoskodás valójában önmagunk iránti gondoskodás, hiszen egyetlen emberi családot alkotunk egy közös otthonban. A gyengék, a szegények és a szenvedők iránti gyengédség a „legerősebb és legbátrabb férfiak és nők útja”. (Fratelli Tutti, 17.; 194.) Minden apró, helyi szinten végzett jó cselekedet – mint az irgalmas szamaritánusé – hozzájárul a társadalmi szövet gyógyításához és a béke építéséhez.
A húsvéti vigília a Teremtés könyvével kezdődik: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet...” Ezután végigkísérjük az üdvösség és a megváltás történetét, amely a feltámadásban éri el csúcspontját. Krisztus feltámadása az Új Teremtés kezdete, ahol a halál, a pusztulás és a kizsákmányolás erői végleg vereséget szenvednek. A húsvéti vigília fényében a hívő ember felismeri, hogy a keresztségben már feltámadt Krisztussal. Az ökológiai fogadalom a vigília éjszakáján annak megvallása, hogy visszatérünk a teremtés ritmusaihoz, tisztelve a pihenés és a mértékletesség szent idejét. Felelősséget vállalunk a közös otthonért, elutasítva a selejtezés kultúráját és (LS 92) szolidaritást vállalunk a szegényekkel, akiknek kiáltása a föld kiáltásával egyesül. (LS 13)
A húsvéti remény nem menekülés a világból, hanem elköteleződés annak megújítása mellett. Krisztus feltámadása képessé tesz minket arra, hogy a „gondozás” eszközeivel gyógyítsuk a teremtést, és az igazságosság útján járva építsük a békét, várva az új eget és új földet, ahol Isten lesz minden mindenekben.
Amikor nagyböjtben lemondtunk a felesleges fogyasztásról, nem csupán környezetvédelmi akciót hajtottunk végre, hanem a feltámadt Krisztus uralmát ismertük el az anyag felett. (KEK, 991) Húsvét éjszakáján a keresztségi fogadalom megújításakor tudatosítsuk, hogy a „régi ember”, aki kizsákmányolja a teremtést, meghalt, és az „új ember”, aki óvja a közös otthont, feltámadt. A feltámadt Jézust Mária Magdolna először kertésznek nézi (Jn 20,15). Ez a „félreértés” mély igazságot rejt: az Új Teremtés ura a Kertész, aki gondozza, élteti és védi az életet. A keresztény ember hivatása ebben a világban ugyanez a „kertészi” munka.
A fotót Bánfalvi Tivadar készítette az Országos Kék Túra ösvény egyik szakaszán.
