A szabadon és tudatosan megélt mértéktartás felszabadító.
Ez nem kevesebb élet, nem gyengébb izzás, épp ellenkezőleg.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
A szabadon és tudatosan megélt mértéktartás felszabadító.
Ez nem kevesebb élet, nem gyengébb izzás, épp ellenkezőleg.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
Az ökológiai lábnyom módszertanának megalkotója a Global Footprint Network (GFN), számításai alapján, elfogyasztva az erre az évre jutó hozamot, szeptember 27-étől kezdve az emberiség már a Föld természeti tartalékait éli fel.
A vállalatok éves mérlegéhez hasonlóan, a bevételek és a kiadások összevetésével történik a Túllövés napjának kiszámítása. A GFN szakértői minden évben összehasonlítják az emberiség természeti tőke igényét (pl. élelem, nyersanyagok, CO2 megkötő felületek) a világ termelékenységével, (a megújuló- és hulladéksemlegesítő képességével). A számítások kimutatták, hogy 2011-ben alig 9 hónap alatt kifosztottuk az idén rendelkezésünkre álló természeti éléskamrát.
Az év hátralévő részében ökológiai deficitben lesz az emberiség, ami a tartalékok kimerítésében nyilvánul meg. „Ez hasonló ahhoz, amikor a fizetésünket 1 héttel a hónap vége előtt már elköltjük és muszáj a tartalékokhoz nyúlnunk. Viszont a tartalékaink is végesek, előbb vagy utóbb azokat is kimeríthetjük.” nyilatkozott Dr. Mathis Wackernagel a GFN elnöke. „A szárnyaló élelmiszeráraktól az egyre nehezebb körülményeket teremtő klímaváltozásig, gazdaságunk lassan szembesül a több éven át tartó túlfogyasztás hatásaival.” tette hozzá Dr. Wackernagel. „Ahhoz, hogy fenntartsunk egy stabil társadalmat és jólétet, nagyon fontos, hogy megállítsuk a szélesedő szakadékot a rendelkezésre álló természeti tartalékok és a társadalmi-, gazdasági igényeink között.”
7 milliárd ember igényei
A GFN előzetes 2011-es számításai alapján 1,2–1,5-ször több erőforrást használunk, mint amennyi évente rendelkezésünkre áll. A kutatás azt is kimutatta, hogy a 21. század közepére elérhetjük a 2 Földnyi terhelést. Az ENSZ becslései szerint 2011. október végére az emberiség átlépi a 7 milliárdos lélekszám határt. Felmerül a kérdés, képesek leszünk-e kielégíteni egyre növekvő népességünk fokozódó természeti erőforrás igényeit?
„A jóléti társadalom jelenlegi életmódja már nem lesz tovább fenntartható a jövőben, amennyiben az erőforrásokat intenzíven használó fejlesztési és növekedési modelleket alkalmazzuk továbbra is.” mondta Dr Juan Carlos Morales a GFN kutatási igazgatója. „Az új fejlesztésű társadalmi modellek korlátozhatják az ökológiai vagyon iránti igényeket. Ez az erőforrásaink hosszú távú védelmét jelenti a gyors felélésük helyett.”
Túllövés és a globális gazdaság
A globális recesszió ellenére az erőforrás trendek azt mutatják, hogy 2008 októbere óta az emberiség erőforrás igénye emelkedik, habár lassabban, mint az új évezred első 8 évében. Jelenleg megpróbáljuk visszafordítani a hanyatlást, munkahelyek teremtésével és a gazdaság stabilizációjával. De a siker csak meglévő stabil természeti erőforrás kínálaton alapulhat.
A GFN nemzetközi partneri hálózatával, többek között a KÖVET Egyesülettel, magánszemélyekkel, szervezetekkel és kormányokkal azon dolgozik világszerte, hogy az ökológiai helyzetet figyelembe vevő döntések szülessenek. Olyan döntések, amelyek segítenek megszüntetni a túllövést és jólétet biztosítanak a jövőben.
A Global Footprint Network World Overshooting Day honlapján további angol nyelvű háttérinformációk, illusztrációk tölthetők le >>>
Az ökológia lábnyom az emberiség erőforrás igénye területben kifejezve. Termékeny földterületben és vízfelületben kifejezve mutatja meg az elfogyasztott természeti források és termelt hulladék környezetre gyakorolt hatását. Megmutatja a jelenlegi életvitelünk természetre gyakorolt hatását. A globális (világátlag termékenységű) hektárban (gha) kifejezett számérték alkalmas arra, hogy a rendelkezésre álló természeti forrásokkal – biokapacitás – összehasonlítsuk az eredményt.
Számolja ki saját ökológiai lábnyomát a KÖVET Egyesület és a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata által kifejlesztett kalkulátorral
Biokapacitás A környezeti számvitel mérlegének másik oldala, azt mutatja meg, hogy mennyi a természeti erőforrások éves hozama termékeny földterületben kifejezve.
Túllövés Jelenleg az ökológiai mérleg hiányt mutat. Az ökológiai lábnyomunk nagyobb, mint a biokapacitás, így minden évben még december 31. előtt elfogynak az arra az évre jutó erőforrások (természeti hozam) és innentől fogva a tartalékokat emésztjük föl. Azt a napot nevezzük a túllövés napjának, amikor feléltük az arra az évre jutó természeti hozamot. Ez a nap 2011-ben szeptember 27.
KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért
A KÖVET kiemelkedően közhasznú, nem nyereségorientált szervezet 1995-ben alakult, azzal a céllal, hogy a vállalatok körében lehetővé tegye a környezettudatos vállalatirányítás terén szerzett tapasztalatok cseréjét. Az Egyesület az International Network for Environmental Management (INEM) magyarországi tagszervezete, a CSR Europe és a Global Footprint Network tagja. Hosszú távú célja a szervezetek segítése a fenntarthatóság útján, így a környezetvédelem mellett nagyobb hangsúlyt fektet a cégek társadalmi és helyi gazdasági felelősségére is. Az Egyesület munkájában 109 különböző méretű és ágazatban tevékenykedő cég, valamint társult tagszervezetek (egyetemek, állami intézmények, civil szervezetek) vesznek részt. A KÖVET főtitkára Dr. Tóth Gergely, elnöke Vagdalt László, aki jelenleg az INEM alelnöke.
Global Footprint Network
A KÖVET 2007-ben csatlakozott a 2003-ban alapított amerikai Global Footprint Network hálózathoz, amely az ökológiai lábnyom számításával foglalkozó tekintélyes tudósokból és tudománypolitikai tanácsadókból álló amerikai testület. William E. Rees és Mathis Wackernagel alkotta meg a hetvenes években a ma egyre elterjedtebbé váló ökológiai lábnyom mutatót. Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy egy ember mennyire terheli meg a természeti környezetet földterületben kifejezve ha/fő mértékegységben. Ezzel kapcsolatban olyan kérdéseket feszeget, hogy valóban elég nekünk ez az egy bolygó? Hogyan segíti elő az ökolábnyom a fenntartható fejlődést? Hogyan járul hozzá a karbon kibocsátás az emberiség ökológiai lábnyomához? Valamint olyan merész megállapításokat tesz, mint: ha mindenki úgy élne, mint egy átlagos amerikai, akkor öt bolygóra lenne szükségünk.