Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnökének kommentárja
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) Negyedik Helyzetértékelő Jelentése (2007), amely meglehetősen kijózanító üzenetet hordozott, a 2006 júliusáig megjelent tudományos eredményeken alapult. Azóta azonban jelentős mennyiségű új tudományos eredmény vált közkinccsé.
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnökének kommentárja
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) Negyedik Helyzetértékelő Jelentése (2007), amely meglehetősen kijózanító üzenetet hordozott, a 2006 júliusáig megjelent tudományos eredményeken alapult. Azóta azonban jelentős mennyiségű új tudományos eredmény vált közkinccsé.
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. 2009. december 2. 10:45
Valóban kezd elsöprő méreteket ölteni az állampolgárok felelősségtudatához szóló és politikai cselekvésért kiáltó tudományos eredmények sokasága. [1]. A „Zöld Elnökök" informális hálózatának kezdeményezőjeként szeretném ismertté tenni és támogatásomról biztosítani ezen új, és meglehetősen elkeseredett tudományos figyelmeztetéseket. Elérkezett az ideje, hogy a kormányok végre összegyűjtsék mindazt az emberi leleményt, anyagi erőforrást és morális eltökéltséget, amit nemzeteik nyújtani tudnak, és határozottan, közös erővel irányt váltsanak a túlélés és a fenntarthatóság felé – most!
A Kutatóegyetemek Nemzetközi Szövetsége (International Alliance of Research Universities)[2] és az éghajlatváltozást kutató Pew Center on Global Climate Change [3] által kiadott összefoglalók szerint az új tudományos eredmények többsége részben vagy teljes egészében az éghajlatváltozás közvetlen megfigyelésén alapul (szemben a korábbi előrejelzésekkel vagy becslésekkel). Más szóval - hogy egy hajózási hasonlattal éljek - már nem számítgatnunk kell a jéghegyekkel való ütközés esélyét, vagy azt latolgatnunk, milyen útvonalon van az ütközésre legnagyobb esély: a jéghegyeket már saját szemünkkel látjuk a hajó orra előtt.
Általánosságban elmondható, hogy az éghajlatváltozás megfigyelt üteme gyorsabb, mint azt a korábbi becslések vagy modell-alapú számítások jósolták. A tenger vízszintje emelkedik, a globális jégtakaró fogy, a biológiai rendszerekben zavar támadt. A legutóbbi kutatások szerint a változások hatása a korábban becsült értékekhez képest nagyobb lesz: az IPCC 2007-ben megjelentetett előrejelzései ma már meglehetősen konzervatívnak tűnnek az újabb megfigyelések és a továbbfejlesztett modellezési módszerek fényében. A kibocsátások csökkentése nélkül az éghajlat változásának számos folyamata valószínűleg fel fog gyorsulni, növelve annak az esélyét, hogy az éghajlat váratlanul vagy visszafordíthatatlanul megváltozik.
A káros hatások gyors, fenntartható és hatékony enyhítésére nagyobb szükség van, mint valaha. Ha idén komoly célokat tűzünk ki 2020-ra, és el is érjük azokat, azzal csökkentjük az esélyét annak, hogy egy olyan ponton billenjünk át az éghajlatváltozás folyamatában, ahonnan már nincs visszaút. A 2050-re kitűzött célok elérése is olcsóbbá és biztonságosabbá válhatna ezáltal. A kulcs a káros hatások hatékony csökkentéséhez az energiahatékonyságot és az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákat támogató szakpolitikai irányelvek elfogadása és alkalmazása.
Forrás: Védegyelet
cs, 2009-12-10 00:00 
Facebook
Twitter
