Fel kell ismernünk hatalmunk korlátait,
és ami még ennél is fontosabb: tudásunk és ítélőképességünk korlátait.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
Fel kell ismernünk hatalmunk korlátait,
és ami még ennél is fontosabb: tudásunk és ítélőképességünk korlátait.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Állandó szerzőnk arra figyelmeztet, nem is tudjuk, mit művelünk vizeinkkel a fürdés, a turizmus és más hatások által.
Vége a nyárnak, pihen a Balaton. Nyugodt és tiszta vizű, szinte érezni a délutáni naplementében, hogy „hálásan piheg”. A vízimadarak, kacsák, sirályok hangja messze hallatszik, és néha-néha a csendben egy-egy kócsag szárnyrebbenését is hallhatjuk. A fákról behordott levelek hullanak a partmenti vízbe, közöttük sikló úszik háborítatlan, csérek húznak el messze, hattyúcsapat száll le a közelben. Nappal talán ilyenkor legszebb kék az ég, délután gyorsabban hűl a levegő, itt az ősz: a fecskék már rég elszálltak, ritkulnak a fák levelei, lassan sárgulni kezd a nád.
Az az időszak kezdődik (október 1. és április 1. között), amikor a Balaton csaknem 60 ezer hektáros területe ún. ramsari (rámsári), azaz nemzetközi jelentőségű védett vizes területnek is számít, a vízi élővilág oltalmazó védett helye fél évre.
Nem is gondoljuk, hogy mennyire megterhelő a tó ökológiai rendszerére a fürdőzős, hajókázós néhány hónap. Idén talán kisebb volt a terhelésből származó kártétel, mert a vízszintek nagyon jók voltak ahhoz képest, amilyen tavaly és tavalyelőtt volt, ami azért is fontos, mert minél nagyobb tömegű a víz, annál jobban tudja majd önmagát regenerálni a téli félév folyamán.
A tisztulásnak fontos feltétele a nádasok megléte is, amelyek állapotáról – néhány helyen a pusztulásukról vagy direkt irtásukról – nyugtalanító hírek jöttek idén nyáron.
Hetekkel ezelőtt a chemistryworld.com tudományos online folyóiratban egy USA-beli kutatásról megjelenő cikkben egy kis folyó vízminőségének változásáról írtak. A Colorado állambeli Clear Creek pataknak egy olyan hétvégéjét választották, amikor különösen sokan fürödtek a szabad vízben. Az analitikus vizsgálatok során konkrét szervetlen, köztük fémeket, nanorészecskéket, valamint szerves, például gyógyszerekből származó szennyeződéseket kerestek. A csapat a patak mikrobiomját is megvizsgálta. Az elemzés során olyan illegális kábítószereket is találtak, mint a kokain, a helyi érzéstelenítő lidokain, rohamok elleni gyógyszerek és lágyítók. Szerves fényvédőket és UV-szűrőket és különféle felületekre használatos segédanyagokat is kimutattak. Szerves fényvédő összetevőket, például avobenzont és oxibenzont is találtak, amelyek súlyosan károsítják a környezetet, negatívan hatnak a vízi szervezetekre. A legtöbb ilyen vegyület, amely a vízbe kerül, a test lemosásának eredménye, mint például a fényvédők és a testápolási termékek.
Az előbbi cikk miatt kezdett érdekelni, hogy a Balatonról mit tudunk e téren. S kiderült, hogy nagyon sokat tudnak az ezzel foglalkozó kutatók. A Tihanyban működő limnológiai kutatóintézetben is folynak fentihez hasonló, de annál jóval átfogóbb vizsgálatok. Ezen kutatások célja a Balatonban és vízgyűjtőjén kimutatható ember által okozott szennyezések és azok komplex élettani és toxikológiai hatásvizsgálata. Sok-sok kutatás és doktori dolgozat született már e témakörben. Készültek régebben a tó nehézfém-szennyeződésével kapcsolatos átfogó vizsgálatok, amelyekben már húsz évvel ezelőtt megállapították, hogy jelentősen csökkent ez a szennyeződés.
Ugyanakkor napjainkban is folynak friss monitoringon alapuló kutatások. Teljesen világos, hogy az ember mindennapi tevékenysége során, életvitelének, jólétének biztosítása érdekében, az ipar és a mezőgazdaság számos szintetikus termékét (például műanyagok, tisztítószerek, fertőtlenítők, rovarirtók, kozmetikumok, gyógyszerek, rekreációs szerek, stb.) használja.
Egy OECD-kutatás szerint a gazdaságban, társadalomban használt több százezer vegyület toxikológiai hatásai ugyan nagyjából ismert, de az ún. ökotoxikológiai hatások nem vagy nagyon kevéssé. Ami annyit jelent, hogy
igazából nem tudjuk, hogy az általunk használt és a természetbe sokféle úton kikerülő anyagok külön-külön és összhatásában mekkora veszélyt jelentenek például az élővizekre.
Ezek végtermékei és/vagy bomlástermékei, akár közvetett (például akár a szennyvíztisztítás után) vagy közvetlen módon (például a turizmusból származóan) megjelennek a felszíni vizekben, patakokban, folyókban, tavakban, hatást gyakorolva az ott élő vízi ökoszisztémák elemeire. Olyan hatások is lehetnek, amelyekre első megközelítésben nem is gondolnánk, ezért a kutatásoknak olyan célja is van a kutatóintézet honlapjának tanúsága szerint, hogy kiderítsék, milyen megváltozó viselkedési mintázatokat okoznak az emberi hatások az ökológiai rendszerekben, és hogy ennek a hátterében milyen változások lehetnek egyedi, szövet-, sejt- és molekuláris szinteken.
Idén tisztábbnak tűnt a Balaton vize, mint az előző években: egy-másfél méterre tökéletesen le lehetett látni, és az érintése még ősz elején is selymes, üde volt. De abban is biztosak lehetünk, hogy sok szenny, vegyi anyag terhelte ezen a nyáron is. Itt az ideje a pihenésnek, tisztulásnak.
Szöveg és kép: Nemes Csaba