Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük.
Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
A tanácskozást Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa (COMECE), az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) és az Európai Szakpolitikai Tanácsadó Iroda (BEPA) szervezte.
A résztvevők meghallgatták az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Testület (IPCC) alelnöke, Jean-Pascal van Ypersele professzor előadását, aki elmondta: az éghajlatváltozásnak súlyosabb hatásai vannak, mint azt sok kutató korábban gondolta, ezért létfontosságú, hogy a nemzetközi válasz a megelőzés és az alkalmazkodás érdekében gyorsabb és nagyobb léptékű legyen. Az IPCC hangsúlyozza, hogy még radikálisabban kell csökkenteni a káros anyagok kibocsátását 2020-ig az 1990-es szinthez képest, azaz a korábban javasolt 30% már nem elég.
Az Európai Unió és az egyházak képviselői hangsúlyozták: ebben a helyzetben minden szereplőnek komoly erkölcsi felelőssége van. A koppenhágai tanácskozás csak akkor lehet eredményes, ha azok az államok is elismerik és betartják annak megállapodásait, amelyek eddig ezt nem tették meg, mint például Kína, India és Oroszország.
A svéd egyház képviselője, Henrik Grape azt javasolta, hogy ezentúl minden klímaváltozással kapcsolatos tárgyaláson hagyjanak szabadon három széket, amelyek szimbolikusan a szegényeket, a jövő generációt és magát a teremtést képviselik, illetve azok érdekeire figyelmeztetik a tárgyalások résztvevőit. A tárgyalások szereplőinek – különösen is az egyházak képviselőinek – legyen kötelessége, hogy ezeknek a „nem jelenlévőknek" az érdekeit képviselje.
A harmadik világot támogató segélyszervezetek képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemnek szorosan össze kell kapcsolódnia egy olyan politikával, amely a fejlődő országok iránti szolidaritásra épül.
A részt vevő egyházi szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben igen nagy szerepe van a nevelésnek, amely a kérdés erkölcsi oldalára is felhívja a figyelmet. „Meg kell nyerni az európai polgárok szívét", meg kell értetni és meg kell éreztetni velük, hogy eddigi életstílusok megváltoztatására van szükség. Az egyházak képviselői leszögezték: elkötelezettek abban, hogy a remény üzenetét juttatják el az emberekhez, bátorítják őket abban, hogy merjenek változtatni eddigi fogyasztásközpontú életstílusukon. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselői leszögezték, hogy támogatni fogják az egyházakat ebben a törekvésben.
Magyar Kurír