Ha békére törekszel, védd a teremtett világot!
XVI. Benedek pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 2010. január 1.
Ha békére törekszel, védd a teremtett világot!
XVI. Benedek pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 2010. január 1.
E kis ötletgyűjtemény a környezetvédelem hétköznapi megéléséhez ad néhány
tanácsot, melyek alapot adhatnak hasonló ötletek megfogalmazására. A listák
tetszés szerint folytathatók. A környezettudatos életmód hiteles megélése
nélkülözhetetlen alapja és nem kevésbé eszköze az eredményes környezeti nevelésnek, mert személyes tapasztalatokhoz vezet.
Energiatakarékosság
A) Általános tippek az energiatakarékosságra
1. Vásároljuk a legenergiatakarékosabb készülékeket! (A, A+ és A++ osztályú
készülékek)
2. Cseréljük izzóinkat energiatakarékosra, és azokat is oltsuk el, ha nem kellenek!
3. Ne használjunk „készenléti üzemmódot", inkább kapcsoljuk ki a készülékünket!
4. A hűtőt és a mélyhűtőt állítsuk minél hűvösebb helyre, lehetőleg a sütőtől
és a tűzhelytől távol!
5. Használjunk minél kevesebb elektromos készüléket (elektromos fogkefe,
a kenyérszeletelő stb.)!
6. Téli szellőztetéskor ne tartsuk sokáig nyitva az ablakot! A gyakoribb, de teljes
átszellőztetés jóval hatékonyabb. Ez az egyik legjelentősebb területe
a háztartási energiatakarékosságnak. Az ésszerűtlen szellőztetés ugyanis
akár évi 20% többletkiadást is okozhat! Szellőztessünk gyakran, de csak rövid
ideig (napi 4 perc helyiségenként).
7. Tartsunk alacsonyabb szobahőmérsékletet télen! Ha beérjük 1 fokkal alacsonyabb
hőmérséklettel, akkor 6% energiát takaríthatunk meg.
8. Szigeteljük lakásunkat! A falakra és a tetőre szerelt hőszigetelés a nyári melegtől
is véd. Az elöregedett vagy nem megfelelő szigetelés akár 30%-kal is
megnövelheti a fűtés költségeit. A hőveszteség jelentős része a nem megfelelő
nyílászárókon keresztül távozik. Javítassuk meg az ablakainkat!
9. Mindig a tevékenységnek megfelelő fényforrást használjuk (pl. olvasáshoz
olvasólámpát, és ne csillárt), és mindig kapcsoljuk le a lámpát, ha már nincsen
rá szükségünk!
10. Szereltessünk fel napkollektort a tetőre, hogy a vizet a nap melegíthesse
fel!
11. A szakszerűen megépített lakásban nincs szükség klímaberendezésre: ültessünk
fát a déli oldalra, szereljünk fel redőnyt, tegyünk futónövényeket
az ablakok fölé (árnyékolástechnika nyárra)!
12. A világítás kialakításánál mindig vegyük figyelembe, hogy milyen helyiségben
milyen tevékenységhez szeretnénk használni a mesterséges fényt!
Ezzel biztosíthatjuk, hogy az adott helyiség csak olyan mértékben legyen
kivilágítva, ahogy szükséges.
13. Minél kevesebb vízzel és minél alacsonyabb hőfokon mossunk. 60 °C-on
30-40%-kal kevesebb energiát fogyasztunk, mint 90 °C-os vízben.
B) Energiatakarékosság a konyhában
11. Használjunk jó hővezetésű anyagokból készült edényeket (például acél, zománcozott
öntöttvas)! Az üveg- és kerámiaedények inkább a mikrohullámú
sütőbe valók.
12. Ha már felforrt az étel, tegyük kislángra! Kis lángon is pontosan annyi idő
alatt fog megfőni, mint nagy lángon.
13. A zöldségeket, burgonyát ne főzzük bő lében! Így ugyanis nemcsak feleslegesen
forralunk esetleg több liter vizet, de kilúgozzuk az ételből az értékes
tápanyagokat.
14. A hosszabb sütési idejű ételeknél (pl. csülöknél) sütés előtt puhítsuk meg a
nyersanyagot kuktában! Amit lehet, azt gőz nyomása alatt (kuktafazékban)
célszerű főzni. Az idő és az energia megtakarítása elérheti a 30-40%-ot.
Ennél az eljárásnál az ételek csak gőzzel érintkeznek, ezáltal a vitaminok
és ásványi sók vesztesége jelentősen csökken.
15. Használjuk ki a sütő tartalékhőjét! Az étel elkészülte előtt 5-10 perccel lezárhatjuk
a sütőt, a többit bízzuk a sütő tartalék hőjére.
16. A mikrohullámú sütő egy adag étel elkészítéséhez, illetve melegítéshez a
leggazdaságosabb. Nagyobb mennyiség elkészítéséhez energiatakarékosabb
a hagyományos tűzhely.
Közlekedés
11. A találkozók, melyekre autóval indulnánk útnak, néha teljesen elkerülhetők.
Próbáljuk meg kihasználni a telefon és a világháló adta lehetőségeket!
Úgy szervezzünk programokat, hogy a lehető legkevesebb embernek kelljen
utaznia. Tartsuk a találkozót abban az épületben, ahol a legtöbb résztvevő
már ott van, a földrajzi középpontban vagy olyan helyen, ami útba esik
(pl. munkába vagy munkából menet).
12. Új autó vásárlása előtt tájékozódjunk a környezeti vonatkozásokról/hatásokról!
Ha tényleg szükségünk van autóra, a lehető legkisebbet és leggazdaságosabbat
vásároljuk meg! Vegyük számításba a gáz- és hibridmeghajtású
járműveket is! A dízelautók rendkívül mérgező koromrészecskéket
bocsátanak ki, ezért lehetőleg csak részecskeszűrővel ellátott modellt válasszunk!
Nagy hatással lehetünk az autógyártókra és szalonokra, ha olyan
autóhoz ragaszkodunk, amely környezetkímélőbb.
13. Egy átlagos autó éves fenntartási költségeiből akár 3000 kilométert is utazhatunk
taxival. Ha keveset autózunk, érdemes inkább a taxit választani, így
az összes autófenntartással kapcsolatos tehertől megszabadulunk.
14. Ha a munkahelyünk cégautót kínál fel, kérdezzük meg, hogy nem kaphatunk-
e helyette tömegközlekedési bérletet. Esetleg vehet a munkahely néhány
kerékpárt is az alkalmazottainak a rövidebb hivatali utakhoz. Kérjük
meg a munkáltatónkat, hogy biztosítson közösen használható kerékpárokat
az alkalmazottaknak a munkával kapcsolatos utakhoz. Kérjük meg a munkáltatót
biztonságos kerékpártároló létesítésére, és ha lehetséges, öltöző- és
zuhanyzóhelyiség biztosítására. Ez sokkal olcsóbb, mint a parkolóhelyek
kialakítása az autók számára.
15. Próbáljunk meg kitűzni egy célt, hogy egy héten hány alkalommal megyünk
autóval munkába! Csak ezekre a napokra szervezzünk nagyobb távolságra
helyszíni szemléket vagy értekezleteket. Útjainkat tervezzük meg előre, ha
már autóba ültünk, intézzünk el olyan dolgokat, melyek más napokon szükségtelenné
teszi az autóhasználatot.
16. Ösztönözzük gyermekeinket, unokáinkat, rokonainkat és barátainkat is arra,
hogy ahol biztonságosan megtehetik, inkább gyalog vagy biciklivel menjenek
iskolába, rokonokhoz, barátokhoz, vásárolni vagy sportolni! Így sokkal
egészségesebb, mintha autóval járnának, nemcsak a gyerekek, hanem a
környezet számára is.
17. A mindennapi árukért, mint a kenyér és a tej, a közeli kisboltba menjünk!
Ezt az utat kerékpárral is megtehetjük. Ha kénytelenek vagyunk autóba ülni,
tervezzünk kombinált utakat, pl. munka után intézzük el a bevásárlást is,
és minden utazás előtt fontoljuk meg, hogy valóban szükséges-e autóval mennünk. Időt és pénzt takaríthatunk meg így. Vásároljon ön is kerékpáros
utánfutót, ennek segítségével meglepően sok esetben kerülheti el az autóhasználatot.
18. A telekocsi feltöltéséhez talán egy kis kitérőt kell tennünk, de az út teljes
költsége mind környezeti, mind pénzügyi szempontból kevesebb. A telekocsi
csökkenti a forgalmi dugókat és a környezetszennyezést. Lehetnek
olyan kollégáink, akik a közelben laknak, és akikkel közös autóval tudnánk
munkába járni. A telekocsi szórakoztató lehet, és továbbra is élvezhetjük
az autó kényelmét. Beszéljük meg kollégáinkkal, az iskolatársak szüleivel,
hogy kinek mikor és hova kell mennie.
19. Kombináljuk utazásainkat! Pénz és idő takarítható meg, ha a különféle
közlekedési módokat - például kerékpár és vasút, személygépkocsi - kombinálunk
útjaink során.
10. A fejlett országokban idegenforgalmi húzóágazattá vált a kerékpáros nyaralás,
a kerékpártúrázás. Ön kipróbálta már, milyen autó nélkül nyaralni?
Egy megfelelően előkészített kerékpáros nyaralás hatalmas élmény. Keresse
az útikönyveket, és a kerékpáros nyaralásokat szervező utazási irodákat!
11. Hogyan vezessünk, ha elkerülhetetlen? Ha muszáj autót használni, mert
például valami terjedelmes tárgyat kell vinnünk, gondoskodjunk arról,
hogy a lehető legkevésbé szennyezzük a levegőt: a motort szakszerűen állíttassuk
be és tartsuk karban, a gumiabroncsok mindegyikében legyen
megfelelő a nyomás. Üzemanyagot takarítunk meg, és kisebb lesz a kibocsátás,
ha kevésbé agresszívan vezetünk. A tervezettnél induljunk 10 perccel
korábban, sokkal nyugodtabban fogunk vezetni.
12. Tanuljunk meg mérsékelten, egyenletes tempóban haladni! A folytonos
előzgetés nemcsak komoly baleseti kockázattal jár, de jelentősen megnöveli
a fogyasztást is!
13. Szeressük meg a gyaloglást! Nagyon sok esetben megtehetjük, hogy sétával
jussunk el célunkhoz. Ha nem szalasztjuk el ezen alkalmakat, sokkal
többet fogunk mozogni, nyugodtabbakká válhatunk, és ha nem egyedül sétálunk,
személyes beszélgetésekre is több időt tudunk így fordítani.
14. Lehetőleg vegyünk részt mi is a kerékpáros rendezvényeken, amelyekkel
rendszerint a lakókörnyezetünk bringázási lehetőségeinek a javítását szeretnék
elérni.
Vásárlás
11. Egyéni fogyasztói elvárásainkkal sikeresen befolyásolhatjuk a piaci szereplőket,
kereskedőket, gyártókat annak érdekében, hogy egészségesebb,
természetesebb, környezetkímélőbb termékeket forgalmazzanak. A reklámokkal szemben legyünk kritikusak, és mindig csak a ténylegesen szükséges
dolgokat keressük!
12. A szemét értelmetlen pénzkidobás és terhelés a környezetnek: mindig gondoljuk
végig, mennyit dobunk majd ki abból, amit megveszünk.
13. Írjunk bevásárlólistát, és tartsuk is magunkat az ott leírtakhoz!
14. A nagy bevásárlóközpontok helyett vásároljunk piacon vagy helyi boltban.
Kössünk ismeretséget helyi termelőkkel, családi gazdálkodókkal!
15. Vigyünk magunkkal táskát, szatyrot vagy kosarat, ne fogadjunk el zacskót
mindenhol! Válasszuk az egyszerűen csomagolt árukat! Keressük a visszaváltható,
illetve újrahasznosított csomagolást!
16. Nézzük meg, hogy meddig őrzi meg a termék a minőségét! Gondoljuk végig,
el tudjuk-e fogyasztani a lejárat előtt, amit megveszünk!
17. Folyamatosan mérlegeljük szükségleteinket! Mindig legyünk tudatában
annak, hogy a reklámok nagy szakértelemmel elkészített manipulációk,
amelyek mindenképpen vásárlásra akarnak minket rábírni.
18. Gondoljuk végig, hogy az akció valóban kedvező-e számunkra! (A szlogen
és az ár összhangban van-e? Megéri-e az ajándékért megvenni a terméket,
vagy jobban járnánk, ha külön vennénk egy számunkra megfelelő tusfürdőt
és papucsot? Biztos, hogy megéri az időt, a fáradságot és a pénzt az a
törölköző vagy kulcstartó?)
19. Ne tévesszen meg bennünket, hogy 1-2 terméket kedvezményes áron vásárolhatunk
meg. Ezt az árengedményt más termékek árába fogják beépíteni.
10. A kisgyereket lehetőleg ne vigyük magunkkal, ha mégis, legyen nálunk játék,
ami - legalább egy időre - leköti a figyelmét. Vigyázzunk azzal is,
hogy a pénztáraknál felállított édességes polc a velünk együtt sorban álló,
várakozó kisgyermekeink unszolását hivatott előidézni.
11. Az édességgel egybecsomagolt mindenféle apróságok helyett inkább valami
tartós és használható játékot vegyünk a gyerekeknek.
12. Fordítsunk kicsit több időt és kevesebb pénzt az ajándékok kitalálására!
Amit tudunk, készítsünk el házilag! A saját kezűleg előállított, egyedi ajándéktárgy
sokkal személyesebb.
13. Vásárláskor soha ne röstelljünk kérdezni és számolni! Ha nincs feltüntetve
az ár vagy az egységár, nyugodtan kérdezzük meg az eladót! (Fontos tudni,
hogy ha a pénztárnál más árat blokkolnak, mint ami fel van tüntetve a terméken
vagy a polcon, jogunk van az alacsonyabb összeget fizetni.)
14. Keressük az eredetit! Kerüljük a nem természetes alapanyagból, vegyszerek
segítségével, gyárilag előállított ételeket! A hagyományos tartósítási eljárásokkal
(befőzés, aszalás) saját, megbízható táplálékot tehetünk a család
asztalára.
15. Olvassuk el a címkéket! Kerüljük a vegyi anyagok használatát, válasszunk
természetes alapanyagból készült tisztító- és mosószereket, festékeket.
16. Válasszunk olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek,
illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat!
17. Kerüljük az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással
és környezetszennyezéssel jár!
18. Friss, hazai idényzöldséget és gyümölcsöt vegyünk az üvegházi, több tízezer
kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított
áruk helyett! Próbáljuk meg ehhez tartani magunkat akkor is, ha a dömpingáru
kísértésbe hoz!
19. Vásároljunk helyi termékeket! Keressük a lakóhelyünk közelében készülő
dolgokat! Így támogatjuk a helyi gazdaságot, valamint kevésbé járulunk
hozzá a szállítással járó környezetterheléshez.
20. Ha nincs is tökéletes termék, keressük mindig a jobbat! Legyünk tudatosak:
járjunk utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová
kerül!
Víztakarékosság
11. A kádfürdőzéshez átlagosan 140 liter vizet használunk fel, míg a takarékosabb
zuhanyozáshoz már 70 liter víz is elég. Hétköznap inkább zuhanyozzunk,
és a fürdést tartogassuk ünnepnapokra, illetve valóban indokolt esetekre
(nagymértékű szennyeződés, betegség stb.).
12. Csapot soha ne folyassunk feleslegesen (pl. fogmosáskor)! Egy átlagos
csapból egy perc alatt 6-10 liter víz is elfolyhat. Sok vizet takaríthatunk
meg, ha például szappanozás alatt elzárjuk a csapot, és fogmosásnál folyóvíz
helyett poharat használunk!
13. A vízfelhasználás tovább csökkenthető víztakarékos zuhanyozószelepek
használatával. A megtakarítás elérheti melegvíz számlájának 10-20%-át is.
14. A WC igen sok vizet használ el. A szokásos öblítőtartályok egy öblítésnél
8-12 liter vizet zúdítanak le, ez egy kétgyermekes családnál akár 100-300
liter vizet is jelenthet naponta. Vásároljunk ezért víztakarékos WC-tartályt.
A régi tartályokba belehelyezhetünk kiürült ásványvizes palackokat, amit
földdel töltünk meg. Úgy helyezzük el, hogy ne zavarják a működést.
Amennyi vizet kiszorít, annyival kevesebb vizet használunk öblítésenként.
A fürdővizet, mosó-öblítővizet, ha tehetjük, összegyűjthetjük tartályba,
kádba: meglepően nagy mennyiség jön össze, ami szinte teljesen elegendő
lehet a WC-öblítéséhez.
15. Ne tűrjünk meg csöpögő csapot sem a fürdőszobában, sem más helyiségekben,
a rossz csapokat mindig haladéktalanul javíttassuk meg! Például egy-
percenként 10-20 cseppet átereszt a vízcsap, egyetlen hét alatt egy teljes
kádnyi vizet elpocsékol.
16. A csapokra szereljünk ún. áramláskorlátozót! Ez a néhány száz forintos
szerkezet gondoskodik arról, hogy kisebb vízmennyiség felhasználásával
ugyanolyan kényelmesen tudjunk, pl. kezet mosni vagy mosogatni.
17. Használjunk egykaros keverőcsapokat, amelyekből azonnal a kívánt hőmérsékletű
víz folyik!
18. Gyűjtsük az esővizet a locsolásra!
19. Az ágyásokat, a fák földtányérjait, növények közti szabad területeket mulcsozzuk,
azaz takarjuk (pl. avar, faforgács)! Az így létrejött talajtakarónak
köszönhetően ritkábban nő a gyom, a talaj kevesebbet párologtat, így kevesebb
locsolásra lesz szükség.
10. Mosogatásnál az edények tisztára mosásához ne használjunk folyóvizet,
csak az öblítéshez!
11. A kézi zuhanyra is érdemes víztakarékos rózsát, zuhanyváltót és áramláskorlátozót
szerelni. Ezekkel a zuhanyzáshoz felhasznált víz mennyisége jelentősen
csökkenthető anélkül, hogy a zuhanyozás vagy kézmosás komfortérzete
romlana.
12. A gépkocsit ne folyóvizes slaggal mossuk, hanem szivaccsal és súrolókefével!
Hulladékkezelés
1. 30%-kal csökkenthető az elszállítandó hulladékunk, amennyiben a szerves
anyagokat eleve külön gyűjtjük, s komposztáljuk.
12. A pénztárnál felajánlott műanyag szatyor (még ha ingyen vagy néhány forintért
is adják) nagyszerűen helyettesíthető az otthonról hozott vászontáskával
vagy fonott kosárral. Kerüljük az „agyoncsomagolt" termékeket!
A polcokon nagy az árubőség, mindig akad valami, amit kevesebb csomagolóanyag
borít. Pl. fogkrémet lehet kartondoboz nélkül, vagy gyümölcsöt
háló nélkül is venni.
13. Egyre több piacon árusítanak házi tejtermékeket (pl. tej, tejföl, túró). Ha
ezeket otthonról vitt palackokba, dobozokba, üvegekbe kérjük, nem „termelünk"
csomagolási hulladékot.
14. Egyes nyugati országokban megszokott dolog, hogy a vevő a magával vitt,
többszöri használatra alkalmas dobozba kéri a felvágottat, sajtot, savanyúságot,
cukrászsüteményt, kiiktatva ezzel a csomagolási hulladékot.
15. Kerüljük a társított-kombinált csomagolásokat, mivel ezek feldolgozása és
hasznosítása túlságosan drága vagy megoldatlan. Ilyenek például a papír,
műanyag és esetenként alumínium rétegekből készült kombinált italos dobozok (pl. tej, gyümölcslé csomagolása); vagy a fémgőzölt műanyagok (pl.
chipses zacskó).
16. Az alumínium italos doboz előállítása nagymértékben terheli a környezetet,
gyártása közben jelentős mennyiségű veszélyes hulladék (vörösiszap)
keletkezik, és nagyon sok energiát igényel. Kerüljük a vásárlását.
17. Gyümölcsléhez, üdítő italokhoz nem csak alu- vagy kombinált dobozon,
PET palackon keresztül vezet az út. Gyümölcscentrifuga vásárlásával kb.
50 liter dobozos gyümölcslé árért folyamatosan csomagolásmentes, friss,
valódi gyümölcsléhez juthatunk. Érdemes beszerezni egyet.
18. Jelentősen megelőzhető a csomagolási hulladék keletkezése, ha a termékeket
betétdíjas, visszaváltható kiszerelésben vásároljuk.
19. Sok hulladék megspórolható, ha piacon vagy máshol, közvetlenül a termelőtől
vásárolunk, ahol az árut csomagolás nélkül adják.
10. Ha piac helyett boltban kell megvásárolnunk egy-egy darab/fürt gyümölcsöt,
zöldséget, ne tegyük azt külön zacskóba, hanem az elektromos mérleg
által kiadott ármatricát ragasszuk közvetlenül a termékre. Ha mégis szükségesnek
találnánk a zacskót, vagy például pékárut veszünk, vigyünk otthonról
műanyag zacskót. Kicsi és könnyű, így nem jelent nehézséget egy-egy
darabot mindig a táskánkban tartani.
11. Ha választásaink alkalmával a tartós, javítható tárgyakat, berendezéseket
részesítjük előnyben, ritkábban kell azokat kidobni, lecserélni. Eszközeinket
használjuk kíméletesen és szakszerűen, és ha valami elromlik, ne dobjuk
rögtön a kukába - próbáljuk előbb megjavíttatni, és tovább használni.
Számos kisiparos szerviz létezik még országszerte.
12. Vannak olyan áruféleségek, melyeknek egyszer, illetve többször használatos
változatát kínálják (pl. borotva, evőeszközök stb.), ezeknél jobb az
utóbbit választani. Az eldobható termékek praktikusnak és kényelmesnek
tűnhetnek, ám jelentős nyersanyag- és energiapazarlást, valamint hulladéktöbbletet
jelentenek.
13. Lehetőleg ne vásároljunk elemmel működő készülékeket, mert az elem
drága és környezetszennyező energiaforrás! Ha mégis elemes készüléket
kell használni, abban az esetben alkalmazzunk elem nagyságú akkumulátorokat,
melyek több százszor is újratölthetőek! Számoljunk! Az elem formájában
megvásárolt elektromos energia több százszor drágább a hálózatinál.
14. Tanulmányaink során, az ügyintézésben és munkahelyeinket rengeteg
papírral dolgozunk. Egy kg papír előállításához 2,2 kg fa, 350-700 l víz,
8 KW/h energia kell. Használjuk lehetőleg a papír mindkét oldalát! A féloldalas
lapokat gyűjtsük össze vázlatoknak! Okosan bánjunk a nyomtatóval,
kényesen kerülve a selejtet és a szükségtelen nyomtatásokat!
15. Éljünk a lakókörnyezetünkben adódó szelektív hulladékgyűjtési lehetőségekkel!
Veszélyes hulladékainkkal (vegyszerek, gyógyszerek, szárazelemek,
fáradt olaj stb.) minden esetben külön gonddal bánjunk! A szelektív hulladékgyűjtés
nem old meg mindent, a hangsúly mindig a hulladékkeletkezés
megelőzésén van, de érezzük kötelességünknek az elkerülhetetlenül
képződő hulladéknak az anyagfogalomba való visszajuttatását!
Természetvédelem
11. Ne szemeteljünk, különösen is vigyázzunk a vizek tisztaságára!
12. Kirándulás során hulladékot ne égessünk, a szemetet mindig szállítsuk magunkkal
biztos hulladékgyűjtő edényekig!
13. Ne térjünk le a kijelölt turistautakról! A bóklászás során könnyen kitapossuk
a lágyszárúakat, megzavarjuk az élővilágot, terjesztjük a bakancsunkra
tapadt gyommagvakat, megbolygatjuk a feltalajt, ráadásul így szedhetjük
össze a legtöbb kullancsot is.
14. Vigyázzunk a tűzre, csak a kijelölt helyen rakjunk tüzet, a fát mindig földről
szedjük hozzá, és teljesen oltsuk el távozás előtt!
15. Ne gyűjtsünk virágokat, köveket, inkább őrizzük meg emlékünkben, vagy
fényképezzük le őket!
16. Ne hangoskodjunk az erdőn! A legtöbb állat elmenekül az emberi zsivajtól.
17. Hegyoldalakon sose trappoljunk fel, mert eróziót indítunk el, és kitapossuk
a növényeket!
18. Téli időszakban, hóesést követően tegyünk ki madáretetőt, és gondosan
tartsuk karban egész télen át!
19. Ha tehetjük, kertünkben készítsünk kis kerti tavacskát, a fákra függesszünk
föl madárodút! Ezzel új élőhelyeket hozunk létre, és gazdagítjuk kertünk
adottságait!
10. Lelkiismeretesen tartsuk be a természetvédelmi előírásokat! A védett területeknél
kihelyezett tájékoztató táblák elolvasására szánjunk időt. E közlések
által nemcsak gazdagabbá válhat a kinn tölthető időnk, de a fontos természetvédelmi
tudnivalókról is így szerezhetünk legkönnyebben tudomást.
11. Háziállatainkat sose engedjük szabadon a természetben! Nemcsak azért,
mert könnyen elpusztulhatnak, hanem mert adott esetben éppen gyorsan el
is szaporodhatnak, táplálkozásukkal és élőhelyfoglalásukkal jelentős károkat
okozva a természetes életközösségekben.
12. Állati eredetű termékek (pl. ruházat), netalán egzotikus dísztárgyak vásárlása
esetén ügyeljünk arra, hogy azok alapanyaga véletlenül se illegális állatkereskedelemből
v. fakivágásból, orvvadászatból valók legyenek. Bútoraink, faeszközeink anyagául se a trópusi eredetűeket válasszuk. Közvetve
ezzel is sokat tehetünk a távoli életközösségek védelméért.
13. A padláson, pincében esetlegesen meghúzódó denevérekkel néhány ügyes
megoldás által többnyire minden gond nélkül lehet együtt élni, sőt rovarevőkként
is inkább örülhetünk nekik környezetünkben. Sose bántsuk őket,
hanem mindig kérjünk szakszerű segítséget, ha feltűnnek nálunk!
14. Kertünk gondozása során mindig nagy gonddal, szakszerűen, és csak a
szükséges mértékben használjunk vegyszereket! Ismerjük meg és alkalmazzuk
a környezetbarát, hatékony és semmibe sem kerülő, természetes
megoldásokat (pl. csalánlé)!
15. Gépjárművel szigorúan mindig csak addig közlekedjünk, ameddig feltétlenül
szükséges és megengedett! Az erdőkben itt-ott nyitva hagyott sorompók
nem a mi járműveink mozgását hivatottak lehetővé tenni.
E néhány lényegesebb szempont szerint válogatott kis ötlettár váljék gondolatébresztővé
mindennapi életünkben és a gyermekeink nevelése során is, hogy
minél hitelesebben éljünk, és legyünk okos nevelői és tanácsadói gyermekeinknek
a környezettudatos életvitel mindennapi kérdéseiben!
Felhasznált és ajánlott irodalom
KÖNCZEY, R.-NAGY, A. (1997): Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány,
Budapest
Internet (utolsó letöltések: 2008. július 13.):
http://www.kothalo.hu//index.php?option=com_content&task=view&id=21&Item...