A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesületben idén is teremtésvédelmi elmélkedésekkel készülünk Adventre. A sorozatot ezzel a cikkel vezetjük be, melyet Halupka Gábor, Egyesületünk egyik tagja írt, péntektől pedig hétről-hétre kikerülnek az elmélkedések ide és „Teremtéssvédelem” Facebook oldalunkra is. Induljunk neki ezek segítségével együtt az új egyházi évnek, a karácsonyra és a szentévre való készületnek és a teremtéssel nagyobb harmóniában megélt jövőnek!
Advent. Várakozás. Hosszú? Az. És az év többi részével mi van? Pont azért hosszú... Mert valójában Jézusra egész évben várunk. A születésére? Talán inkább az érkezésére. És talán nem is a templomba érkezésére, hanem a templomon kívüli érkezésre. Hogy megérkezzen a szívekbe.
Advent. Várakozás. Arra, hogy Jézus megérkezte után a szívek kifelé is lássanak. Kifelé, arra a Isten-áldotta világra, amit kaptunk. Örökségként. Ajándékként. De csak kölcsön... Az Atyától. És a gyerekeinktől…
Advent. Hogy szívünk, megtelve Jézussal, ne csak lásson kifele, hanem nézzen is. És ne félre… Nézze, és észrevegye, hogy az Isten-áldotta világban vagyunk benne mi is. Hogy közünk van hozzá. És talán több, mint egy színésznek a díszlethez… Mert Isten teremtette a világot, de ránk bízta azt. Nem azért, mert tökéletesek vagyunk, hanem mert szeretett teremtményei vagyunk. A Szeretet az Ő szeretett világát szeretteire bízta. E szeretet-háromszögben Isten szereti teremtett világát, és szeret minket; mi pedig szeretjük Teremtőnket. De vajon mi szeretjük-e eléggé Isten szeretetből teremtett világát? Él-e, dobog-e, működik-e, lélegzik-e, túlcsordul-e e szeretetháromszög – vagy épp általunk kap defektet?…
Advent. Várakozás. Talán arra, hogy mind többen megértsük: Isten teremtett világa nem, tényleg nem valami „különvélemény” az emberek világához képest. Nincs ez, és az! Itt és ott! Ekkor és akkor!… Isten ideje egyetemes! Szeretetből megteremtett Halványkék Pöttye egyformán otthona a gazdának, és a rá bízott teremtményeknek. És a gazda nem csak a családjáért, béreseiért, szolgálóiért felel, hanem a jószágaiért is. Így mi sem érhetjük be félmunkával: több a dolgunk, mint a csak nekünk kedveset szeretni. Mert bár egy vagyunk a teremtmények között, mégis – Isten kegyelméből – gazda is! S ha nem nézünk félre, Isten teremtett világában bizony ott vannak a szegények, a hajléktalanok, a kisemmizettek is, akik a kapzsiság oltárán épp úgy lesznek embermártírok, mint állat- és növényáldozatok… Ők már életüket adták Isten szeretett világáért – pedig nekik is volt adventjük...
Ugye gazdaként észrevesszük időben Jézus érkezését…?
cs, 2024-11-28 17:22 
Facebook
Twitter
