Új felfogás és új kultúra szükséges, amely az ember teremtésben elfoglalt központi helyzetén alapul.
Új felfogás és új kultúra szükséges, amely az ember teremtésben elfoglalt központi helyzetén alapul.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
Húsz év erőfeszítései ellenére az emberiség több üvegházi gázt enged a bolygó légkörébe, az emisszió kezd rekordméreteket ölteni - írja új jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség. Az anyag kiadását a hétfőn kezdődött, két héten át tartó bonni tárgyalásokhoz időzítették. A tanácskozáson 180 ország képviselői készítik elő az év végi, dél-afrikai ENSZ-klímacsúcsot.
Az éghajlatváltozás elleni harcot súlyosan visszavetette a japán földrengést követő atomerőmű-baleset, mivel megugrott a nukleáris ágazattal szembeni bizalmatlanság - annak ellenére, hogy az atomerőművek gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségű üvegházi gázt bocsátanak ki. Az európai államok között különösen környezettudatos Németország közölte, hogy hátat fordít az atomenergiának. Japán pedig - amely eddig a világ egyik leginkább energiahatékony országa volt - a korábbinál sokkal nagyobb mértékben hagyatkozik majd a fosszilis fűtőanyagokra energiatermelésében.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint fel kell, hogy rázza a világot, hogy a 2008-as szinthez képest - a megújuló energiafajták térnyerése ellenére - nem csökkent, hanem öt százalékkal megugrott a Föld levegőjét melegítő üvegházi gázok emissziója. Ezzel még nehezebb lesz elérni azt a célt, hogy a Föld átlaghőmérséklete maximum két Celsius-fokkal emelkedjen az iparosodás előtti időkhöz képest. Tudósok szerint ez az a pont, amelyen túl a klímaváltozás katasztrofális hatásokkal járhat: megcsappanhatnak az ivóvízforrások, gyakoribbakká válhatnak az aszályok és megemelkedhet a tengerszint. Sokan még a két százalékos célt is túl megengedőnek tartják: Christiana Figueres, az ENSZ klímaügyi főfelelőse szerint másfél százalékosnak kell lennie a limitnek.
A szegény országok szerint az iparosodás során a légkörbe üvegházi gázokat pumpáló gazdag államok továbbra sem tesznek eleget saját emissziójuk visszafogásáért. A mellettük kampányoló nemzetközi segélyügynökség, az Oxfam szerint a fejlődő országok nagyobb mértékű vállalásokat tettek az emisszió csökkentésére, mint a gazdagok. A Stockholmi Környezeti Hivatal jelentését idézve az Oxfam megjegyzi: 10 éven belül Kína nagyobb mértékben csökkenti majd kibocsátását, mint az Egyesült Államok.
A gazdag országok hozzáállását azonban jól illusztrálja Ausztrália, ahol előrehozott választásokat tarthatnak a tervezett széndioxid-adó miatt. Felmérések szerint a legtöbb ausztrál az adó ellen van, annak ellenére, hogy hírességek, például Cate Blanchett Oscar-díjas színésznő kampányol mellette. A nyersanyagok bányászatából meggazdagodott, de az extrém időjárás által is érintett országban heves vita folyik az elképzelésről. Az ágazati lobbi szerint 23 ezer munkahely szűnhet meg az adóval, más tanulmányok szerint a bányászatban annak szinte semmi, de más iparágakban lenne az állásokat befolyásoló hatása.