Új felfogás és új kultúra szükséges, amely az ember teremtésben elfoglalt központi helyzetén alapul.
Új felfogás és új kultúra szükséges, amely az ember teremtésben elfoglalt központi helyzetén alapul.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.

"Madarak és fák” címmel írt Nemes Csaba cikket a Madarak és fák napján (május 10.) megjelenő Új Ember teremtésvédelmi rovatában. Írt arról hogy „a madarak és fák napját” a világon először Chernel István ornitológus szervezte 1902-ben Magyarországon, annak kapcsán, hogy az európai államok 1902. március 19-én egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Írt a hírhedt DDT használatának következményeiről, és arról, hogy büszkék lehetünk arra, hogy 1968-ban a világon először Magyarországon tiltották be a DDT-t. Azóta, sok tíz év elteltével Magyarországon egyre több a tudós, akik igen meggyőző kutatásokat végeznek és írnak le a 100 ezres nagyságrendű és évről évre sokasodó szintetikus vegyület dömping hatásairól egy új tudományág az ökotoxikológia eszközeivel. A madarak érzékeny „lázmérői” a természetnek, amelyik területről eltűnnek, ott bizony már nagy baj lehet. Az ökotoxikológia a különböző vegyületek (nemcsak peszticidek) a természetes (madár) élőhelyekre, ökológiai rendszerekre gyakorolt káros hatásait vizsgálja. Tanulmányok százai mutatják már, hogy a kevésbé iparszerű gazdálkodás, az ésszerűen csökkentett, vagy elhagyott vegyszer használat akár még nagyobb terméseredmények eléréséhez vezethet. Egy frissebb kutatás szerint a madár fajok teljes állományát nézve 300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről az 1980- as évek elejétől számítottan ami mintegy 50 százalékos csökkenést jelent. Egy nemzetközi mezőgazdasági biodiverzitás indikátor (Farmland Bird Indicator) szerinti értékek Magyarországon az 1999-2011. közötti évi időszak során 2005-ig stagnáló, állandó értéket mutattak, azonban 2005. óta csökkenő tendenciát láthatunk. Szerencsére sokasodnak nálunk is a gyakorlati szakemberek, egyre több a gazdálkodó, akik az új tudományág eredményeit is felhasználva, és a régmúlt jól bevált, hagyományos és szinte vegyszer mentes technikáit kipróbálva folytatnak mezőgazdálkodást, amit ökológiai vagy mások más kritérium rendszert használva biodinamikus gazdálkodásnak hívnak. Az eredmény: tisztább, egészségesebb és még akár több termés, visszaköltöző madárvilág, tisztábban hagyott élőhelyek, biztosabb jövő.
