Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük.
Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
Ha meg akarjuk őrizni a teremtett világunkat, akkor meg kell lássuk az újdonságokhoz való tanult vonzódásunk veszélyeit. Újra meg kell tanulnunk becsülni a régi, bevált dolgokat, gondolatokat és kapcsolatokat. Az elromlott régi tárgyak javítását választani a csere helyett, ellenállni egy eszköz hivalkodó extra képességinek cserére csábító hatásának. Erről ír Rohály Gábor a „Régi dolgok dicsérete” cikkében az Új Ember április 14-ei számában. Azt írja, hogy „Nagyböjt után is jó szívvel ajánlom kinek-kinek, hogy a mértékletesség gyakorlásaként keresse az alkalmat az új helyett a régi választására, a mélyebb megismerés, elmélyülés gyakorlására.”