Isten kezdeti parancsának valódi jelentése, melyre a Teremtés könyve jól rámutat,
nem a hatalom puszta átadásában áll, hanem inkább a felelősségre való meghívásban.
XVI. Benedek pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 2010. január 1.
Isten kezdeti parancsának valódi jelentése, melyre a Teremtés könyve jól rámutat,
nem a hatalom puszta átadásában áll, hanem inkább a felelősségre való meghívásban.
XVI. Benedek pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 2010. január 1.
Az elmúlt években már nemcsak a híradásokból értesülhettünk az éghajlatváltozás következményeiről, hanem mi magunk is éreztük a társadalom életét is befolyásoló hatásait. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ez évi elfogadása is azt jelzi, hogy ezzel a kérdéssel nekünk, a városok és a falvak vezetőinek is, az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznunk! Ezért fogalmaztuk meg ezt a felhívást, amelynek célja a közös, helyi szintű éghajlatváltozási programok kidolgozása és ezek megvalósításnak támogatása.
A tudományos előrejelzések az üvegházhatású gázok folytatódó növekvő kibocsátásával és a felmelegedés további - gyorsuló ütemű - növekedésével számolnak. Ez év nyarán jelent meg 13 tudományos akadémia közös állásfoglalása, amely a „G8+5 országok" vezetőit sürgeti, hogy tegyenek határozottabb lépéseket a várható kockázatok csökkentése és a ma már elkerülhetetlen alkalmazkodás érdekében is. „A klímaváltozás napjaink nyomasztó problémája. Ma már szükség van az alkalmazkodásra, a válaszadás elmulasztása jelenetős kockázatokat hordoz." - olvashatjuk az Állásfoglalásban Az Állásfoglalás felhívja figyelmet arra is, hogy további felmelegedésre számíthatunk, amely a társadalmak működőképességét is veszélyeztethetik. „A legsérülékenyebb területek a vízkészletek, az élelmiszer-ellátás, az egészség, a tengerparti települések és néhány ökoszisztéma... A szén-dioxid-koncentráció emelkedésével ezek a hatások egyre súlyosabbakká és kiterjedtebbekké válnak mind földrajzi, mind ágazati értelemben. Az éghajlat stabilizálásához a kibocsátásokat fokozatosan a természetes nyelők nettó kapacitásának szintjéig kellene lecsökkenteni, ami kevesebb, mint fele a mai kibocsátásnak. Haladéktalan nagyléptékű kibocsátás-mérséklésre van tehát szükség." (Magyar Tudomány 2008/9)
Jól ismertek azok az erőfeszítések, amelyek nemzetközi és nemzeti szinten próbálják a kibocsátás csökkentését elérni, és az is, hogy ezek az erőfeszítések eddig nem érték el a várt eredményeket. Ezért, mi, a Klímabarát Települések Szövetségét alapító és a Szövetség céljait támogató polgármesterek elhatároztuk, hogy a jövőben intenzívebben fogunk az éghajlatváltozás kérdésével foglalkozni. Erre ösztönöz minket az is, hogy az ún. „extrém időjárási jelenségek" elsősorban a helyi közösségek életét zavarhatják meg, és a várható változásokra nekünk kell a legjobban felkészülnünk. Ezért úgy véljük, elkerülhetetlen, hogy minden településnek előbb-utóbb legyen saját éghajlatváltozási stratégiája, ugyanakkor e mellett szükség van a közösen megtehető lépések összehangolására is. Ezért egy olyan felhívást fogalmaztunk meg, amely az első lépése lehet egy közös, helyi szintű éghajlatváltozási stratégiának. A helyi szintű lépések megtételét és azok fontosságát a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is szorgalmazza.
A célok megvalósítását elősegítő javaslatunk a következő:
Az éghajlatváltozási stratégiák egyik alapvető célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Ennek településenkénti pontos számítása azonban bonyolult feladat. Ezért mindazoknak, akik kezdeményezésünkkel egyetértenek, és azt támogatni kívánják, azt javasoljuk, hogy e számítás helyett egy egyszerűsített módszerrel azokat a mérőórákat használjuk erre a célra, amelyek a legkönnyebben hozzáférhetők. Ezek a villanyóra, a gázóra a vízóra és - ahol egyáltalán van - a távfűtésre felhasznált energia mennyiségét mérő „óra". Ha sikerül ezen a négy területen csökkentéseket elérnünk, amely felhívásunkban az egyik fontos célja, akkor, ha nem is tudjuk meg pontosan, hogy mennyivel, de feltételezhetjük, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását sikerült csökkentenünk. Végső célunk az, hogy „a kibocsátásokat fokozatosan a természetes nyelők nettó kapacitásának szintjéig" csökkentsük le! Ezek a lépések hozzájárulnak az egyes településeken a klímatudatosság növekedéséhez és az egyre fontosabbá váló alkalmazkodóképesség javításhoz is. Ez a javaslatunk nemcsak az éghajlatváltozás szempontjából fontos, hanem azért is, mert így a kiadások csökkentését is el lehet érni, amely szintén alapvető fontosságú minden önkormányzat és mindenki más számára. A kialakult pénzügyi helyzetben ennek jelentsége megnövekedett, amely további ösztönözést adhat a klímatudatos megoldások keresésére.
Mivel ez a javaslat egy helyi szintű, közös éghajlatváltozási stratégia első lépése, elsősorban azoknak az önkormányzatoknak a csatlakozására számítunk, amelyek már érdemi lépések megtételére is készek. Ezen kívül számítunk a helyi szinten tevékenykedő vállatok, intézmények, civil szervezetek, helyi közösségek és végül a családok/háztartások támogatásra is.
A beérkező adatok alapján számított, a kibocsátásra vonatkozó, eredményeket a Szövetség honalapján - www.klimabarat.hu - tesszük közzé. Mivel a kezdeményezés célja a települések közötti együttműködés erősítése, a településszintű adatokat összesítve hozzuk nyilvánosságra. (Természetesen a saját adataival, ettől függetlenül, mindenki saját maga rendelkezik.) Az összesített adatokon belül - az egyes résztvevők közötti jelentős különbségek miatt - a következő részletezettséggel közöljük a számított adatokat:
- településszintű összesített adatok esetén lakossági, közüzemi- és iparai fogyasztás szerint;
- vállalatoknál: nemzetközi vállatok helyi részlegei, hazai nagy-, közép-, és kisvállalatok;
- intézmények (oktatási intézmények, könyvtárak, az önkormányzatok intézményei...);
- civil szervezetek és helyi közösségek (ebben az esetben a részvevő háztartások összesített adatait kérjük.);
- családok/háztartások.
Javasoljuk tovább, hogy minden évben értékeljük ki az év során elért eredményeket a Klímabarát települések éves konferenciáján és vitassuk meg, a közös további lépések lehetőségeit. Ezen kívül a beérkezett adatok alapján számított értékeket minden negyedévben nyilvánosságra hozzuk, hogy az évközi változások is nyomon követhetők legyenek. Mindenkit arra kérünk, aki e felhíváshoz csatlakozni fog, hogy küldje vissza felhívásunkat vagy a Szövetség címére elektronikus úton vagy postán az Éghajlatváltozás Kutatóműhely címére: 1014 Budapest, Úri utca 49. és küldje el annak a leendő segítőnknek a nevét és elérhetőségeit, akit negyedévenként az adatok elküldi majd a honlapra.
Mind a négy részterületen (áram, gáz és víz, távfűtés), már számos jól kidolgozott megoldás hozzáférhető, amely a fogyasztás mérséklésében a segítségünkre lehet, de a Szövetség és az MTA Szociológia Kutatóintézetében működő Éghajlatváltozás Kutatóműhely a Szövetség honlapján a célok elérését segítő további javaslatokat tesz közzé. (Most az éghajlatváltozás miatt kiemelkedő jelentőségűvé vált víz védelmével és a víz takarékossággal foglalkozó kiadványt készítünk elő.) Ezen kívül számítunk az egyes településeken kidolgozott sajátos, egyedei és új megoldásokra is, amelyek más településeken is jól hasznosíthatók lehetnek. Ezek közzétételére szintén lehetőséget nyújt a Szövetség honlapja.
Bízunk abban, hogy ez a kezdeményezés hozzájárul ahhoz, hogy a helyi szintű éghajlatváltozási programok új lendületet kapjanak, és helyi szinten érdemi lépések történjenek.
Arra biztatunk mindenkit, aki a megfogalmazott célokkal egyetért, hogy kapcsolódjon be ebbe a programba, és keressük együtt - helyi szinten - a Föld és a társadalmak egyre súlyosabbá váló betegségeinek gyógymódját! Ebben segítségünkre lehet az, hogy a tudományos előrejelzésekből levonható következtetések és a nemzetközi és a nemzeti szintű programok egyre határozottabban sürgetik az ehhez hasonló lépések megtételét, továbbá az is, hogy az éghajlatváltozás egyre erőteljesebbé váló „üzenetei" rádöbbentik az egy helyen lakó embereket arra, hogy a várható „extrém időjárási jelenségek" bekövetkezése esetén a közelükben lakó többi emberrel milyen erős szálak fűzik össze őket. Az ezt a különleges helyzetet felismerő közösségekben olyan lehetőség rejlik, amely képes a szükséges változások elindítására! Egy ilyen közösség képes lehet arra, hogy kialakítsa a társadalmi együttélés olyan új normáit, amelyek lehetővé teszik, hogy a Természet és a Társadalom közötti kapcsolat újra egészségessé váljon. A Föld országaiban évről évre nő azoknak a településeknek és helyi közösségeknek a száma, amelyek helyi szinten kezdtek hozzá a Föld „gyógyításához". Felhívásunk ehhez az egyre kiterjedtebb nemzetközi tevékenységhez kapcsolódik abban a reményben, hogy a helyi kezdeményezések sokasága egymást is erősítve megtalálhatja e „betegség" gyógymódját.
Budapest, 2008. november 19.
Polgármesterek, az aláíró települések nevei szerint névsorban.