Napjaink gazdasági válsága nem csupán gazdasági természetű: mélyén az ember erkölcsi-etikai válsága áll. Ha a kilábalásról szeretnénk gondolkodni, az emberek gondolkodásmódját, értékrendjét kell megváltoztatnunk – hangzott el a Gutmann Fórum által szervezett sajtóbeszélgetésen, amelyen Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára, a Corvinus Egyetem doktorandusza fejtette ki gondolatait.

A ma uralkodó közgazdaságtan gazdasági törvényekről, törvényszerűségekről beszél, s ezek vizsgálatával keresi a kiutat. Az alternatív közgazdaságtanok – ökológiai közgazdaságtan, humanisztikus közgazdaságtan, az egyház társadalmi tanítása alapján álló keresztény közgazdaságtan,  a buddhista közgazdaságtan – megfordítják a gazdaság és az ember viszonyát, s az embert teszik a gazdasági élet középpontjává, akinek gondolkodásmódja, értékrendje meghatározza a gazdasági élet, a piacgazdaság mikéntjét.

Az előadó abból a hipotézisből indult ki, hogy ha változik az ember gondolkodásmódja, megváltozik a ráépülő gazdasági rendszer is. Bemutatta az emberi gondolkodás történetének két alapvető paradigmarendszerét, az utilitarista-haszonelvű és az értékközpontú, erényetikai rendszert, illetve az ezek alapján cselekekvő ember felfogását. Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás erényetikája alapján felvázolta, hogy a gazdaságban  hogyan mutatkozik meg az erényetikai gondolkodásmód, melyek ennek a jellemzői.

Az előadás és az azt követő  beszélgetés során megfogalmazódott: bár ma még mindig elsősorban a  haszonelvű gazdasági szemléletmód az uralkodó, az alternatív, az értékrenden alapuló gazdasági elméletek, az emberközpontú gazdasági műhelyek is egyre fontosabbá válnak. Ezt gyakorlati példák, empirikus kutatások  és működő vállalkozások, szervezetek igazolják. A média fontos feladata, hogy bemutassa ezeket  és érzékeltesse életképességüket.