A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ma azt a kérdést tehetjük fel: hol talál ma menedékre Bodza anyóka, Kamilla kisasszony?
![](/sites/teremtesvedelem.hu/files/kamillaviragzas.jpg)
A május az ígéret hava a régi kalendáriumokban. Ez bizonyára megint a búzára vonatkozik elsősorban, hiszen ilyenkor már látszik, hogyan vészelte át a tél hidegét, a tavaszi szárazságot, sejteni lehet, hogy milyen termés ígérkezik; de mennyi baj érheti még az aratásig a gabonákat… A gyümölcsfákon is szépen mutatkoznak a terméskezdemények, de hol van még az első nyári alma, az árpával érő körte, a korai, apró cseresznye? Még a földieper is csak óvatosan színesedő terméseivel ígérgeti csodálatos zamatát a szabadföldön.
Van viszont jó néhány kedves vadon termő gyógynövényünk, melyeknek a gyűjtögetése hamarosan megkezdődik, éppen most, amikor a legszebb virágzásban vannak. Az a különös bennük, hogy majd jó fél év múlva, a téli megfázások idején lesz rájuk szükség, hiszen melegítő, izzasztó, köhögéscsillapító hatásúak. Igen, titokzatos módon mintha ezeknek a ragyogóan fényes, langyos májusi napoknak az erejét őriznék meg számunkra… Szedegetésük, szárításuk heteken át tart, és az illatuk bejárja az egész házat. Lassan tele lesz minden asztal, a szekrények teteje, tálcákon, papíron még a kamilla szárad, a bodzának egy egész abrosz kell, és már nyílik sorban a kakukkfű is.
De ez nem szüretelés, nem is aratás, hanem mértéktartó, átgondolt gyűjtögetés, hiszen a bokron hagyott bodzavirágból lesz a gyümölcs, amiből ősszel még lekvár is lehet, és a madarakkal is osztozunk rajta; a kamilla a magját elszórva tud csak jövőre újra megjelenni, a kakukkfű apró kis bokrai pedig úgy tudnak megújulva tovább hajtani, bokrosodni, ha nem vágjuk le a virágzó szárakat egészen a fás részekig! Igen, gyógynövényt gyűjteni csak „fenntartható” módon szabad, hiszen jövőre is szeretnénk őket ugyanott megtalálni, másoknak is hagyhatunk belőle, ezért elég csak annyit elvinni, amit egy év alatt felhasználunk.
![](/sites/teremtesvedelem.hu/files/bodzavirag.jpg)
Bodza
Kezdjük a bodzával az ismerkedést! Jó, ha ott van a kertben is, a komposzt környékén, és így a frissen nyílott virágokat napos délelőttökön könnyen begyűjthetjük, de érdemes a környéken vadon élő, szép virágú bokrokat is számontartani. A virágernyőket vékony rétegben kiterítve, naptól védve kell szárítani. A teája izzasztó, melegítő, köhögéscsillapító, nyugtató hatású, hiszen több mint tízféle fontos hatóanyagot rejtegetnek ezek a gyönyörű virágok. De a gyógynövény mindig többre képes, mint amit a tudományos vizsgálatokkal igazolt, bevizsgált hatóanyagok összessége ígér!
Évszázadok óta gazdag hagyomány őrzi Európa-szerte a gyűjtés, a szárítás, a felhasználás módjait. Az viszont tényleg mesébe illő, ahogy Andersen leírja a teáskannából kiáradó illatfelhőt! Lehet, hogy saját gyerekkori emlékéből született ez a történet?
„A kisfiú csodálkozva pillantott a teáskannára, amelynek födelét mind magasabbra emelte föl a gőz, végül bodzavirág üde, fehér ernyője habzott ki belőle; karcsú ágak sarjadtak ki mellette, nőttek, nyúltak, még a kanna csőréből is; szétágaztak, összefonódtak, gyönyörű bodzabokorrá terebélyesedtek; aztán fává sudarasodott a bokor, ágai ráhajoltak a kisfiú ágyára, félretolták a függönyöket – hogy virult, hogy illatozott a csodálatos fa! Nyájas arcú öregasszony üldögélt az ágak sűrűjében; különös ruhája zöld volt, mint a bodza levele, és fehér bodzavirágok díszítették – nem tudta az ember, kelméből varrták, vagy élő lombból és virágból.” (Andersen: Bodza anyóka)
A gyógynövények valódi természetét talán nem is a botanikusok, patikusok, javasasszonyok ismerik igazán, hanem a költők és a mesemondók?
Kamilla
„Csecsemők első itala, haldoklók ajkán az utolsó íz. Orvosi székfű. Matricaria Chamomilla. Ne csodálkozz, hogy latinul is tudok. Egyetemet végeztem. Gyógyszerész kisasszony vagyok.” (Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet)
![](/sites/teremtesvedelem.hu/files/kamillavirag.jpg)
A kamilla a leggyakrabban használt gyógynövény a házi patikában, ezért érdemes belőle a kertben is nevelni, hiszen a saját kezűleg gondosan szedegetett, szárított kamillavirág minősége felülmúlhatatlan. Ismeretes, hogy nálunk a Hortobágy szikes pusztáin terem a legjobb kamilla, ezért a kertben is hasonló helyre, napos, száraz, sovány talajra szórjuk el a magját nyár végén. A kamilla fényen csírázik, nem kell takarni a magvetést, az öntözést pedig bátran bízzuk a természetre. Az első szeptemberi eső kicsalja a méregzöld, csipkéslevelű kis palántákat, és tavaszra szép zöld szőnyeget találunk a kopár, letaposott talajon, az építkezés törmelékén. Májusra aztán virágba borul, kétnaponként lehet szedegetni a frissen kinyílt virágokat, és vékonyan kiterítve az árnyékban szárítani. A töveken hagyott virágok beérett magjai elszóródnak, egész nyáron észrevétlenül lapulnak a forró, száraz föld repedéseiben, de ősszel már maguktól újra megjelennek a növénykék, és így a kamilla hosszú évekre megtelepszik a kertben.
Vajon ki ismerte fel először a növény gyógyhatását, és hogy született meg a szárítással történő megőrzés gondolata? Mily nagy hálával tartozunk a növény létéért a Teremtőnek, és a róla szóló tudás megőrzéséért, továbbadásáért elődeinknek!
Kakukkfű
„Balsamfüvet mézek szagokkal jelentnek” (Vergilius)
Ahol nagyon sok a kakukkfű, vagy más néven balzsamfű, ott a zamata a mézben is megjelenik, hiszen az apró virágok heteken át nyílnak tömegesen a száraz, napos domboldalakon, legelőkön. Hogy könnyebben észrevegyék őket a megporzó rovarok, sokszor sűrű virágzatba, fejecskébe tömörülnek, így a lila, rózsaszín szőnyeg már messziről csalogatja a méheket.
![](/sites/teremtesvedelem.hu/files/viragzokakukkfu.jpg)
Lehetséges, hogy nem is csak a nektár vonzza őket? A bioméhészek a kártevő atkák ellen növényi illóolajokból készült szerekkel védekeznek mesterséges antibiotikumok helyett, és a legfontosabb összetevő ebben is a timol, ami a kakukkfűben is bőségesen megtalálható. Talán egy virágos réten, tiszta, érintetlen környezetben a méhek nem is betegednek meg olyan mértékben, mint a bérbeporzásra rabszolgaként hurcolt, heteken át egyféle táplálékra kényszerülő szerencsétlen sorstársaik? A sokféle gyógynövényből összeszednek annyi erőt, hogy immunrendszerük megbirkózik a pusztító élősködőkkel, ahogy évmilliós együttélésük során mindig is így történt?
![](/sites/teremtesvedelem.hu/files/kakukkfuszaritas.jpg)
Különös, hogy milyen sok gyógynövényt gyűjtünk be a teljes virágzás idején. Mi történik ilyenkor a növényben, micsoda különleges erők sűrűsödnek benne? Ezt a titkot a méhek ismerik igazán, és a méz gyógyhatása is nagyban függ attól, hogy milyen növényen gyűjtötték hozzá a nektárt.
A régi gyógynövénykönyvek a növények leírása során mindig megemlítik, hogy milyen élőhelyen, miféle növénytársulásban találunk rájuk. De hol vannak már a legelők, a kaszálók, virágos rétek, autóutaktól, intenzíven művelt mezőgazdasági területektől távoli tiszta élőhelyek?
A gyógynövények gyűjtögetése közben ezen is elgondolkodhatunk. Fenntartható módon műveljük a ránk bízott csodálatosan gazdag természeti világot, vagy már túlléptünk a határokon? Hol talál ma menedékre Bodza-anyóka, Kamilla kisasszony?
Szöveg és kép: Lechner Judit