Június 20 és 22 között kerül megrendezésre Rio, de Janieróban az ENSZ Konferenciája a fenntartható fejlődésről. Egy olyan találkozó lesz, amelyet nagy figyelemmel kísérnek az összes környezetvédő szervezetek. Talán utolsó alkalom, hogy változás legyen azután, hogy állam- és kormányfők húsz évvel ezelőtti ígéreteiket teljességgel elárulták. (Aiolus News)

Ezzel kapcsolatban a közelmúltban Rómában előadást tartott Achim Steiner az ENSZ főtitkár helyettese, a világszervezet környezetvédelmi programjának felelőse. Steiner sorra vette azokat a kérdéseket, amelyeket Rióban meg kell vitatni.

„2050-ig a világ GDP-jének 2 %-át, kb 1 300 milliárd dollárt be kell ruházni a globális gazdaság 10 kulcs szektorába (energia, vízgazdálkodás, halászat, erdők, hulladék feldolgozás, mobilitás, mezőgazdaság) Ez elegendő lenne, hogy kijussunk a gazdasági és környezeti válságból és elinduljunk egy zöld gazdaság kialakításának irányába. A múlt gazdasági modellje jól működött sok éven át, de megbukott. Van egy tapasztalati és tudományos szempontból egy védhetetlen modell” – mondta a főtitkárhelyettes.

Steiner szerint a változtatást a természettel kell kezdeni, amely a gazdaság egy tényezője, nem pedig „egy bőségszaru, ami soha nem fogy el” Példaként elmondta, hogy milliárdokat fektetünk be a CO2 felfogására és raktározására, anélkül hogy megértenénk, hogy sokkal jobb természetes raktárak az erdők, a talaj és az óceánok. A Riói konferencia az utolsó lehetőség lesz, a világ kormányzati hibáinak kijavítására a környezetet illetően.. „ A nagy gazdaságok már nem meghatározó tényezők. Létre kell hozni, egy környezeti kormányzatot, tekintélyes és erős struktúrával. Még hibás pályán vagyunk ahol cselekvési képességünket meghaladta Planétánk hanyatlásának és eróziójának üteme”- fejtegette Steiner

Ugyanezekben a napokban Londonban ülésezett 3000 tudós, akik a globális változások kutatási programjával foglalkoztak s az alábbi felhívást hozták nyilvánosságra:”Annak az emberi tevékenységnek a természeti rendszerekre gyakorolt felgyorsuló hatásaival nézünk szembe, amellyel kapcsolatban, ha nem cselekszünk gyorsan, kockáztatjuk annak a küszöbnek az elérését, ahonnan nincs visszatérés. Ha elveszítjük ezt az alkalmat, a jelenlegi és a jövőbeni következmények drámaivá válhatnak”- riadóztat a felhívás.

Egy sor folyamat, mint például az erdők kipusztulása, felgyorsulóban van .Minden évben 13 millió hektár tűnik el, ami megfelel Görögország területének. A termőtalaj is, a termőképességét tekintve hanyatlik, az elmúlt negyed században a globális földterület 24%-án vált érezhetővé. Egy sor folyamat, mint például az erdők kipusztulása, felgyorsulóban van .Minden évben 13 millió hektár tűnik el, ami megfelel Görögország területének. A termőtalaj is, a termőképességét tekintve hanyatlik, az elmúlt negyed században a globális földterület 24%-án vált érezhetővé. A talaj eróziójának üteme, a hagyományos és intenzív művelés következtében kb.100 –szorosan haladja meg azt az ütemet, amellyel a természet képes azt újra helyreállítani. A tudósok arra is felhívják a figyelmet, hogy a klímaváltozások, nevezetesen „az üvegházhatások tovább növekednek, és a túlmelegedés 2 fokos küszöbe felé tolják Földünket, ami fölött a környezeti változások visszafordíthatatlanná válhatnak.”

Forrás: energiacentrum / Aiolus News