Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
Május 29-én, pénteken mutatták be Végh László, Szám Dorottya és Hetesi Zsolt Utolsó kísérlet – Híradás a Föld állapotáról című könyvét a budapesti EMI klubban. Az eseményen meghívott vendégként jelen volt Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Vida Gábor akadémikus, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Görög Zita színművésznő.
Szám Dorottya, a könyv egyik szerzője elmondta: az Utolsó kísérlet egyfajta helyzetelemzést, általános képet nyújt az olvasónak a Föld állapotáról. Felvázolja, milyen problémákkal kell szembenéznünk a jövőben, és arra vonatkozóan is ad útmutatást, mit érdemes tenni és mit kerüljünk ezentúl.
Vida Gábor akadémikus a napjainkban tapasztalható válsággal kapcsolatban úgy fogalmazott: nem lehet megmondani, hogy pénzügyi, gazdasági vagy ökológiai válságról van szó. Egy azonban biztos: hátterében az erkölcs válsága áll, ebből fakad minden más tünet. Az előttünk álló jövőről azonban nem beszél senki. A mai világ a növekedésre, a fejlődésre épül. Végtelen növekedés nem lehetséges, az emberekben viszont nagyon erősen ott él a fejlődésbe vetett hit. Azt a szintet, amit elértünk, nem zsenialitásunknak köszönhetjük, hanem a fosszilis energiahordozóknak, s erre az ember csak akkor fog rádöbbenni, amikor ezek elfogynak. Ez nem egy hirtelen bekövetkező esemény lesz, hanem egy folyamat: egyre drágábbá, egyre nehezebben elérhetővé válnak az energiahordozók, s véleménye szerint a – könyvben is vázolt – lehetséges forgatókönyvek közül a legvalószínűbb a nem fenntartható fogyasztásra épült társadalmi-gazdasági struktúrák lassú szétesése lesz. Kérdés, hogy az emberiség hasonló ciklust jár-e végig, mint az emberi élet, vagy képes lesz-e a megújulásra. A reményről szólva Vida Gábor úgy fogalmazott: képzeljük el, hogy Krisztus halála után az apostolok milyen reménytelennek láthatták a helyzetet. A kereszténység mégis világvallássá lett.
Spányi Antal püspök beszédében az akadémikus által említett reményhez kapcsolódott. A keresztény ember nem lehet pesszimista, hiszen tudja, hogy a világ Isten alkotása és ő maga is Isten teremtménye. Ha az ember felelős módon viselkedik és testvéreként tekint a másikra, másképp fog hozzáállni a dolgokhoz. A püspök megemlítette a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaly kiadott körlevelét, amelynek címe: Felelősségünk a teremtett világért. Az egyház feladata nem az, hogy tükröt tartson a társadalomnak, hanem az, hogy segítséget nyújtson a változáshoz. Ezért készül a körlevélhez három kézikönyv is, amely hitoktatóknak, lelkipásztoroknak, közösségeknek, iskoláknak kínál módszereket, tanulmányokat, ötletgyűjteményeket, óravázlatokat stb. Az egyház ebben látja a remény útját, így lesz remény és jövő az emberiségnek és a földnek, amelyet azért kaptunk Istentől, hogy megőrizzük azt – fogalmazott Spányi Antal. (A körlevél és a segédanyagok megtalálhatók a teremtesvedelem.hu oldalon.)
Ezután Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke beszédében a végtelen növekedés témájához tért vissza. A lehetőségeink korlátozottak, a továbbnövekedés nem lehetséges. Van azonban egy irány, amelyben még sokat fejlődhetünk, ez a terület pedig a tudás, az erkölcs, a szépség – mondta többek között.
*
Az Utolsó kísérlet című könyv 12 fejezetben vizsgálja a jelenlegi válság számos aspektusának (erőforrások kiapadása, éghajlatváltozás, környezeti válság stb.) hátterét, törvényszerűségeit, működési mechanizmusait. Különösen figyelemreméltó az előttünk álló időszak lehetséges forgatókönyveiről szóló rész. A gyors összeomlás, a lassú szétesés mellett van esélyünk fenntartható jövőt is kialakítani magunk és gyermekeink számára, ennek azonban komoly feltételei vannak és szükségszerű lemondásokkal jár. Késlekedésre nincsen már időnk, s a közepesen sikeres forgatókönyv megvalósításához is mindannyiunk elkötelezettségére szükség van.
„A Kárpát-medence népei a világ többi részéhez viszonyítva jobb jövőben reménykedhetnek. De a megmaradásra csak akkor van számottevő esélyünk, ha már most szembenézünk azzal, hogy ténylegesen milyen helyzetben vagyunk, mi várhat reánk és felkészülünk a jövőre" – olvasható a könyv ajánlójában.
A köszönetnyilvánításoknál a szerzők megemlékeznek Teres Ágoston jezsuita szerzetespapról, aki 2007 decemberében hunyt el Norvégiában, s akinek kezdeményezésére a múltban számos, a tudomány és a vallás párbeszédét segítő tudományos összejövetelre került sor. A legutóbbi, 2008-ban szervezett konferencián Teres Ágoston már nem lehetett jelen. Az Utolsó kísérlet c. könyv egyrészt a szerzők korábbi kutatómunkájának elmélyítése, de ösztönző hatással volt rá az említett 2008-as konferencia is.
A könyv a Kairosz kiadó gondozásában jelent meg, terjedelme 236 oldal, ára 3800 Ft.
Horánszky Anna/Magyar Kurír
