Előző héten Jézushoz fűződő személyes kapcsolatunkat igyekeztünk megerősíteni napunk felajánlásával, Szentírásolvasással, jelenléttel. Aki ezt a kapcsolatot egyre mélyebben megéli, az hamarosan a Lélek neki szóló jelzéseit is meg fogja érteni.

Nagyböjt 5. vasárnapján az Egyház által hirdetett örömhír hat pontban összefoglalt meghirdetéséből (kérügma) az ötödik pont nekünk szóló üzenetét próbáljuk most meghallani.

„Fogadd be Isten szeretetét a Szentlélek által!” (Engedd, hogy Atyád szeretete átalakítsa életedet!)

Sokunk gyerekei szorultak be a lakásba az utóbbi két hétben a koronavírus miatt, és veszik többé-kevésbé a digitális oktatás által elébük állított akadályokat. Uzsalyné Pécsi Rita remek cikke sokat segíthet a szülőknek abban, hogyan álljanak gyermekeik mellett ezekben az új kihívásokban, hogyan lehet elengedni a megszokott görcsöket, rutinokat, és együtt új távlatokat, lehetőségeket keresni. A cikk címe: „Ébresztőt fújt a Lélek! – Avagy eljött a család és a személyes istenkapcsolat éve?”

Igen, a Lélek ott fúj, ahol akar, és úgy, ahogy akar. Van, amikor csendes szellőben érkezik, van amikor zúgó szélvészben. Most úgy tűnik, az utóbbit éljük meg. Minden kavarog körülöttünk, semmi nem olyan, mint eddig volt, nem látjuk a jövőt, hogyan lesz tovább. Lebénult, szinte megállt a világ körülöttünk. Erre a hétvégére már Magyarországon is eljött a kijárási korlátozás ideje.

A fent említett cikk alcíme arra utal, hogy ebben az együtt töltött időben a családok megtapasztalhatják azokat a lehetőségeket, amit ez a helyzet a számukra megmutat. Vajon a teremtett világ védelmének szemszögéből milyen lehetőségeket vehetünk észre a Lélek által fújt ébresztőben? Azt már látja a világ, hogy a légszennyezettség a járvány kritikus szakaszában drasztikusan lecsökken, de Kínában már el is kezdődött újra növekedni, ahogyan minden „visszazökken a régi kerékvágásba”. De ez csak egy mutató, csak egy vészcsengő. Tényleg ezt akarjuk? Hogy minden ugyanúgy folytatódjon? Ferenc pápa pénteken az Urbi et orbi áldás szertartásában ismét figyelmeztetett, hogy nem mehetünk így tovább.

Vajon egy teremtésvédő számára hogyan fúj ébresztőt a Lélek? Ez most a Lélekre fülelés, a gondolkodás időszaka. Mert ha most éppen szélvész is az Úr eszköze, de az ő hangját mégiscsak a nyomában járó csöndes szellő módjára hallhatjuk meg. Gondolkodhatunk konkrét „életmód-átszervezési” javaslatokon, amikkel a válság közben és utána is próbálkoznunk kellene, s ezeket el is kellene juttatni önkormányzati, akár kormányzati szintre, mint biztatást a döntéshozók felé, hogy mi emberek tényleg ilyen változásokat akarunk. Hogy ne hagyjuk újra elmenni a „közrossz” irányába a világot!

A mai evangéliumban Jézus a Lélek erejében feltámasztja Lázárt, aki a halotti leplekbe bugyolálva jön elő a sírból. Mindenki döbbenten nézi – és senki nem csinál semmit. Lázár pedig ott áll lekötözve, Jézusnak kell a körülötte állókat figyelmeztetnie: „Oldjátok fel, hogy járni tudjon”. Rajtunk múlik, hogy meghalljuk-e majd Jézus szavát, a Lélek szavát, amikor előjön a világ a járvány után, és hogy feloldozzuk-e régi kötelékeiből, például a túlzott energiafogyasztás, a hulladéktermelés, a selejtezés kultúrájának kötelékeiből. Sokan vagyunk, a Lélek pedig mindenkit indít valamire. Halljuk meg a felszólítást, fogjuk meg a ránk eső részét a halotti gyolcsnak, és tekerjük le a teremtett világról, hogy Atyánk szeretete átalakíthassa életünket!